A téli szünet, ha nem is röppent el, de véget ért, lejátszották a csapatok az első „tavaszi” meccsüket (egyesek már a másodikat is), így itt volt az ideje, hogy a Lila Köd szerzői újra gondolkodóba essenek, ennek pedig az alábbiakban olvasható erősorrend lett az eredménye. Az élmezőnyt ugyanúgy képzeljük el, ahogyan a szünet előtt, a középmezőnyben és a hátsó fertályban azonban már volt némi mozgolódás.
Ugyan az őszünk jóval hullámzóbb volt, mint a tavalyi, ez nem akadályozta meg a drukkereket abban, hogy a Kecskeméti TE-vel közös szavazásunkon ezúttal is megválasszák az ősz legjobbjait. Tavaly ilyenkor Nagy Krisztián zsebelte be a címet, neki azonban a sérülése miatt jelentősen lecsökkentek az esélyei az idénre, így nem meglepő, hogy trónfosztás történt. A szurkolóknak meglehetősen egyértelmű elképzelései voltak a legjobbakról, talán csak egy poszton tudott igazán szoros lenni a voksolás (egy másikon pedig egyértelmű volt, hogy kik kerülnek a csapatba, de nem jutottatok dűlőre abban, hogy közülük ki volt a legjobb), és az ősz legjobbja is kényelmes fölénnyel tudott nyerni. A legszebb gólhoz és az ősz meccséhez sem igazán fért kétség, de a legszebb gólpasszok terén szoros lett a verseny.
Gyorsan repül az idő, elszaladt újabb három forduló, mi pedig újra összetákoltuk a Lila Köd szerzői által elképzelt erősorrendet. A hátsó fertályban nem történt változás, a dobogón azonban igen. A KTE-t továbbra is a középmezőnybe várjuk, de már bizakodóbbak vagyunk ezzel kapcsolatban.
A dobogó esetében nem változott az összesített véleményünk (a szerzők véleményei közt azért akad különbség), a csapatok többsége pedig rontott a három fordulóval ezelőttiekhez képest. Van egy csapat, amely nagyot ugrott előre, és a tabella végén is várunk egy kicsi változást.
Hét közben a Szeged elleni továbbjutással hangoltunk a Ferencváros elleni bajnokira, amit némi iszappakolás árán szintén megnyert a csapat. Bár mindkét meccsen (de főleg a Fradi ellen) kifejezetten sok jó teljesítmény volt a KTE-ben, ennek ellenére a két győztes viszonylag kényelmes előnnyel tudta megnyerni a maga szavazását.
Nagy hullámokat verő meccsen győztük le hazai pályán a Ferencvárost, de ezek a hullámok talán már meg sem lepnek minket. Maga a győzelem viszont az én részemről nem volt kalkulált három pont, így pedig még szélesebb a mosoly az arcomon.
A tabella elejében és végében továbbra is biztosak vagyunk, de ha legutóbb azt mondtam, hogy két csapat között nem tudunk különbséget tenni, abból most lett három. Három olyan csapat is van, amelyiket a bajnokság megkezdése óta ugyanoda tippeljük, tehát nem változott róluk a véleményünk.
Az elmúlt – a csapat és az én számomra is – kissé zaklatott hét után ezúttal egy rendhagyó eredményhirdetése lesz a „Meccs legjobbja” szavazásnak. Egész pontosan szavazásoknak, mert a Ferencváros és a Diósgyőr elleni voksolás győzteseit egyszerre hirdetjük ki. A Fradi és a Diósgyőr ellen is egybevágott a szurkolók és a Lila Köd véleménye, ez pedig ritkább, mint amire elsőre gondolnánk. Ezek szerint azonban mégis egyértelmű volt, hogy kik voltak a legjobbak. Legalábbis szerintetek és szerintünk.
Persze tisztában lehettünk vele, hogy nem a Ferencvárost kell megvernünk (hanem például a Mezőkövesdet kellett volna). De azért a tavalyi szezon arra is rávilágított, hogy még ezt a mezőnyből felettébb kimagasló Fradit is meg lehet marni akár két-háromszor is egy szezonban, így azért a remény bennünk lehetett. Sajnos végül kijött a papírforma.
Lőtt gól nélkül nincs három pont. Néha még egy sem. részletei…
A harmadik forduló óta a Kisvárda és a Zalaegerszeg szerepelt legrosszabbul, de csak egyikük rontott a helyezésén a listánkon, míg a legnagyobb javulást az MTK könyvelhette el, miután háromszor nyert. Van két csapat, akik között jelenleg nem tudunk különbséget tenni.
