Arra gondoltam, hogy mivel újra itt az uborkaszezon, ezért hetente összeszedhetném a KTE-t érintő átigazolási információkat, híreket, találgatásokat.

Mármint a jutalom. Mert ugyan a csapat olyan játékot mutatott az MTK ellen, amilyet emberemlékezet óta nem láttunk, ráadásul a klub NB1-es történetének legnagyobb győzelmét arattuk, ez mégsem társult azzal, hogy rakétaként lőttünk volna ki a tabellán.
Mivel a korábbi vasárnapi meccsen a Loki meglehetős magabiztossággal intézte el a Nyíregyházát, talán a vártnál is nagyobb nyomás volt a csapaton a ZTE ellen. A vereség totális leszakadást, a döntetlen pedig a meglevő, kevés bizakodásra okot adó helyzet konzerválását jelentette volna, a győzelem azonban nem csak mentális jutalommal kecsegtetett: abban a tudatban fogadtuk a Zetét, hogy ha nyerünk, akkor az ősz folyamán többször is leírt KTE már csak kettő pontra kerül a bennmaradást jelentő tízedik helytől. Minderre végül Pálinkás mondta rá az áment az utolsó pillanatokban.
Gyatra meccsen kapott újra lángra a bennmaradási remény részletei…
Elindult az év, lassan én is felébredek a téli álomból. Kezdek is azzal, hogy vigyázó szememet az ősz legjobbjaira vetem, akiket ti választottatok meg a Kecskeméti TE-vel közösen tartott, szokásos szavazásunkon. Egy évvel ezelőtt Horváth Krisztofer lett az ősz legjobbja, de neki már se híre, se hamva, meg is sínylettük az ősszel, hogy nem tudtuk igazán jól pótolni. Bár az őszünk sok kívánnivalót hagyott maga után, a szurkolók magabiztosan választották meg az ősz legjobbjait, talán egy-két helyen volt izgalmasabb a szavazás kimenetele. Hasonlóképpen az ősz legjobb játékosa is meggyőző előnnyel nyerte a szavazást. A legszebb gól és gólpassz esetén valamivel szorosabb volt az eredmény, nem úgy, mint az ősz meccse tekintetében.
Novemberben komoly hullámvölgyből tudtunk kikászálódni, ami miatt az ősz vége kicsit jobban nézett ki, mint a korábbiak. A csapat kissé magára talált, de vajon a szurkolók szerint ez kiknek köszönhető leginkább? Melyek voltak a legjobb teljesítmények?
Először dolgozhatott együtt két hetet Gera a csapattal, gyakorlatilag levezényelhetett egy mini edzőtábort a csapatnak. Volt ennek eredménye a Loki ellen? Volt, hiszen most már szereztünk egy pontot.
Nagyjából félévente, általában akkor, amikor válogatott szünet van, kicsit rá szoktam nézni a saját magam által vezetett statisztikákra. Pontosabban ennél jóval gyakrabban nézek rájuk, de ilyenkor össze is szoktam dobni belőlük egy bejegyzést a blogra, hogy lássuk hogy állunk. Persze ebből nem mindig látjuk, hogy állunk, de azért bizonyos dolgok kiolvashatók a számokból.
Az a helyzet, hogy ramatyul mutat a tabella, ha viszont a számokat nézzük, akkor valamivel jobban nézünk ki, mint csupán a táblázat alapján. Nem nagyságrendekkel, de annyival éppen, hogy ne a kiesőhelyen kelljen ücsörögnünk. A probléma az, hogy a végén a tabella mondja majd meg, hogy ki megy és ki marad.
Azóta, hogy a KTE visszatért az NB1-be, egyetlen egyszer sem állt közel a kieséshez, dacára annak, hogy a gazdasági lehetőségeket tekintve ez egyáltalán nem volt egyértelmű. Véget ért az átigazolási időszak, kérdés, hogy sikerült-e olyan keretet építeni, amely idén is megugorhatja a bennmaradást.
Kialakult a keret, ami persze lehetne komplexebb, de ezzel már benn lehet maradni részletei…
Mivel a riválisok erejét jelenleg még nehéz megbecsülni, ezért a kérdésre a legegyszerűbb válasz az lenne, hogy „nem tudjuk”. Nem szeretném azonban a blog történetének legrövidebb bejegyzését publikálni, ráadásul van, amivel kapcsolatban legalább sejtésünk lehet.
Mire számíthatunk a csapattól a következő szezonban? részletei…