Kényelmes helyzetet teremtettünk

A Loki legyőzésével egyetlen pont híján ugyanolyan távol (közel) vagyunk az első helytől, mint attól, hogy lemaradjunk a dobogóról. Persze ettől még nem váltunk a Fradi kihívójává (ezt elvárni egészen extrém hozzáállás lenne), ráadásul alulról azért elég sokan ostromolnak majd bennünket a hátralevő 9 fordulóban, de kár lenne tagadni, hogy meglehetősen komfortossá vált a miliő a második helyen.

Ferenczi János és Vágó Levente összevetésében még úgy is utóbbi teljesített jobban, hogy a gólnál nagyot hibázott (fotó: dvsc.hu)

Kényelmes helyzetet teremtettünk részletei…

Egy meccs kell a két számjegyhez

Az a helyzet, hogy a Vasas elleni győzelemmel 9 meccse vagyunk veretlenek a bajnokságban, ami az idei szezonban az eddigi legjobb sorozatunk. Ősszel volt egy ötös (Vasas-Loki-Kövesd-Felcsút-ZTE) és egy hetes (Paks-Honvéd-Fradi-Újpest-Várda-Vasas-Loki) sor is, de a mostani kilences már igazán hízelgő (Felcsút-ZTE-Fehérvár-Paks-Honvéd-Fradi-Újpest-Várda-Vasas). A szemfülesebbek észrevehették, hogy a Debrecen az első és a második sorozatunkban is szerepel, tehát még nem kaptunk ki tőlük, és ha ezt tartani tudjuk jövő héten is, akkor két számjegyűre növelhetjük a veretlenséget. Ehhez pedig azt kellett, hogy a hétvégén a Vasas ellen a csapat esélyeshez méltó magabiztossággal húzza be a három pontot.

Kecskeméten ez a szezon egyértelműen az ünneplésről szól (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Egy meccs kell a két számjegyhez részletei…

Szabó István szerint bennmaradtunk

Mondjuk nem pontosan így fogalmazott, de utalt rá, új célokról beszélt. Nyilván a meccs előtti beharangozóban még arra hívtam fel a figyelmet, hogy a Kisvárda az egyik legjobb futballt játszó csapat Magyarországon, hogy aztán persze előrukkoljanak egy nagyon visszafogott játékkal. Ebben pedig a saját álmosságukon kívül bizony elég komoly szerepe volt a KTE védekezésének is.

Szuhodovszki Soma készülődik szöglethez. Az Újpest elleni meccs óta tudjuk, hogy ez komoly veszélyt jelent (fotó: kisvardafc.hu)

Szabó István szerint bennmaradtunk részletei…

Akkor is jók vagyunk, amikor nem vagyunk jók

A címben szereplő gondolat a meccs lefújása után hagyta el Nbcee, a Lila Köd korábbi és örökös szerzőjének száját. Nehéz vele vitatkozni, mert az Újpest ellen valóban messze voltunk a legjobbunktól, de ezt a hiányosságot más tulajdonságok kidomborításával ellensúlyoztuk. Hittel, akarattal, küzdőszellemmel, tartással.

Hosszú idő után megnyílt a városi oldal is, a szurkolók pedig a rossz idő ellenére is igyekeztek minél inkább birtokba venni (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Akkor is jók vagyunk, amikor nem vagyunk jók részletei…

Elmaradt a nagy pofon

Legalábbis a szombati meccs előtt mindenhonnan azt hallgattuk, hogy az őszi győzelmünk csak a pálya állapotának köszönhető, majd a Groupama billiárdasztalán ki lesz porolva a valagunk, hat gólt kapunk, mínusz kettőt lövünk, a nap is eltűnik majd Kecskemét fölül olyan verést mér ránk a zöld-fehér csapat. Persze igazságtalan vagyok: ezek a vélemények egy hangos kisebbségtől érkeztek és rengeteg olyan állásponttal is lehetett találkozni, amely nem tartotta megbocsáthatatlan bűnnek, hogy Szabó Istvánnak volt képe megemlíteni a meccs előtt, hogy adott esetben ő szívesen vinne pontot az Üllőiről is. Mindenesetre azoknak, akik a KTE lemészárlása miatt várták a Ferencváros-KTE meccset, várniuk kell még a hat gólos kecskeméti vereségre.

Kezdőjátékosok és cserék együtt ünneplik Horváth Krisztofer egyenlítő gólját (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Elmaradt a nagy pofon részletei…

Egy aktív és egy passzív félidő után újabb pont a zsákban

A Honvéddal eddig játszottunk idén három igazán gyenge félidőt, meg egy olyat, ami bár nagyon jó focit nem hozott, de legalább fordulatos volt. Ezekért összesen adtak 2 pontot, ami összességében nem rossz, még akkor sem, ha a Széktóiban rendezett meccs első félidejét követően akár reménykedhettünk a győzelemben is. A meccs végére viszont kénytelenek voltunk eltenni azt az 1 pontot, amit lehetett, ráadásul összességében még elégedettek is lehetünk vele.

A Kecskemét és a Honvéd kölcsönösen megrángatták egymást, ilyen tekintetben mindenképpen igazságos a döntetlen (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Egy aktív és egy passzív félidő után újabb pont a zsákban részletei…

Egy pont és más semmi

Egészen egyedi élménnyel gazdagodhattak azok, akik elkísérték a csapatot Paksra, de végső soron azok is, akik a a tvben követték a meccset. Futballnak mondjuk nem biztos, hogy nevezném, de kétségkívül különleges tapasztalás volt a Paksi FC-Kecskeméti TE mérkőzés, amelynek forgatókönyvét teljességgel átírta az időjáráshoz „alkalmazkodni próbálás”. Felcsúton játszott már a csapat özönvíz után, Kecskeméten (szintén a Felcsút ellen) tejködben, most jöhetett a szél. Remélem, hogy a szezonban még összejön mondjuk egy hóvihar, esetleg bozóttűz.

A melegítő cserejátékosok melletti szögletzászlót is megdolgozta az időjárás (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Egy pont és más semmi részletei…

Hülyének vagyunk nézve

Vannak azok a szurkolók – ide sorolom magamat is – akik igyekeznek minden helyzetben két lábbal a földön maradni. Nem temetjük a csapatot néhány rosszabb eredményt követően, de amikor fesztiválszezont tart a KTE, akkor is igyekszünk tudatosítani magunkban, hogy hol a valódi helye a klubnak. Ismételgetjük, hogy – bármilyen jók is az eredmények – egy újonc csapatnak nem lehet más célja, mint hogy a kiesést elkerülje, felkészítjük magunkat arra, hogy semmi gond nincs akkor, ha következik egy visszaesés vagy formaingadozás. És biztosak is lehetünk magunkban, hiszen Szabó István és a játékosok is ezeket a gondolatokat visszhangozzák hétről hétre. De kezdek arra gyanakodni, hogy hülyének vagyunk nézve. Ez a csapat nem foglalkozik azzal, hogy mit illik egy újoncnak, másfél éve szállítja a meglepetéseket. Most éppen egy (eredményeiben) hullámzó felkészülést követően csaptuk rá az ajtót Magyarország egyik legtehetősebb klubjára. Mert mi egy ilyen újonc vagyunk.

A KTE visszavágott a Fehérvárnak az őszi vereségért (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Hülyének vagyunk nézve részletei…

Fél lábbal már szabadságon

A Zalaegerszeg elleni mérkőzésünkön azt lehetett érezni, mintha a játékosok már kicsit a hosszú szünetet várnák. Azt a szünetet, amelyet maximálisan megérdemelnek már az egész őszi fantasztikus munkájuk miatt, ám az utolsó meccs teljesítménye kicsit kilóg a többi közül. Az egy pont azonban így is megvan, amit az Egerszegen mutatott játékunkkal el lehetett érni, azt el is értük.

A KTE védekezésben megint szervezett volt, de támadásban ezúttal nem volt képes maradandót alkotni (fotó: ZTE FC Zalaegerszeg – Facebook)

Fél lábbal már szabadságon részletei…