Talán kissé mostohagyerek volt a blogon az elmúlt időszakban az erősorrend. Volt, hogy közzétettük, volt hogy nem, de konzekvencia egyáltalán nem volt fellelhető ebben. Most újra nekifutunk, reméljük ezúttal több kitartással. Lássuk, hogy 5 forduló elteltével hogyan látjuk az idei NB2 erőviszonyait.
Az első 5 tavaszi fordulót követően újra kinyit a delphoi jósda. Sajnos a legutóbbi jövendöléshez képest ezúttal kevésbé tudunk csak optimisták lenni, de a KTE-t továbbra is az élmezőnybe várjuk.
Meglehetősen trehányul bántunk az ősszel az erősorrenddel, mert ha eminens diákok lennénk, akkor ennek már a 4. power rankingnek kellene lennie a szezonban. Ehhez képest most mindössze másodszor futunk neki, hogy megtippeljük az NB2 szezonvégi sorrendjét, de erre nincs is jobb alkalom, mint a téli szünet kezdete. Az persze nehezíti a dolgunkat, hogy nem ismerjük a csapatok téli játékosmozgásait, de annyi baj legyen, majd a következő tippelésnél azt is figyelembe vesszük.
A meccs előtt felmerült bennem, hogy a Mezőkövesd elleni meccseinkről nekem jóval több rossz emlékem van, mint jó. Fájó vereségek, kihagyott büntetők, miegymás. Nyerni most sem sikerült, nem most kezdtem meg tehát a fentieket ellensúlyozó jó emlékek gyűjtését a Kövesdről, de a játék képe alapján nagyon nagy panaszra nincs okunk.
Lassacskán elérünk a szezon végéhez, amit mindennél jobban jelez, hogy az utolsó erősorrendünk következik. Érdekes visszatekinteni, hogy mennyiben változott a legelsőhöz képest: a Fradit, a ZTE-t és a Mezőkövesdet most is ugyanoda várjuk, mint a bajnokság előtt, de meglepett bennünket például a Fehérvár, míg a KTE-t és az Újpestet a szezon előtt a felsőházba vártuk, azonban mostanra már alsóházat vizionálunk az esetü(n)kben.
Hosszú idő után tudott végre győzni a Mezőkövesd ellen, és bár a játék még messze volt attól, amit a legtöbben szívesen látnánk, a három pont megszerzésének köszönhetően körömnyi távolságra kerültünk a bennmaradástól. A szurkolók szerint a meccs legjobbja a tavasz felfedezettje lett, a második helyen az összesített lista éllovasa, a harmadikon pedig a szélsőjátékunk motorja végzett.
A tavasz felfedezettje belopta magát a szurkolók szívébe részletei…
Úgy tűnik, hogy a csapat megunta azt az állapotot, hogy folyton úgy kapunk ki, hogy utána elmondhatjuk: „pedig jobbak voltunk”. A Mezőkövesd ellen átnyergeltünk egy másik verzióra, amikor is bár messze nem játszunk igazán jól, de megnyerjük a meccset. Vajon így elégedettebbek a szurkolók? Talán nem lövöm le vele a poént: igen.
Az utolsó előtti erősorrendünk következik, ami egyben azt is jelenti, hogy igen közel a bajnokság vége. Matematikailag még nincsenek eldőlt kérdések, de vannak csapatok, akiknek nagyon úgy tűnik, hogy meg van írva a sorsa. A kulcspozíciókban nem változtattunk a véleményünkön, a középmezőnyben volt mozgolódás. Két csapat nagyot ugrott előre, egy harmadik pedig jócskán visszacsúszott, de nem csak az ő helyük változott.
Öles léptekkel haladunk a bajnokság hajrája felé, a Lila Köd pedig megint úgy csinál, mintha a jövőbe látna. Boszorkánykonyhánkban elkészült a legújabb erősorrend, de mindenkit óva intünk attól, hogy heveny tippmixelésbe kezdjen erre alapozva, mert amit mi csinálunk nem más, mint vajákolás. A legutóbbi vajákolásunkhoz képest most nem sok új ötletünk volt, kevés helyen változtattunk, ahol pedig igen, talán ott sem teljesen indokoltan.
Rohannak egymás után a fordulók, újabb három telt el, mi pedig megint nekiveselkedtünk, hogy megtippeljük a bajnokság végeredményét. A dobogó és a kiesők kapcsán tartjuk a véleményünket, a középmezőny azonban kezd összekuszálódni.
