Az utolsó előtti erősorrendünk következik, ami egyben azt is jelenti, hogy igen közel a bajnokság vége. Matematikailag még nincsenek eldőlt kérdések, de vannak csapatok, akiknek nagyon úgy tűnik, hogy meg van írva a sorsa. A kulcspozíciókban nem változtattunk a véleményünkön, a középmezőnyben volt mozgolódás. Két csapat nagyot ugrott előre, egy harmadik pedig jócskán visszacsúszott, de nem csak az ő helyük változott.
Nem volt ez egy jó meccs. A Kecskemét nem tudott, a Fehérvár nem akart igazán élvezhető futballt kisajtolni magából, persze a kettő nem független egymástól. Ugye milyen borzasztó lett volna, ha egy semmilyen 0-1-ről kellene beszélgetnünk? „Szerencsére” a segítségünkre sietett Vad II István, aki érzelmeket csiholt a kecskeméti szurkolókból, csak hogy érezzük, hogy pezseg bennünk az élet.
Öles léptekkel haladunk a bajnokság hajrája felé, a Lila Köd pedig megint úgy csinál, mintha a jövőbe látna. Boszorkánykonyhánkban elkészült a legújabb erősorrend, de mindenkit óva intünk attól, hogy heveny tippmixelésbe kezdjen erre alapozva, mert amit mi csinálunk nem más, mint vajákolás. A legutóbbi vajákolásunkhoz képest most nem sok új ötletünk volt, kevés helyen változtattunk, ahol pedig igen, talán ott sem teljesen indokoltan.
Rohannak egymás után a fordulók, újabb három telt el, mi pedig megint nekiveselkedtünk, hogy megtippeljük a bajnokság végeredményét. A dobogó és a kiesők kapcsán tartjuk a véleményünket, a középmezőny azonban kezd összekuszálódni.
Gyorsan repül az idő, elszaladt újabb három forduló, mi pedig újra összetákoltuk a Lila Köd szerzői által elképzelt erősorrendet. A hátsó fertályban nem történt változás, a dobogón azonban igen. A KTE-t továbbra is a középmezőnybe várjuk, de már bizakodóbbak vagyunk ezzel kapcsolatban.
Fordulatos és lüktető meccsen szereztünk pontot Székesfehérváron és ezúttal a meccs egyes szakaszaiban a játékunk is mutatós volt. A szavazás két játékos között dőlt el, akik eredménye között kis különbség volt, a harmadik helyen pedig ezúttal holtverseny alakult ki.
Én például a lefújáskor még meglehetősen szívtam a fogamat. Aztán ahogy elkezdett ülepedni az élmény, egyre inkább megbarátkoztam a döntetlen gondolatával. Továbbra is a középmezőnyben vagyunk, látótávolságra a dobogótól és a visszapillantóban egyelőre apró pont a kiesőzóna.
A dobogó esetében nem változott az összesített véleményünk (a szerzők véleményei közt azért akad különbség), a csapatok többsége pedig rontott a három fordulóval ezelőttiekhez képest. Van egy csapat, amely nagyot ugrott előre, és a tabella végén is várunk egy kicsi változást.
A tabella elejében és végében továbbra is biztosak vagyunk, de ha legutóbb azt mondtam, hogy két csapat között nem tudunk különbséget tenni, abból most lett három. Három olyan csapat is van, amelyiket a bajnokság megkezdése óta ugyanoda tippeljük, tehát nem változott róluk a véleményünk.
A harmadik forduló óta a Kisvárda és a Zalaegerszeg szerepelt legrosszabbul, de csak egyikük rontott a helyezésén a listánkon, míg a legnagyobb javulást az MTK könyvelhette el, miután háromszor nyert. Van két csapat, akik között jelenleg nem tudunk különbséget tenni.
