Miért? Mert jön a mumus. Talán meglepő, hogy az ezüstérmes KTE számára éppen a kiesést a bajnokság végén elkerülő, az idei szezonban is bukdácsoló Mezőkövesd a rém, pedig úgy tűnik, hogy így van. Tavaly ugyan az első NB1-es győzelmünket ellenük arattuk, de aztán idegenben és otthon is legyőzött bennünket Kuttor Attila csapata, aki ráadásul még egyszer sem kapott ki Szabó Istvántól. Itt lenne az ideje.
Bár az eredmény nem nevezhető lehengerlőnek, a KTE mégis viszonylag magabiztos játékkal jutott túl a Soroksáron a Magyar Kupában. A szavazás győztesétől pontosan ezt várjuk: hogy az olyan meccseken, amikor bár dominálunk, de csak nem akar áttörni a gát, akkor villanjon egyet. A dobogón ezúttal is láthattunk holtversenyt, de most a második helyen.
Kapóra jött ez a meccs a KTE számára, hiszen a válogatott szünetet követően tovább lehetett kísérletezni, játékot tökéletesíteni. Hiába a bajnokság elsődlegessége, a Soroksár elleni továbbjutást kötelező feladatként élte meg a szurkolótábor és valószínűleg Szabó Istvánék is csalódásként értékelték volna a kiesést. Amire nem került sor, a Kecskemét összességében magabiztosan játszott a mérkőzésen, de némi izgalmat csempészett a saját mérkőzésébe.
„Kemény időkben kemény megoldások kellenek” – mondotta volt a David Duchovny által játszott Hank Moody karaktere a Californication című sorozatban és bár barokkos túlzás lenne azt állítani, hogy a KTE kifejezetten kemény időket élne meg manapság, mégis összegyűlt némi esőfelhő az égen. A lassan menetrendszerűen érkező hosszú távú sérülések miatt a kezdőcsapat összeállítása kezd egy olyan készségfejlesztő játékra hasonlítani, amit a kicsi gyerekeknek szoktak vásárolni. Tudjátok, amikor különböző színű és formájú elemeket kell lyukakba beilleszteni (tényleg, mi a neve ennek az izének?). A Soroksár elleni kupameccs erről is szól. Hogy találjuk meg a hiányzók helyére azokat az elemeket, amiket nem kell erőből betolni a résbe, hanem jól illeszkednek?
A Kecskeméti TE-vel közösen ezúttal is a hónap legjobbjait kerestük, méghozzá a ti segítségetekkel. Izgalmas hónapot zártunk augusztusban, hiszen a csapat bemutatkozhatott a nemzetközi színtéren (ennek első meccse még júliusban volt, de az augusztusi szavazáshoz soroltuk a Riga elleni odavágót is), két győzelemmel nyitottuk a bajnokságot, hogy aztán némileg váratlanul az egyik újonctól szenvedjünk vereséget, amit a bajnokság egyik legjobb csapata elleni győzelemmel javítottunk ki. Ezeken a meccseken bőven akadtak jó teljesítmények a csapatban, akik közül meg is szavaztátok a legjobbakat: úgy döntöttetek, hogy a legjobb játékos a tavalyi szezon (és az idei) húzóembere, a legszebb gól a bajnokságban esett, a legszebb gólpassz a konferencia Ligában, ráadásul a három kategória között elég erős kapcsolódás is kimutatható. Augusztus csapatát is megszavaztátok, ahol kiderült, hogy szívesen klónoznátok az egyik játékost.
A harmadik forduló óta a Kisvárda és a Zalaegerszeg szerepelt legrosszabbul, de csak egyikük rontott a helyezésén a listánkon, míg a legnagyobb javulást az MTK könyvelhette el, miután háromszor nyert. Van két csapat, akik között jelenleg nem tudunk különbséget tenni.
A Debrecen elleni vereséget követően sokan úgy érezték, hogy nem lesz könnyű kiválasztani, hogy kik játszottak legjobban a KTE-ből. Ebben van is igazság, hiszen a csapat nagy részétől jobb teljesítményt szoktunk meg az elmúlt időben, mint amit a pályára vitt Nagyerdőben. Ebben a nehéz döntési helyzetben a szavazás élén holtverseny alakult ki két játékos között.
Ezúttal nincs semmilyen hosszú elemzés, vélemény, akármi, mindössze egyetlen látványos adatvizualizáció az eddig lejátszott idei játékpercekről. Azt látjuk, hogy Varga Bence, Belényesi Csaba és Szalai Gábor minden lehetséges percet a pályán töltött, őket pedig Szuho és Vágó, majd Leoni követik. Ez a hat legtöbbet foglalkoztatott játékos a keretünkben a válogatott szünetig, azaz a két EKL selejtezőn és az öt bajnokin. Tehát ők azok, akiket ilyen-olyan okokból legkevésbé forgat, pihentet, variál, vagy másik oldalról, akiket a leginkább pótolhatatlannak érez Szabó István. Utánuk már kicsit lemaradva érkezik Májer, Tóth Barna, Nagy Krisz és Iyinbor. Azzal, hogy bejön a képbe a Magyar Kupa, továbbá a később csatlakozók (Horváth, Zsótér, Zeke) beilleszkedésével és a sérültek egyszermajd felépülésével ebben azért várható változás, de egyelőre így nézünk ki:
Játékpercek 2023/2024
Beautiful, easy data visualization and storytelling
Az nagyjából egyértelmű volt a Debrecen elleni mérkőzés előtt is, hogy ez tipikusan az a találkozó, amin semmilyen kimenetel nem meglepetés. Két jól felkészített és az elmúlt időszakban sokszor hivatkozott csapat játszik egymás ellen, akár a Loki, akár a KTE nyer, akár igazságosan elosztják a pontokat, az nem fogja leejteni az állakat. Ha az állunk nem is esett le, azért a másik két lehetőségnek jobban örültünk volna.
Lehetett volna úgy is, de így lett és emiatt nem igazán panaszkodhatunk részletei…
Petőfi Sándornál még a lelkek felemelését az okozhatta, hogy az Európában sorra bukó forradalmak mellett a magyar még talpon volt (bár nem állt igazán jól: a főváros elesett, Mészáros Lázár vereséget szenvedett Kassán, Görgey meg visszavonult a Felvidéken), az elkeseredettséget megakadályozandó öntötte a lelket költőnk az emberekbe az Európa csendes, újra csendes című versével. A KTE-nél emelkedő lelkek oka ennél sokkal vidámabb lehet. Az MTK elleni vereség után le tudtuk győzni a Puskás Akadémiát, három (HÁROM!) játékosunk is válogatott kerettag lett és visszatért a csapathoz Zeke Márió is. Ha ennyi pozitív input nem elég ahhoz, hogy a csapat teljesen feltöltődve forduljon rá a Lokira, akkor semmi.
