Az van, hogy miután nagyon magabiztosan megütöttük a Kövesdet, aztán legyűrtük a Diósgyőrt és az Újpestet, a Paks elleni vereség dacára is egészen közel sodródtunk a negyedik helyhez. Na de ez a magyar NB1, ahol a középmezőny rendszeresen körbepofozza egymást, így mielőtt belakhattuk volna a élmezőny egyik pozícióját, gyorsan vissza is csúsztunk a tabella alsó felébe.
Jól kezdte a KTE a tavaszt, de egy olyan csapat otthonába látogattunk, amely még nálunk erőteljesebben vigéckedik 2024-ben. A Zalaegerszeg a téli szünet végén még a 11. helyen állt, mindössze 15 ponttal, hogy aztán idén nekirohanjon a mezőnynek. Márton Gábor csapata azóta szerzett 10 pontot négy meccs alatt (3 győzelem és 1 döntetlen) és így fogadta a Kecskemétet. A hazaiak a Paks elleni, sokak által szerencsének is tulajdonított győzelmükhöz képest négyet is változtattak, bekerült Csóka, Mim, Szankovics és Croizet is a kezdőbe, de Szabó István sem hagyta érintetlenül az Újpest elleni győztes kezdőt: visszakerült a kezdőbe az akkor beteg Zsótér és az akkor eltiltott Horváth (Helmich és Májer helyére). Az egyértelműnek tűnt már a mérkőzés előtt is, hogy hiába menekül az ellenfelünk a kiesőzóna közeléből, egyáltalán nem számíthatunk könnyű meccsre. Márton Gábor és a ZTE nagyon egymásra találtak, ráadásul nem is először. Annak idején 2020-ban februárban vette át a zalaiakat Dobos Barnától a 11. helyen (ez eddig ismerős), rögtön egy győzelemmel nyitott az Újpest ellen és meg sem állt a 7. pozícióig. Most szintén ugyanebben a pozícióban kapta meg a zalai padot és ezúttal is remekül nyitott. Ahogy sajnos a ZTE is a meccsen.
Az első tíz percben bár a védekezésünk úgy tűnt, jól áll a lábán, támadásban gyakorlatilag egy kerek nullát mutattunk fel, a 10. percben pedig hátul is meginogtunk: Mim beadását Belényesi rossz helyre fejelte ki, pontosan Kiss Bencéhez, akiről Vágó pár lépésnyit lemaradt, így az épp Kecskemétről mérsékelten dicső módon távozó középpályás szerzett vezetést a ZTE-nek. Varga Bence talán megkérdezhető a gólról, azért mégis a rövid sarokra érkezett a lövés, a kapusetika szerint pedig oda nem igazán illik, ennek ellenére nem érzem kifejezetten kapushibának a gólt. A vezetés megszerzése után a Zalaegerszeg persze visszább húzódott, ahogyan kell, mi azonban egyáltalán nem voltunk élesek, valójában csak a labdabirtoklás aránya nőtt, a hatékonyságunkon képtelenek voltunk javítani. Ezt a nihilt törte meg egy kicsit Szabó Alex fejese, amivel ugyan nem okozott hidegrázást Dombónak, de beírhattunk egy helyzetecskét a kecskeméti oldalra is. Sajnos az egész első félidőre jellemző volt, hogy kívülről úgy nézett ki, mintha a játékosoknak nem lenne erejük, mint amikor aznap még nem ettél egy falatot sem, de a meccset így is le kell játszani. Ez főleg Szűcs Kornélon érződött, aki a megszokottnál tompább volt és egy az egyben meglepően lassan reagált a támadókra, de gyakorlatilag ugyanilyen nyugodtan megemlíthetnénk Banó-Szabót vagy Lukácsot is. A támadásért felelős játékosaink közül Horváthban lehetett volna valamiféle lendület vagy fantázia, de őt nagyon komolyan vette az ellenfél: saját számításaim szerint a meccsen kilencszer szabálytalankodtak ellene, de nem kizárt, hogy volt falt, ami nem is tudatosult bennem. Krisztofer tehát főleg küszködött és arra volt ítélve, hogy a földről felkászálódjon, rajta kívül azonban Banó-Szabó, Luki és Zsótér is láthatatlan volt, támadójátékban borzasztóan keveset mutattunk. A 41. percben aztán Horváthot szerelték az oldalvonalnál egy szögletünk után és ezen a ponton érdemes megemlítenünk a rest defence fogalmát.
A rest defence labdát birtokló csapat azon része, amely aktívan nem vesz részt a támadásépítésben (kvázi marad, biztosít). Ez a csapatrész tudatosan “felkészül” az esetleges labdavesztés utáni, támadásból védekezésbe való átmenetre. Szervezett rest defence-szel hatékonyabban lehet kontrollálni az átmenetet, megelőzhető, biztonságos “mederbe terelhető” az ellenfél kontrája. Elősegíti a labda gyors visszaszerzését, a kontrát indító direkt passzok lefülelését vagy a lefordulók megállítását. (forrás: Nagykeró)
Na ilyenünk nekünk ebben a szituációban gyakorlatilag nem volt. A labdavesztés pillanatában a labda előtt öt játékosunk tartózkodott: a labdát elveszítő Horváth, Szabó Alex, Lukács, Belényesi és Katona (de talán még Banó-Szabó is), azaz gyakorlatilag a teljes védelem. Ezek az emberek távolabb voltak a kapunktól, mint a labda, ami nem feltétlenül gond, főleg egy szöglet esetén, hiszen ott a rest defence, ha ott van. Ugyanis Vágó előzékenyen elkísérte a labdát szerző Szafronovot jónéhány méteren keresztül, Horváth le volt maradva, Zsótér a pálya közepén helyezkedik, marad a bizodalmunk Zekében és Szűcsben, utóbbit azonban Croizet könnyen verte meg és bombázott a kapuba. A félidő végén egy kis szöglet után Zsótér szépen tekert kapura, de valós veszélyt ez sem jelentett.
Szabó István is észlelte, hogy a KTE tetszhalott állapotban döcögte végig az első félidőt, így hármat is változtatott a szünetben: érkezett Iyinbor, Májer és Szendrei. A második félidő első negyedórájában már nálunk volt a kezdeményezés, a hazaiak várták a lehetőséget a kontrákra, de a labda hiába volt nálunk nem sikerült bontanunk. Kevés passzopciót biztosítottak a játékosok egymásnak, Szendrei épp csak egy hajszállal volt megjátszhatóbb, mint Lukács. Aztán a 60. percben először láthattunk a Kecskeméttől olyan támadást, amely valóban futballra emlékeztetett, egyből gól is lett belőle. A szélen Májer és Banó-Szabó játszott le szépen egy kényszerítőt, előbbi az alapvonalról visszagurított az addigra már pályára lépő Helmichnek, akinek a lövése ugyan lepattant egy védőről, de Zeke eszmélt leghamarabb és a kapuba pofozta a labdát (egyáltalán mit keresett ott Zeke?). Ekkor felcsillant a remény, hogy az agresszivitásban nem sokat mutató KTE morálját esetleg felrázza a lőtt gól, és bár szinte egyből egy lesről fejelt kapufával válaszolt a ZTE, de összességében a következő 15 percben látszott némi sansz arra, hogy Szabó István csapata fogást tud találni az ellenfelén. A 75. percben kezdett éledezni a ZTE, amikor Bedi fejesét védte bravúrral Varga, de a 81. percig bízhattunk benne, hogy a meccs végére megérkezhetünk az egy pontért. Ekkor volt is egy ígéretes támadásunk: Helmich labdaszerzése után meglódult a KTE, Horváth pedig középről középre lőtt. Ugyanakkor hasonlóképpen, mint a második hazai gólnál, ezúttal is az ellentámadásból tudott eredményes lenni Márton csapata: Iyinbor elvesztett egy párharcot Mancéval szemben, akit Belényesi nagyon távolról kísért, a horvát lövését Varga pedig éppen Gruber elé ütötte, aki eldöntötte a meccset.
Valójában az eredmény igazságosnak mondható, nagyon messze voltunk attól a játéktól, amivel pontokat lehet szerezni egy formában levő és jó sorozatot produkáló csapat ellen. A kapott gólok azonban így is bosszantóak, a hibákkal és a csapattól eddig távol álló félkemény játékkal, az agresszivitás hiányával foglalkoznia kell Szabó Istvánnak, mert ennek a meccsnek kevés olyan szakasza volt, amire igazán építeni lehet. A téli szünet óta nyújtott teljesítmény és a megszerzett pontok száma így is jónak mondható, nagyon vad fantázia kell ahhoz, hogy kiesési gondokat lássunk magunk előtt Kecskeméten, de ha szeretnénk a középmezőny elejét célba venni, akkor javulnunk kell, mert a Fradi elleni meccs nyilván piszok nehéz lesz, de a Veszprém elleni kupameccsen sem szabadna botlanunk.
Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):
Varga Bence: Nincs egyetértés köztünk PingWinnel, mert bár szerintem sem lógott ki a csapatból Bence, de talán még az átlagos formájától is elmaradt kicsit. Bravúrból én egyre emlékszem tőle, de a három gólból kettő esetéén is lamentálhatunk a szerepén, még akkor is, ha egyik sem volt kifejezetten kapusgól. Az biztos, hogy ennél volt és lesz is jobb meccse idén. 4
Szabó Alex: A meccs elején volt egy fontos közbeavatkozása, amivel kisegítette Szűcsöt, de utána nem tudott sem védekezésben, sem támadásban igazán alkotni. Pedig mindkét oldalon próbálkozott, egyszerűen ez egy ilyen meccs volt. 4
Belényesi Csaba: Ez a meccse neki sem sikerült jól, az első és a harmadik kapott gól esetén is úgy tűnt, hogy választhatott volna jobb megoldást. Úgy tűnik ezen a meccsen szinte minden játékosunknak egyszerre ment rosszul. 4
Katona Levente: Az első félidőben még többségében voltak a jó megoldásai, de a másodikra nagyon leromlott a teljesítménye. Két olyan elvesztett párharca is volt, ami kifejezetten rosszul nézett ki, de ezeken kívül is akadt hibája. 4
Szűcs Kornél: Én rajta éreztem leginkább, hogy mintha nem a saját tempójában és fókuszában működne. Meglepően könnyen vesztett el egy az egy elleni párharcokat, pedig ez nem jellemző rá, ráadásul a második ilyenből született a második kapott gól. Nem az ő meccse volt. 3
Vágó Levente: Nagyon hullámzó volt a teljesítménye az egész meccsen, bosszantó hibák elvesztett labdák és labdaszerzések váltották egymást, de sajnos az, hogy támadásban nem tudtunk gördülékenyen építkezni, az ő hibáinak is köszönhető. 4
Zsótér Donát: Bár az első félidő egyetlen valamirevaló kecskeméti megmozdulása hozzá köthető, de ezen kívül nehéz felidézni sok jó megmozdulását. Akadtak szerezett labdái, de a korábban látott formájához még vissza kell térnie. 4
Zeke Márió: Egy felejthető első félidő után javult fel nagyon a másodikra, amikor már egymás után jöttek a jó megmozdulásai. Sok labdát szerzett, akadtak pontos beadásai és nem mellesleg tőle idegen módon gólt is szerzett. Bár ha azt nézzük, hogy a ZTE ellen ez már a második, akkor talán nem is annyira meglepő. 6
Banó-Szabó Bence: Ő is takaréklángon égett a meccsen, ezúttal rányomta a bélyegét a játékára, hogy sokat védekezett a csapat, ekkor pedig Vágóék vonalába húzódott vissza. Nem nagyon ültek a hosszú labdái, de a passzjátéka is hullámzó volt. Bár a gólunk előtti összjátékban ő is benne volt, ennél sokkal többet tud. 4
Horváth Krisztofer: A legaktívabb kecskeméti volt megint és érdekes azt is megfigyelni, hogy mennyire tartanak tőle az ellenfelek. Ez sokszor sajnos úgy valósul meg, ahogyan most is, hogy az első adandó alkalommal faultolják. Sok labdát veszített és nem játszott jól, de a meccs nagy részében így is ő volt, aki igazán próbálkozott. 5
Lukács Dániel: Ha Szűcs esetén azt mondta, hogy elmaradt a saját tempójától, akkor Lukira ez hatványozottan igaz. Szinte labdaérintése sem volt az első félidőben, teljesen eltűnt a védők között. 3
Cserék:
Iyinbor Patrick: Mezőnyben egészen jól eltakarítgatott és volt ígéretes felfutása is, de a harmadik kapott gól előtt fontos párharcot veszített el Mancéval szemben. 5
Májer Milán: Olyan jó játékkal nem tudott előrukkolni, mint múlt héten, de ezúttal hátrébb is kapott szerepet. Ennek ellenére hozott némi lendületet a pályára és bár a gól előtti passzát nem fogják gólpasszként feltüntetni, mégis nagy szerepe volt a szépítésben. 5
Szendrei Ákos: Luki helyére érkezett a szünetben és bár ő sem játszott jól, némileg többször lehetett megtalálni labdákkal, mint Danit. A meccs végén volt egy kifejezetten szép csele az oldalvonalnál, de a párharcokat összességében inkább elvesztette, mint megnyerte. 4
Helmich Pál: Ezúttal is lendületesen és elég meggyőzően szállt be egy olyan meccsbe, amiben nem könnyű megérkezni mindössze egymeccses NB1-es rutinnal. Továbbra is azt gondolom, hogy ebben a srácban bőven van potenciál, de láttunk mi már Kitl Mikit, aki eltűnt egy kiemelkedő félév után. 5
Kovács Kolos: Ő is debütálhatott az NB1-ben és akadt olyan mozzanata, amire tapsolhatott a kecskeméti közönség, de ahhoz kevés időt kapott, hogy igazán hatással lehessen a meccsre. 5
Máshogy láttad? Szavazd meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a ZTE ellen:
Zalaegerszegi TE – Kecskeméti TE – Online Poll – StrawPoll
What’s your opinion? Vote now: Varga Bence, Szabó Alex, Belényesi Csaba, Katona Levente, Szűcs Kornél, Vágó Levente, Zsótér Donát, Zeke Márió, Banó-Szabó Bence, Horváth Krisztofer, …
Jegyzőkönyv:
NB1, 22. forduló
2024. 02. 24. 12:30
Zalaegerszegi TE 1-0 Kecskeméti TE
(HT: 2-0)
ZTE Aréna (Zalaegerszeg)
Nézőszám: 2588 fő
Vezette: Dr. Csonka Bence (Horváth Zoltán, Rózsa Dávid, vb.: Szőts Gergely)
Zalaegerszeg: Dombó – Szendrei, Várkonyi, Szafronov, Csóka, Mim – Kiss B. (Hadida 63.), Szankovics, Bedi (Németh D. 85.) – Mance (Sajbán 84.), Croizet (Gruber 53.). Vezetőedző: Márton Gábor
Kecskemét: Varga B. – Szűcs K. (Májer 46.), Szabó A. (Iyinbor 46.), Belényesi, Katona L., Zeke – Vágó L., Zsótér (Helmich 57.), Banó-Szabó (Kovács K. 83.), Horváth K. – Lukács D. (Szendrei 46.). Vezetőedző: Szabó István
Gól: Kiss B. (10.), Croizet (42.), Gruber (81.) ill. Zeke (60.)
Sárga lapok: Szankovics (91.) ill. Zeke (20.), Varga B. (35.), Horváth K. (84.)
A játékpercek alakulása a szezonban:
Játékpercek 2023/2024
Beautiful, easy data visualization and storytelling
És a csapatok mozgása a tabellán:
Tabella mozgás
Beautiful, easy data visualization and storytelling
Hát eddig azért nem szóltam már jó régen egy írásodhoz sem mert teljesen máshogy látom a focit de ez nem is baj. Ajánlom akkor értékelj ha élőben nézed a meccset mert ez így nagyon nem jó. Legfőképp a baloldalunkon vagy nagyon vakon,milyen feljthetö első félidő Zekénél ott nem volt támadás ott tudtunk mögélyük kerülni. Ott voltak egyátalán támadásaink. Ebben a vereségben nagy szerepe volt az edzői stábnak mert Szűcsöt 15 perc után lekelett volna hozni. És végezetül egy kis adalék mellettem ült egy neves magyar menedzser,aki Horváth Krisztofer menedzsere. Azt mondta a vereség ellenére Zeke a mezőny legjobbja volt én meg azt hogy Májer szintén jó volt és Helmichnek meg kezdenie kellene és nem azért mert fiatal hanem mert megérdemli. Horváthal kapcsolatban vicc hogy azért jó mert próbálkozik igen és a csapat kárára mi lenne ha mindenki ezt csinálná mint amit ő nem lenne csapat játék csak csel meg csel ha sikerül. A második gól ennek jó példája volt nézd vissza honnan indult mi volt az előzmény feldobta magát nem fújták le és kontra. De az a baj voltak nála sokkal gyengébb teljesítmények ezért is kaptunk ki.
Örülök, hogy az ellenérzéseid dacára írtál, mert jó, ha párbeszéd kerekedik a KTE-ből. Azt ugyanakkor nem értem a leírt véleményed alapján, hogy szerinted miért vagyok vakon, mivel nagyjából ugyanazokat a dolgokat írod le, amiket én is a bejegyzésben.
Én úgy látom, hogy a legtöbb dologban egyetértünk. A Zekénél említett felejthető első félidő nem csak rá, hanem az egész csapat játékára vonatkozik, aminek egyébként valóban része Márió is, igen, úgy gondolom, hogy az első félidőben ő sem a csúcsformáját hozta, ahogy gyakorlatilag nem volt jó teljesítmény a csapatban ebben a játékrészben. Ehhez képest Rió nagyon feljavult és nem csak a gólja miatt, ha megnézed, az én értékelésem szerint is ő lett a meccs egészét tekintve a csapat legjobbja. (Azzal mondjuk nem értek egyet, hogy az első félidőben bármilyen említést érdemlő támadásaink lettek volna, olyan akció, amivel a kapuig jutottunk kettő volt: Szabó fejese és Zsótér lövése, mindkettő pontrúgás után). Említed Szűcs Kornélt, akivel kapcsolatban én is megemlítettem, hogy gyenge napot fogott ki (Lukács és ő kapták a legalacsonyabb osztályzatot tőlem), említed Májert és Helmichet akikkel kapcsolatban azt írom: „Ennek ellenére hozott némi lendületet a pályára és bár a gól előtti passzát nem fogják gólpasszként feltüntetni, mégis nagy szerepe volt a szépítésben.” (Májer), meg azt hogy: „Ezúttal is lendületesen és elég meggyőzően szállt be egy olyan meccsbe, amiben nem könnyű megérkezni mindössze egymeccses NB1-es rutinnal. Továbbra is azt gondolom, hogy ebben a srácban bőven van potenciál …” (Helmich). Az, hogy Horváth játékát nem érezted jónak, szintén nem kifejezetten üt el az én véleményemtől (10-es skálán 5-ös értékelést kapott, ami az abszolút közepes), bár te azt állítod, hogy szerintem jó volt, holott szó szerint azt írom: „Sok labdát veszített és nem játszott jól, de a meccs nagy részében így is ő volt, aki igazán próbálkozott.”. Amikor az első félidőben a bal oldalunkat dicséred, akkor abból nem nagyon lehet kihagyni Horváthot sem, mert ebben a játékrészben az általam említett próbálkozásai (értem ez alatt a lövési kísérleteket) kivétel nélkül a bal oldalon történtek Krisztofernek. Szóval furán veszi ki magát, ha azt mondjuk, hogy a bal oldalunk volt igazán kezdeményező, ott tudtunk mögéjük kerülni, de ez csak Zekére igaz, Horváthra nem. A Horváth-féle labdavesztések kapcsán azt tanácsolod, hogy nézzem vissza a második kapott gólt. Olyannyira visszanéztem, hogy a beszámolóban nagyjából egy bekezdésnyi szöveg szól arról a gólról, plusz egy pillanatkép a labdavesztés utáni momentumokról.
Összességében úgy látom, hogy valójában nem látjuk máshogy ezt a meccset, csak valamiért úgy érzed, hogy én Zekét bántom és Horváthot dicsérem, holott az értékelések nem ezt mutatják.
(Azt a véleményt nem osztom, hogy az élőben megnézett meccs az értékelések szent grálja, mert ülőhelytől függően nagyon különböző perspektívák léteznek, amelyeknek köszönhetően egyes dolgokat könnyebb megfigyelni, másokat pedig nehezebb. Én továbbra is abban hiszek inkább, hogy a mérkőzés első megnézését követően, legyen az élőben vagy tv-ből (mindkettőre van példa bőven), újra visszanézem felvételről, amikor a kulcsjeleneteket többször megállítva, a meccset folyamatosan jegyzetelve formálok véleményt)
Akkor félre értettem valamit, nálam Májer és Zekéné kívűl nem volt jó teljesítmény. Horváthra azt írtad legalább próbálkozott de ez a csapat kárára ment. Az első félidőben a bal oldalról még egy beadás sem volt az ellenfél részéről. Ellenben volt Zekének egy nagy szólója a tizanhatostol tizenhatosig de nem érkeztünk középen így vissza sarkalta a zsugát.Zeke Zsótér több összjáték volt csak nem érkezett társ nekik. Összeségében így már sok mindenben egyet értünk