Tavaly március végén volt már egy olyan bejegyzésünk, amelyben kicsit közelebbről ránéztünk a KTE által szerzett gólokra, ezt pedig ezúttal megismételjük. Lássuk tehát, hogy az első 17 fordulóban hogyan teljesített a Kecskemét a gólok terén.
A KTE idei első tétmeccsen szerzett gólját Szuhodovszki Soma lőtte a Rigának büntetőből. Sajnos tőle hasonlót idén már nem látunk lila mezben (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
Ugyan az őszünk jóval hullámzóbb volt, mint a tavalyi, ez nem akadályozta meg a drukkereket abban, hogy a Kecskeméti TE-vel közös szavazásunkon ezúttal is megválasszák az ősz legjobbjait. Tavaly ilyenkor Nagy Krisztián zsebelte be a címet, neki azonban a sérülése miatt jelentősen lecsökkentek az esélyei az idénre, így nem meglepő, hogy trónfosztás történt. A szurkolóknak meglehetősen egyértelmű elképzelései voltak a legjobbakról, talán csak egy poszton tudott igazán szoros lenni a voksolás (egy másikon pedig egyértelmű volt, hogy kik kerülnek a csapatba, de nem jutottatok dűlőre abban, hogy közülük ki volt a legjobb), és az ősz legjobbja is kényelmes fölénnyel tudott nyerni. A legszebb gólhoz és az ősz meccséhez sem igazán fért kétség, de a legszebb gólpasszok terén szoros lett a verseny.
Horváth Krisztofer az ősszel ligaszinten is jegyzett labdarúgóvá vált
Talán nyerhettünk is volna a Loki ellen, de hátrányból csak a döntetlenre futotta. A téli szünetben lesz idő arra, hogy a csapat újra felvegye a fonalat és Szabó István rendezze a sorokat, ahogy arra is, hogy a sérültek közül néhányan esetleg felépüljenek. Ez utóbbi azért is fontos, mert a Debrecen ellen azt is láthattuk, hogy mennyit jelenthet egy ilyen játékos visszatérése.
Banó-Szabó Bence ott folytatta, ahol a sérülése előtt abbahagyta
Jobban örültem volna, ha ez a cím több rétegjelentéssel gazdagodik és végül a csapat megszakítja a hárommeccses nyeretlenséget, de a három meccsből négy lett és ilyen értelemben nem történt törlesztés. Olyan értelemben viszont igen, hogy nekem (a blognak) vannak elmaradásai, amikkel most elszámolunk.
Kiss Bence jó játékkal tért vissza a kezdőcsapatba (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
Kifejezetten jól sikerült a KTE novembere, hiszen egyszer sem kapott ki a csapat (három győzelem mellett egy döntetlent mutatott fel Szabó István csapata). Szokásunkhoz híven ezúttal is megrendeztük a Kecskeméti TE–vel közös szavazásunkat, a szurkolók pedig most is döntöttek, már amikor tudtak. Van ugyanis olyan kategóriánk, ahol döntetlen született és november csapatának összeállításakor is bűvészkedni kellett kicsit a posztokkal. A hónap játékosa a házi gólkirály-jelöltünk, a legszebb gólhoz pedig nem nagyon fért kétség.
Horváth Krisztofer és Szuhodovszki Soma egymásnak passzolgatják a hónap legjobbja címet. Ezúttal Krisztofer nyert
Gyorsan repül az idő, elszaladt újabb három forduló, mi pedig újra összetákoltuk a Lila Köd szerzői által elképzelt erősorrendet. A hátsó fertályban nem történt változás, a dobogón azonban igen. A KTE-t továbbra is a középmezőnybe várjuk, de már bizakodóbbak vagyunk ezzel kapcsolatban.
A KTE a középmezőny stabil csapata. És pontosan ezt várjuk tőle a szezon végén is (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
A KTE és az MTK bajnokija előtt esett az eső, ami mindennél pontosabban jelzi előre, hogy a mérkőzés kapcsán mindenről szó lesz, csak a mérkőzésről nem. És bár maga a jelenség mélységesen bosszant, ennek ellenére (vagy éppen ezért) én is beállok a sorba. Rendhagyó beszámoló, talán nem is a meccsről, hanem a futballal kapcsolatos közbeszéd lustaságáról.
A kecskeméti pálya megint beszédtémát adott, bár megint nem hangzott el semmi értelmes (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
Fordulatos és lüktető meccsen szereztünk pontot Székesfehérváron és ezúttal a meccs egyes szakaszaiban a játékunk is mutatós volt. A szavazás két játékos között dőlt el, akik eredménye között kis különbség volt, a harmadik helyen pedig ezúttal holtverseny alakult ki.
Horváth Krisztofer úgy lett a mezőny legjobbja egy hatgólos meccsen, hogy sem gólt nem lőtt, sem gólpasszt nem adott
Én például a lefújáskor még meglehetősen szívtam a fogamat. Aztán ahogy elkezdett ülepedni az élmény, egyre inkább megbarátkoztam a döntetlen gondolatával. Továbbra is a középmezőnyben vagyunk, látótávolságra a dobogótól és a visszapillantóban egyelőre apró pont a kiesőzóna.
A Fehérvár ellen olyan játékosok tudtak előlépni, akik eddig kevésbé hallatták a hangjukat, például Szendrei Ákos (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
A Debrecen elleni meccset megelőzően arról írtam, hogy győzelemmel fordulunk a meccsre és a válogatottba három kecskeméti játékos kapott meghívót, tehát adott a pozitív input ahhoz, hogy egy erős csapatot legyűrjünk. Na akkor kezdődött a vesszőfutásunk, hiszen a Loki ellen indult egy hatmeccses nyeretlenségi sorozatunk a bajnokságban. Újabb válogatott szüneten vagyunk túl, megint három kecskeméti játékossal a keretben (ketten lehetőséget is kaptak), győzelemmel érkezünk egy jó csapat, a Fehérvár elleni meccsre. Szuper lenne, ha nem ugyanúgy folytatódna a történet, mint legutóbb.
Ez a Fehérvár már nem az a Fehérvár. És nem csak azért, mert Zeke Márió már lila-fehérben készül erre a párosításra (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)