Nem mondom, hogy a feje tetejére állt az erősorrendünk nem egészen három forduló elteltével, de egyes csapatok helye jelentősen változott. Ez elsősorban a középmezőnyre vonatkozik, mert a dobogón és a kieső zónában kevés kivétellel állandó maradt az összesített megérzésünk.
Két hazai meccs után szombaton útnak indul a csapat és útnak indulnak a szurkolók is.
Nagyon magabiztosan játszva győztük le a Fehérvárt a Széktóiban, de nem beszélhetünk arról, hogy felmostuk volna velük a padlót. Pedig ha belerohantak volna egy istenes kiütésbe, akkor talán érthető lenne, hogy Bartosz Grzelaknak csillagok köröznek a feje fölött.
Azt mindenki tudja, hogy Napóleon alacsony volt. Nyilván az volt, hiszen még komplexust is neveztek el róla. Csak hát azokról a dolgokról, amiket mindenki tud, gyakran kiderül, hogy nem teljesen úgy vannak, ahogy tudjuk. Napóleon a maga korában nem számított kifejezetten alacsonynak. Mindenféle mértékegység átváltási problémák okozhatják a tévedést, na meg a brit propaganda, aminek nyilván azt volt az érdeke, hogy a császár minél kevésbé tűnjön fenyegetőnek. A magyar bajnokság Napóleonja a Fehérvár. Mind tudjuk, hogy gyengék, épphogy bennmaradtak, hogy az első két meccsüket elveszítették, hogy nincs pénz, paripa, fegyver. Csakhogy ez a Fehérvár még így is bőven tartalmaz minőséget. A vasárnap kérdése az lesz, hogy képesek leszünk-e lefejelni Napóleont akkor is, ha eléállva kiderül, hogy nem is biztos, hogy annyira alacsony, mint távolról tűnt.
A KTE letörölte a rigai tasliból ottmaradt vért az orra alól és kiosztotta a maga pofonját a Várda ellen. Meggyőző játékkal, biztató teljesítményeket felmutatva gyűjtöttük be az első három pontunkat, a szurkolók azonban ennek ellenére is egyértelműen hallatták hangjukat, amikor a legjobbakról kérdeztük őket. A meccs legjobbja olyan játékos lett, aki tavaly megbújt a háttérben, erre az idényre azonban akár főszereplő is lehet, ha a stáb továbbra is ennyire bízik benne.
Tippelni mindig nehéz, főleg így az elején. Most egy tapasztalt játékostársunkat kértük meg szöveges tippindoklásra, aki már több évtizede jár meccsekre. Előző fordulóban három papírforma-eredményt eltalált, a két meglepetésnek számító végeredményt elhibázta. Talán most sikerül neki. (Minden meccsnél ami papírformának, legesélyesebb lehetőségnek számít kettes alatti oddsot kap.)
Nézzük fala milyen eredményeket vár a harmadik fordulóban:
A Riga elleni kiesést követően kifejezetten fontos volt, hogy hogyan tudunk megérkezni a nélkülünk rajtoló bajnokságba, mert ha egy ilyen kiesés után az első bajnokink is rosszul sül el, az akár már egy negatív spirál kezdete is lehetett volna. A Kisvárda végül ideális ellenfélnek bizonyult, Szabó Istvánék pedig a második állomáson győzelemmel kapaszkodtak fel az NB1-es vonatra.
Sokan nem értik hogyan tud olyan eredményesen szerepelni a KTE, miközben a csapatban nagyon kiugró egyéni teljesítményű játékos nincs, mégis most is és a korábbi élvonalbeli években is stabil középcsapat tudott lenni.
… és akkor rá is vetül a reflektorfényből. A Lettországban lejátszott visszavágón ez történt, a meccs legjobbja pedig megérdemelten lett az az ember, akitől eddig az ingujj feltűrését és a piszkos munka elvégzését szoktuk meg. Sajnos mindez nem hozta el a továbbjutást, mindenesetre egészen hosszú ideig fenntartotta a reményeinket.
Néha a zongoracipelő is leül a hangszerhez… részletei…
Csapatunk is belevág a pontvadászatba,
hétfő este fogadjuk a Kisvárdát a Széktóiban.
