Azóta, hogy a KTE visszatért az NB1-be, egyetlen egyszer sem állt közel a kieséshez, dacára annak, hogy a gazdasági lehetőségeket tekintve ez egyáltalán nem volt egyértelmű. Véget ért az átigazolási időszak, kérdés, hogy sikerült-e olyan keretet építeni, amely idén is megugorhatja a bennmaradást.
Mivel a riválisok erejét jelenleg még nehéz megbecsülni, ezért a kérdésre a legegyszerűbb válasz az lenne, hogy „nem tudjuk”. Nem szeretném azonban a blog történetének legrövidebb bejegyzését publikálni, ráadásul van, amivel kapcsolatban legalább sejtésünk lehet.
Tavaly a mindenki által kiesőnek tippelt Kecskemét olyan jól tudott igazolni, hogy végül olyan keret alakult ki, amely a második helyig menetelt. Idén a sokak által kiesőnek tippelt Kecskemét már nem tudott sok olyat húzni az átigazolási szezonban, amely ligaszinten kiemelkedő lett volna, de a felsőház így is meglett. Ebben a posztban az átigazolásainkkal foglalkozunk.
A csapat ebben az idényben is teljesítette a célt, bennmaradtunk, sőt az utolsó hónap kifejezetten jó eredményeinek hála a felsőházat is megcsípte Szabó István csapata. De lássuk kiket láttatok a szezon legjobbjainak?
A Debrecen elleni vereségünk nem tartozik az emlékezetesebb KTE-meccsek közé. Eleve nem sikerült jól, ezért a szurkoló igyekszik felejteni, de az eredmény mellett a játék is hagyott kívánnivalót maga után. Két embernek viszont biztosan emlékezetes volt. Nikitscher Tamás hosszú kihagyás után tért vissza az NB1-be, Kersák Roland pedig nem vissza, hanem betért az elsőosztályba. Utóbbi ráadásul a legjobb kecskeméti lett a meccsen, a második és harmadik helyezett pedig valójában két második, mert ugyanannyi szavazatot gyűjtöttek be.
Nem biztos, hogy mindenki így gondolja, de szerintem a Diósgyőrt legyőzni a mi helyzetünkben bravúr. A mi helyzetünk alatt azt értem, hogy az alapjátékunk meghatározó figurái hiányoznak (közülük vannak, akiknek a hiányával meg kell barátkoznunk és vannak, akik majd visszatérnek). Az én értelmezésem szerint hoztunk tehát egy bravúrt, ami a Kövesd elleni meccset követően kötelezőnek is mondható.
Ugyan az őszünk jóval hullámzóbb volt, mint a tavalyi, ez nem akadályozta meg a drukkereket abban, hogy a Kecskeméti TE-vel közös szavazásunkon ezúttal is megválasszák az ősz legjobbjait. Tavaly ilyenkor Nagy Krisztián zsebelte be a címet, neki azonban a sérülése miatt jelentősen lecsökkentek az esélyei az idénre, így nem meglepő, hogy trónfosztás történt. A szurkolóknak meglehetősen egyértelmű elképzelései voltak a legjobbakról, talán csak egy poszton tudott igazán szoros lenni a voksolás (egy másikon pedig egyértelmű volt, hogy kik kerülnek a csapatba, de nem jutottatok dűlőre abban, hogy közülük ki volt a legjobb), és az ősz legjobbja is kényelmes fölénnyel tudott nyerni. A legszebb gólhoz és az ősz meccséhez sem igazán fért kétség, de a legszebb gólpasszok terén szoros lett a verseny.
Kifejezetten jól sikerült a KTE novembere, hiszen egyszer sem kapott ki a csapat (három győzelem mellett egy döntetlent mutatott fel Szabó István csapata). Szokásunkhoz híven ezúttal is megrendeztük a Kecskeméti TE–vel közös szavazásunkat, a szurkolók pedig most is döntöttek, már amikor tudtak. Van ugyanis olyan kategóriánk, ahol döntetlen született és november csapatának összeállításakor is bűvészkedni kellett kicsit a posztokkal. A hónap játékosa a házi gólkirály-jelöltünk, a legszebb gólhoz pedig nem nagyon fért kétség.
A Debrecen elleni vereséget követően sokan úgy érezték, hogy nem lesz könnyű kiválasztani, hogy kik játszottak legjobban a KTE-ből. Ebben van is igazság, hiszen a csapat nagy részétől jobb teljesítményt szoktunk meg az elmúlt időben, mint amit a pályára vitt Nagyerdőben. Ebben a nehéz döntési helyzetben a szavazás élén holtverseny alakult ki két játékos között.
… és akkor rá is vetül a reflektorfényből. A Lettországban lejátszott visszavágón ez történt, a meccs legjobbja pedig megérdemelten lett az az ember, akitől eddig az ingujj feltűrését és a piszkos munka elvégzését szoktuk meg. Sajnos mindez nem hozta el a továbbjutást, mindenesetre egészen hosszú ideig fenntartotta a reményeinket.Néha a zongoracipelő is leül a hangszerhez… részletei…