Kötelező bravúr

Nem biztos, hogy mindenki így gondolja, de szerintem a Diósgyőrt legyőzni a mi helyzetünkben bravúr. A mi helyzetünk alatt azt értem, hogy az alapjátékunk meghatározó figurái hiányoznak (közülük vannak, akiknek a hiányával meg kell barátkoznunk és vannak, akik majd visszatérnek). Az én értelmezésem szerint hoztunk tehát egy bravúrt, ami a Kövesd elleni meccset követően kötelezőnek is mondható.

A KTE ha apránként is, de elkezdett emelkedni a tabellán (fotó: Diósgyőri VTK (DVTK) – Facebook)

A Mezőkövesd elleni 3-0-nak ugyanis csak akkor lehetett értéke, ha utána nem borulunk fel a Diósgyőr ellen. Nem tettük, pedig a jó játéktól sokszor igencsak távol álltunk. Szabó István nem csak a felálláson, de a névsoron sem változtatott, ugyanabban a felállásban futottunk ki, ahogy Mezőkövesden. Ennek ellenére volt bennem egy kis aggodalom, mert a meccs előtti interjúban Szabó István arra gyanakodott Simon Miklós pedig megerősítette, hogy utóbbi meglepetéssel készül. Erre azonban előre nem tudtunk készülni, ezért kiváncsi voltam, hogy vajon milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni. A meglepetés végül Vallejo szerepében állt, aki a labda nélkül védelembe húzódott vissza, labdával pedig szinten ott maradt és mélyről segítette az építkezést.

Az alkalmazkodás pedig meglehetősen jól sikerült, hiszen az első félidő első felét nagyjából kontroll alatt tudtuk tartani. Ez nem jelentette azt, hogy helyzeteket is képesek lettünk volna kidolgozni, de a vezetéshez szerencsére ez nem is kellett. A 17. percben ugyanis Belényesi egy remek keresztlabdával rúgta át a vonalakat és kínálta meg Májert, aki Banó-Szabóhoz fejelt vissza. Bence Horváthnak játszotta a labdát, a miskolciak pedig elkövették azt a hibát, hogy a jelenlegi legveszélyesebb játékosunkat nem vették komolyan. Krisztofer lopta a távolságot, aztán nagyon kilőtte a hosszú alsót. Nem biztos, hogy minden szögből lehetett érzékelni, de ez egy piszok nagy gól volt. Gyakorlatilag sehol máshol nem férhetett el ez a lövés, nem mehetett máshol a kapuba, mint ahol Horváth lőtte. A vezetés tudatában a KTE okosan kombinálta a letámadást es a visszahúzódást, amivel fel is adta a leckét a vendégeknek. Ezzel a harcmodorral összességében fölényben tudtunk futballozni az első fél órában (bár Vargának résen kellett lenni egy Szabó Alexről leperdülő labdánál). A félidő utolsó negyed órájában azonban elkezdett éledezni a Diósgyőr, akik főleg Pernambuco révén mutattak életjelet, de előbb Belényesi blokkolta a lövését, majd amikor Pozeg Vancashoz nyesett egy beadást, akkor Varga Bence mutatott be bravúrt. Ennek köszönhetően vezetéssel fordulhattunk, Szabó István pedig elkezdte érezni, hogy ha meg is akarjuk tartani az előnyt, akkor valamin változtatni kell.

Szűcs Kornél meggyőző teljesítményt nyújtott volt csapata ellen (fotó: Diósgyőri VTK (DVTK) – Facebook)

Ennek érdekében a meccsen halványan játszó Májer helyére Szűcs Kornél érkezett, ami jó húzásnak bizonyult. De csak később, mert eleinte a vendégek ütöttek rajtunk néhányat: Varga Bencének azon melegében két nagyobb védést is be kellett mutatnia Gera Dániel lehetőségeinél. Sőt, az 59. percben a védelmünk rosszul reagált egy hosszú labdára, Edomwonyi lefutotta Katonát, aki ugyan bele tudott csúszni a beadásba, de a továbbperdülő labdát Varga Pozeg Vancas elé tudta csak ütni, aki megszerezte az egyenlítő gólt. A gól megfogta a csapatot, egy perc múlva augusztus 20-át megszégyenítő tűzijáték alakult ki a kapunk előtt Varga védéssel, Szűcs és Belényesi blokkokkal, hogy aztán Popadiuc bepogozza a labdát. A szerencsénk az volt, hogy Holdampf lesről indult el a szélen, így kis varozás után annulálták a gólt. Szabó Istvánnak is feltűnt, hogy a meccs ezen szakaszában inkább grundfoci folyik a pályán, nem tudjuk megtartani a labdákat, ezért lehozta az elszürkülő Banó-Szabót, az egész meccsen magát nem találó Lukácsot és Zeke Máriót is, hogy pályára léphessen Meszhi, Pálinkás és Leoni. Ennek köszönhetően hosszabb-rövidebb időre meg tudtuk vetni a lábunkat az ellenfél térfelén, a 71. percben pedig egy Katona-Meszhi-Horváth-Szűcs-Horváth összjáték végén Krisztofer újra megszerezte a vezetést. Az egész támadás nagyon folyékony volt, jól építkezett a csapat, de ha valakit ki kellene emelni, az Szűcs Kornél lenne, aki remek tempóval kísérte a támadást és az alapvonalról nem a kapu elé, hanem nagyon okosan a második hullámban érkező Horváth elé lőtte be a labdát. A Diósgyőr természetesen tempót váltott, de igazán komoly lehetősége csak Acolatse szabadrúgásánál és a hosszabbítás végén Jurek lövésénél akadt, a kecskeméti védelem (és középpálya és csatársor, akik szintén védekeztek ekkor már) nagyon szigorúan zárt. Mi pedig akár le is zárhattuk volna a meccset, mert 85. percben egy szabadrúgást követően Szabó Alex lőtt kapufát, Horváth pedig a blokkba püfölte a labdát, valamint az időközben beálló Derekas is megindított egy ollózó mozdulatot, a 90. percben pedig Belényesi fejelt Bánhegyi kezébe.

Összességében azt talán nem mondhatjuk, hogy mi lettünk volna a jobb csapat a pályán. Talán még azt sem, hogy többet tettünk volna a győzelemért. Azt viszont igen, hogy mi jártunk közelebb a 3 ponthoz, elvégre csak mi álltunk győzelemre a meccsen (kétszer is). A három pont nagyon fontos volt és felértékeli az előző győzelmet is, ezzel a hat egységgel ugyanis szinte látótávolságon kívül került a kiesőzóna. Egyelőre még csak arról van szó, hogy araszolunk felfelé a tabellán, de valójában már jóval közelebb vagyunk a dobogóhoz, mint az utolsó két helyhez. Szabó István is elismerte, hogy ez a meccs nem feltétlen a taktika, a tudás, hanem sokkal inkább az akarat és küzdelem diadala volt, de hát emiatt hadd ne kelljen elnézést kérnünk, ezek is borzasztó fontos készségek egy csapatnál.

Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):

Varga Bence: Elkapta a gépszíj, remek formában védett. Több alkalommal is megőrizte a csapatnak a vezetést és a meccs végén is magabiztosan állt a lábán. Remekül élt együtt a játékkal akkor is, amikor ki kellett mozdulnia a kapujából. Az én meglátásom szerint a meccs embere. 8 (MVP)

 

 

Szabó Alex: Nem voltak nagy kilengései sem pozitív, sem negatív irányba, megbízhatóan hozta le a meccset. Az osztályzatát felhúzhatta volna, ha a végén a kapufa helyet gólt lő, de azért nem várhatjuk el tőle, hogy minden meccsen betaláljon. 5

 

 

Belényesi Csaba: A megszokott sallangmentes és megbízható védőmunkáját hozta magas színvonalon. Több kritikus pillanatban bemutatott blokkja is volt, ebben a műfajban a liga legjobbjai közé tartozik. Szerencsére tavasszal is formában a Tanár Úr. 7

 

 

Katona Levente: Imponáló az a magabiztosság, amivel Szalai Gábor nem könnyű örökségét magára veszi. Ezen a meccsen is kifejezetten jól teljesített, és ezen még az sem igazán árnyal, hogy a kapott gól előtt nem tudta tartani a lépést Edomwonyival. Ha tartani tudja a formáját, akkor nem kell aggódnunk a védelem bal oldala miatt. 6

 

 

Májer Milán: Sajnos a legutóbb látott formáját nem tudta felvenni, mert bár voltak jó megmozdulásai, összességében kevés vizet zavart. Stephennel becsülettel küzdött, de Szabó István úgy látta, hogy védekezésben erősebb játékost vezényel a helyére a félidőben. 4

 

 

Vágó Levente: Ezúttal is nehéz volt mellette megélni, de ezen a meccsen a védekező munkájának legfontosabb része talán a második félidőben bemutatott több tisztázása volt. Stabil volt, de nem emelkedett ki. 5

 

 

 

Zsótér Donát: Az elmúlt meccs után ezúttal is rendkívül meggyőző volt, főleg védekezésben. Nagyon harcias, nagyon odaadó, nagyon kellemetlen ellenfél, aki támadásban is kihasználja az átlag feletti passzjátékát. Néha jellemző rá a kapkodás, ha ezt levetkőzné, remek tavasza lehetne. 7

 

 

Zeke Márió: Az első félidőben nagyon jól zárta le a bal oldalt, sok jó szerelése és labdaszerzése volt. A szünet után valamelyest elszürkült, de összességében jó meccset játszott. 6

 

 

Banó-Szabó Bence: Nem a csúcsformáját mutatta, de így is kiszaladt a lábából egy gólpassz Krisztofernek. És az első félidőben a támadásépítésben fontos szerepe volt. A második játékrészre jobban eltűnt, mint amit tőle várnánk, indokolt volt a cseréje. 6

 

 

Horváth Krisztofer: Elképesztő az az aktivitás, amivel létezik a pályán. Mindenhol feltűnik, minden támadásban szerepet vállal, mindig tud veszélyt teremteni. Ugyanakkor ezen a meccsen a megszokottnál is több labdát szórt el, ezt azonban nyilván ellensúlyozza a két gólja. 7

 

 

Lukács Dániel: Volt csapata ellen nemhogy nem tudott döntő tényező lenni, de egyenesen rosszul ment neki a játék. Kapura egyáltalán nem jelentett veszélyt és mezőnyben is több pontatlansága volt. A sárga lapjánál látszott, hogy ez őt is frusztrálta. 3

 

 

Cserék:

Szűcs Kornél: Jó cserének bizonyult, mert a védekezésünk is megszilárdult vele, de támadásban is aktív próbált lenni. A gólpassza mestermunka volt. 6

 

 

 

Pálinkás Gergő: Érezhető volt, hogy a jelenléte jobban lefoglalja a védőket, de ezzel sajnos nem tudott élni. A második gólnál szépen vitte le az embert Krisztofer elől és a párharcait is jó arányban nyerte meg, de kapura nem volt veszélyes. 5

 

 

Matheus Leoni: Nem sok hatással volt a játékra, de két szerzett labdát így is fel tud mutatni. Támadásban kicsit erőteljesebb jelenlétet próbált mutatni, mint Zeke, de nagy eredménnyel nem járt. 5

 

 

 

Mihajlo Meszhi: Nagyon szeretem azt a mentalitást, amivel pályára lép, ezt ma is megmutatta. Voltak szép szerzett labdái és szerelései, de bosszantó labdavesztései is. 5

 

 

 

Derekas Zoltán: Óriási sztori lett volna, ha a debütálásán a becserélését követően az első labdaérintéséből gólt ollózik, de okosan visszahúzta a lábát, amikor látta, hogy nem biztos a szituáció. Emellett egyébként meglepően jól játszott a kevés játékperc ellenére, volt szerzett labdája, megnyert párharcai, kiharcolt szabadrúgása, ráadásul a végén Belényesi fejese előtt ő fejelte vissza a labdát. A kevés idejét jól kihasználta. 6

 

Máshogy láttad? Szavazd meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a Diósgyőr ellen:

Kecskeméti TE – Diósgyőri VTK – Online Poll – StrawPoll

What’s your opinion? Vote now: Varga Bence, Szabó Alex, Belényesi Csaba, Katona Levente, Májer Milán, Vágó Levente, Zsótér Donát, Zeke Márió, Banó-Szabó Bence, Horváth Krisztofer, L…

Jegyzőkönyv:

NB1, 19. forduló
2024. 02. 08. 20:00

Kecskeméti TE 2-1 Diósgyőri VTK
(HT: 1-0)

Széktói Stadion (Kecskemét)
Nézőszám: 2127 fő
Vezette: Dr. Csonka Bence (Szalai Balázs, Horváth Zoltán, vb.: Vad II. István)

Kecskemét: Varga B. – Szabó A., Belényesi, Katona L. – Májer (Szűcs K. 46.), Vágó, Zsótér (Derekas 85.), Zeke (Leoni 66.) –  Banó-Szabó (Meszhi 66.), Horváth K. – Lukács (Pálinkás 66.). Vezetőedző: Szabó István

Disógyőr: Bánhegyi – Gera, Lund, Farkas, Stephen – Pernambuco (Jurek 68.), Holdampf, Vallejo, Popadiuc (Acolatse 75.) – Edomwonyi, Vancas (Kampetsis 85.). Vezetőedző: Simon Miklós

Gól: Horváth (18., 71.), ill. Vancas (59.)

Sárga lapok: Lukács D. (58.), Katona L. (82.) ill. Popadiuc (10.)

 

A játékpercek alakulása a szezonban:

Játékpercek 2023/2024

Beautiful, easy data visualization and storytelling

És a csapatok mozgása a tabellán:

Tabella mozgás

Beautiful, easy data visualization and storytelling

 

2 hozzászólás “Kötelező bravúr” bejegyzéshez

  1. Hát ezek a KTE-sek ismét megleptek bennünket.Krisztofer engem külön is,. Ezúttal góljaira nem fogadtam. Helyette Vancas nagyobb szorzójú találatát választottam. Számomra ez volt a bónusz.
    Térjünk rá a mérkőzésen történtekre. Örömmel nyugtáztam, hogy „A KTE okosan kombinálta a letámadást.” Szótáramban visszatérő témáról van szó. A mester „hangszórója” felcsavart állapotban harsogta, focistái tartsanak megfelelő távolságot az ellenfél játékosaitól, majd teljes lendülettel induljon a letámadás. Karácsinyi csengő volt fülemnek, amit korábban boncolgattunk, a játéktéren visszacsenget. Pista bá:-ék egy lépéssel közelebb kerültek a nemzetközi szinthez.
    Van erre is egy szösszenetem. Chares Barkley az NBA profi liga volt klasszis kosárlabdázó nagymamája így fordult unokájához: „hányszor a szádba rágtam, hogy Larry Birdot ne hátulról maceráld. Tíz centivel magasabb nálad, a hosszú karjaival aljas módon elhesseget a labdától. Lábon viszont sokkal gyorsabb vagy nyugodtan lépj ki mögüle és állj be a passzába.” Előző évinél mozgékonyabb csapatunktól, védekezésben valami hasonlót várok. Erre láttam akaratot.

    1. Én is azt érzem, hogy a védekezésünk változott. Már nem csak egy fal vagyunk, amit nehéz átjátszani, hanem kellemetlenebbé vált a presszing, amit mutatunk. Lukács sebessége ebben kulcsfontosságú, de Zsótér agresszivitása is.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.