A dobogó esetében nem változott az összesített véleményünk (a szerzők véleményei közt azért akad különbség), a csapatok többsége pedig rontott a három fordulóval ezelőttiekhez képest. Van egy csapat, amely nagyot ugrott előre, és a tabella végén is várunk egy kicsi változást.
A tabella elejében és végében továbbra is biztosak vagyunk, de ha legutóbb azt mondtam, hogy két csapat között nem tudunk különbséget tenni, abból most lett három. Három olyan csapat is van, amelyiket a bajnokság megkezdése óta ugyanoda tippeljük, tehát nem változott róluk a véleményünk.
A harmadik forduló óta a Kisvárda és a Zalaegerszeg szerepelt legrosszabbul, de csak egyikük rontott a helyezésén a listánkon, míg a legnagyobb javulást az MTK könyvelhette el, miután háromszor nyert. Van két csapat, akik között jelenleg nem tudunk különbséget tenni.
A Debrecen elleni vereséget követően sokan úgy érezték, hogy nem lesz könnyű kiválasztani, hogy kik játszottak legjobban a KTE-ből. Ebben van is igazság, hiszen a csapat nagy részétől jobb teljesítményt szoktunk meg az elmúlt időben, mint amit a pályára vitt Nagyerdőben. Ebben a nehéz döntési helyzetben a szavazás élén holtverseny alakult ki két játékos között.
Az nagyjából egyértelmű volt a Debrecen elleni mérkőzés előtt is, hogy ez tipikusan az a találkozó, amin semmilyen kimenetel nem meglepetés. Két jól felkészített és az elmúlt időszakban sokszor hivatkozott csapat játszik egymás ellen, akár a Loki, akár a KTE nyer, akár igazságosan elosztják a pontokat, az nem fogja leejteni az állakat. Ha az állunk nem is esett le, azért a másik két lehetőségnek jobban örültünk volna.
Lehetett volna úgy is, de így lett és emiatt nem igazán panaszkodhatunk részletei…
Petőfi Sándornál még a lelkek felemelését az okozhatta, hogy az Európában sorra bukó forradalmak mellett a magyar még talpon volt (bár nem állt igazán jól: a főváros elesett, Mészáros Lázár vereséget szenvedett Kassán, Görgey meg visszavonult a Felvidéken), az elkeseredettséget megakadályozandó öntötte a lelket költőnk az emberekbe az Európa csendes, újra csendes című versével. A KTE-nél emelkedő lelkek oka ennél sokkal vidámabb lehet. Az MTK elleni vereség után le tudtuk győzni a Puskás Akadémiát, három (HÁROM!) játékosunk is válogatott kerettag lett és visszatért a csapathoz Zeke Márió is. Ha ennyi pozitív input nem elég ahhoz, hogy a csapat teljesen feltöltődve forduljon rá a Lokira, akkor semmi.
Nem mondom, hogy a feje tetejére állt az erősorrendünk nem egészen három forduló elteltével, de egyes csapatok helye jelentősen változott. Ez elsősorban a középmezőnyre vonatkozik, mert a dobogón és a kieső zónában kevés kivétellel állandó maradt az összesített megérzésünk.
Nagyon nehéz visszafogottan reagálni a csapat teljesítményére és a Debrecen elleni győzelmet követően önuralmat kíván, hogy az ember ne dédelgessen érmes álmokat. Ugyanakkor egy kellemes körbeverés-cunami esetén a 9 hátralevő meccs alatt még bőven lecsúszhat a KTE a dobogóról, akár a 7 pontos előny dacára is. Más kérdés, hogy egy olyan csapat esetében, amely 2023-ban még veretlen és utoljára több, mint egy évvel ezelőtt fordult elő vele, hogy egymást követő két meccset is elveszítsen (2022. februárjában egymás után kikaptunk a Diósgyőrtől, Csákvártól és Vasastól), nehéz elképzelni, hogy a formája a pincébe szakadjon le. A Loki ellen például hátrányból sikerült nyerni, a győztes gól szerzője pedig be is söpörte a szurkolók szavazatainak nagy részét. Mögötte a második és a harmadik helyen pedig két olyan játékos végzett, akiknek a neve nem meglepetés az ilyen listákon.
Ha valahol nem bíznak benned, így kell rá választ adni részletei…
A Loki legyőzésével egyetlen pont híján ugyanolyan távol (közel) vagyunk az első helytől, mint attól, hogy lemaradjunk a dobogóról. Persze ettől még nem váltunk a Fradi kihívójává (ezt elvárni egészen extrém hozzáállás lenne), ráadásul alulról azért elég sokan ostromolnak majd bennünket a hátralevő 9 fordulóban, de kár lenne tagadni, hogy meglehetősen komfortossá vált a miliő a második helyen.
Pingwin a múltkor értekezett róla, hogy 36 szerzett ponttal már – ha vékonyan is, de – bent lehet maradni. Ha nagyon leegyszerűsítjük ezt a számot, akkor azt látjuk, hogy általánosságban minden NB1-es csapat ellen kellene szereznünk nagyjából 3,3 pontot a három meccsen, amit ellenük játszunk. Ebből a szempontból az egy pont a Debrecen ellen abszolút vállalható eredmény, úgy meg pláne, ha hozzátesszük, hogy eddig két meccsen két pontot szereztünk ellenük (a Vasas ellen például már négy pontunk van, amivel túl is teljesítettük a penzumot). Mégis van az embernek rossz érzése a meccs után és nem csak amiatt, hogy kétgólos előny után sem tudtunk nyerni.
