Az nagyjából egyértelmű volt a Debrecen elleni mérkőzés előtt is, hogy ez tipikusan az a találkozó, amin semmilyen kimenetel nem meglepetés. Két jól felkészített és az elmúlt időszakban sokszor hivatkozott csapat játszik egymás ellen, akár a Loki, akár a KTE nyer, akár igazságosan elosztják a pontokat, az nem fogja leejteni az állakat. Ha az állunk nem is esett le, azért a másik két lehetőségnek jobban örültünk volna.
A Debrecen megtalálta a KTE ellenszerét és meg is nyerte a mérkőzést (fotó: DVSC (Debreceni Vasutas Sport Club) – Facebook)
Petőfi Sándornál még a lelkek felemelését az okozhatta, hogy az Európában sorra bukó forradalmak mellett a magyar még talpon volt (bár nem állt igazán jól: a főváros elesett, Mészáros Lázár vereséget szenvedett Kassán, Görgey meg visszavonult a Felvidéken), az elkeseredettséget megakadályozandó öntötte a lelket költőnk az emberekbe az Európa csendes, újra csendes című versével. A KTE-nél emelkedő lelkek oka ennél sokkal vidámabb lehet. Az MTK elleni vereség után le tudtuk győzni a Puskás Akadémiát, három (HÁROM!) játékosunk is válogatott kerettag lett és visszatért a csapathoz Zeke Márió is. Ha ennyi pozitív input nem elég ahhoz, hogy a csapat teljesen feltöltődve forduljon rá a Lokira, akkor semmi.
Ismerős arc csatlakozik újra a kerethez: Zeke Márió (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
Szabó István számára adott a feladat: fel kell ráznia a csapatát a Felcsút ellen. Az MTK elleni mérkőzésen nem idézte saját magát a KTE és Pista is érezte, hogy elemzésre szorul, hogy a hazaiak találtak ellenszert a kecskeméti játékra, vagy mi voltunk képtelenek felnőni a saját szintünkhöz. A Puskás Akadémia elleni meccs választ adhat arra, hogy megoldásra jutott-e a stáb ebben a kérdésben.
Tavaly a Puskás Akadémia ellen egészen sikeres meccseket vívtunk (fotó. Kecskeméti TE – Facebook)
Először találkozunk az idén újonc csapattal, az első és másodosztály közt ingázni hajlamos MTK-hoz látogatunk. Pontosan olyan meccs ez, amire az első két forduló és az előző idény alapján könnyen rámondhatnánk, hogy kötelező nyerni. De vannak kötelező meccsek a 12 csapatos NB1-ben?
A KTE idén már tényező a bajnokságban, ez pedig akár kötelezettségekkel is járhat (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
Azt mindenki tudja, hogy Napóleon alacsony volt. Nyilván az volt, hiszen még komplexustis neveztek el róla. Csak hát azokról a dolgokról, amiket mindenki tud, gyakran kiderül, hogy nem teljesen úgy vannak, ahogy tudjuk. Napóleon a maga korában nem számított kifejezetten alacsonynak. Mindenféle mértékegység átváltási problémák okozhatják a tévedést, na meg a brit propaganda, aminek nyilván azt volt az érdeke, hogy a császár minél kevésbé tűnjön fenyegetőnek. A magyar bajnokság Napóleonja a Fehérvár. Mind tudjuk, hogy gyengék, épphogy bennmaradtak, hogy az első két meccsüket elveszítették, hogy nincs pénz, paripa, fegyver. Csakhogy ez a Fehérvár még így is bőven tartalmaz minőséget. A vasárnap kérdése az lesz, hogy képesek leszünk-e lefejelni Napóleont akkor is, ha eléállva kiderül, hogy nem is biztos, hogy annyira alacsony, mint távolról tűnt.
Reméljük, hogy a magához képest nagyon mélyen levő Fehérvárt nem a KTE kezdi talpra segíteni (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
A Riga elleni kiesést követően kifejezetten fontos volt, hogy hogyan tudunk megérkezni a nélkülünk rajtoló bajnokságba, mert ha egy ilyen kiesés után az első bajnokink is rosszul sül el, az akár már egy negatív spirál kezdete is lehetett volna. A Kisvárda végül ideális ellenfélnek bizonyult, Szabó Istvánék pedig a második állomáson győzelemmel kapaszkodtak fel az NB1-es vonatra.
Szalai Gábor révén ezúttal az utolsó percben nem kaptunk, hanem rútunk gólt (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
Nem elsősorban a celsiusokat tekintve (csütörtökre 20-22 fokot mondanak, ami estére 15-18 környékére hűlhet, és esőre is lehet némi kilátás), hanem a mérkőzésre gondolok. Bár az előny nálunk van, élhetünk át meleg pillanatokat, de Szabó Istvánék minimum megőriznék az egygólos előnyt. Ha pedig így történik, akkor újabb mérkőzést írhatunk a lila-fehér történelemkönyvbe.
Hasonló örömöket szívesen látnánk Rigában is, de már egy 0-0 is továbbjutást érne (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
Az egyébként nem túlzottan kiemelkedő, de némi giccs ellenére egészen korrektnek mondható The Blind Side (magyarul a mérsékelten szörnyű A szív bajnokai címen futott) című filmben hangzik el, hogy minden mérkőzés előtt van egy pillanatnyi csend, amikor a két csapat már felállt egymással szemben, minden mozdulatlan, ekkor még minden lehetséges. A KTE elmúlt két éve gyakorlatilag végig ebben az érzetben telt, így a szurkolók őszintén elhiszik, hogy a csapatuk bármire képes. Miért ne lenne képes arra is, hogy továbbjusson az Európa Konferencia Ligában egy papíron erősebb csapat ellen?
Vajon ki szerzi a második kecskeméti gólt Európában Radanovics után? Szerez-e gólt bárki? (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
Remek drámai érzékkel az utolsó körre hagyta a KTE a döntést az ezüstérem sorsáról, ez pedig azt jelenti, hogy egy utolsó hazai rohamra össze kellene kaparni az energiákat. Ha sikeres lesz ez a roham, annak az áldozata a Kecskemétre látogató Kisvárda lesz, ha nem… az sem baj. Itt mi már csak nyerhetünk.
Katona Bálint mindkét meccsen gólt szerzett a Várda ellen, de könnyen lehet, hogy az utolsó fordulóban nem kap helyet a kezdőben (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
Két mérkőzés van hátra az NB1-es idényből és egyetlen apró pontocskát kell szereznünk az Újpest és a Kisvárda ellen. Bizakodhatunk, hiszen e két csapat közül egyik sem vert még el bennünket a szezonban, ráadásul mindkettejük ellen 4 pontot szereztünk (Újpest: 2-1, 2-2; Kisvárda: 3-3, 1-0). Két vereség után nyertünk végre, gyakorlatilag minden abba az irányba mutat, hogy a KTE megszerezheti az ezüstérmet a hétvégén. Épp ilyenkor kell a legjobban odafigyelni.
Hazai pályán az utolsó utáni pillanatban egyenlítettünk az Újpest ellen (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)
