De jó ezt leírni. Mármint nem az, hogy Szalai Gabi a szokásosnál kicsit gyengébben játszott az Újpest ellen, hanem az, hogy meghívót kapott Marco Rossi Montenegró és Litvánia ellen készülő keretébe. Nem akarom azonban végérvényesen elterelni a szót az Újpest elleni meccs legjobbjairól, ezért álljon itt, hogy a második helyre a csapat nagy harcosa, a harmadikra pedig az egyik nagy kedvenc érkezett meg.
Gyengébb teljesítménnyel is a legjobb lett a saját nevelésű válogatottunk részletei…
A Ferencvárost legyőzni mindig nagy dolog. A Ferencvárost úgy legyőzni, hogy gyakorlatilag megfojtja a csapat a bajnok játékát és a játékelemek többségében vita nélkül múlja felül Csercseszov csapatát, pedig hatalmas dolog. A meccsen szinte nem is volt nálunk gyenge teljesítmény, a szavazás győztese mégis magabiztosan nyert, ahogyan a második helyezettet sem fenyegette senki és valójában a harmadik helyre is kényelmes előnnyel érkezett meg a bronzérmesünk. Mögötte viszont komoly tömörülés alakult ki.
Három győzelemmel fordulunk rá a Paks elleni rangadóra, miután a Fehérvárt is megfirkáltuk idegenben. Ráadásul három imponálóan könnyed győzelmet mutatott fel a KTE a Puskás, a ZTE és a Vidi ellen, ami így öt mérkőzéssel a vége előtt megnyugtató látvány. A játékosok remek formát mutatnak, a szavazás első két helyezettje ráadásul szinte kirobbanó az elmúlt meccseken, a harmadik helyre pedig a befutott egy magára találó közönségkedvenc.
Öt meccsel a vége előtt bombaformába lendült a Fehérvár elleni meccs legjobbja részletei…
Előzetesen mindenki fordított szereposztást várt és ebbe a mindenkibe – ha a szívünkre/szívetekre tesszük/teszitek a kezeteket – mi is, ti is beletartozunk. A szezon előtt a Fehérvárt a Fradi kihívójának tekintette a közvélemény, míg a Kecskemétet a többség biztos kiesőnek, a kisebbség a kiesés elől menekülő csapatnak jósolta. Ehhez képest a Kecskemét úgy győzte le a Vidit Székesfehérváron, hogy gyakorlatilag egy percig sem volt kétséges a meccs kimenetele, és továbbra is közelebb vagyunk az első helyhez, mint a harmadikhoz. Olyan ez a KTE ebben az idényben, mint egy gladiátor, aki bár minden alkalommal üdvözli az uralkodót („Üdvözlégy Caesar, a halálba menők köszöntenek!”), mégis minden alkalommal pimasz mosollyal kerüli ki a végzetet.
A dobogóért folyó küzdelem a KTE, a Paks és a DVSC számára is komoly harcokat tartogat még (ide sorolhatjuk esetleg a Puskás Akadémiát és a felsorolt csapatok összeomlása esetén a Kisvárdát, de ehhez már nagy jóindulat kellene). A bajnokság ezen szakaszában a kiesés menekülő csapatok már hasonlóan nagy veszélyt rejtenek magukban, mint az élcsapatok. A Debrecennel már nem játszunk, a Pakssal azonban még igen (a Paks és a Loki is játszanak majd egymással), ez utóbbi pedig a dobogó megtartása szempontjából elég fontos meccs is lehet. Addig azonban várnak még a csapatra megszerzendő pontok, szombaton éppen a Zalaegerszeg ellen.
A labdarúgás legfontosabb eleme és minden meccs leginkább várt eseménye a gól. A gólok száma, megoszlása dönti el, hogy melyik csapat győz, mégis más sportokhoz képest általánosságban viszonylag kevés esik belőle egy meccsen. Éppen emiatt lehet nagyon értékes akár egy is belőle és éppen emiatt fordulhat elő a futballban gyakrabban, hogy a gyengébb csapat megveri az erősebbet: hiszen míg például a kosárlabdában kisebb az esélye, hogy egy összességében 200-220 pontos meccsen ilyen sok pontból többet szerezzen meg a kevésbé esélyes csapat, addig a labdarúgásban sokszor elég lehet egyetlen gólt találni, azzal már mérkőzést is lehet nyerni. Lássuk tehát, hogy a KTE-nél mi a helyzet gólok terén! Vegyetek egy nagy levegőt, relatíve hosszú (de remélhetőleg érdekes) statisztikázás következik.
Megkezdődik az NB1 harmadik köre és nehéz elképzelni, hogy ezt a szezont utólag ne az „álomszerű” jelzővel illessük. Az első körben 20 pontot gyűjtött a KTE, a másodikban némi visszaesést tapasztalhattunk és 20%-kal gyengébben teljesített a csapat a megszerzett 16 ponttal. A kérdés adott: a harmadik körben hány pontot szerez majd a KTE?
Lezárult a Fehérvár elleni győzelmünk legjobbjait kereső szavazásunk. Azzal nem vádolható meg a kecskeméti nagyközönség, hogy kétértelmű jeleket küldene felénk, hiszen a szavazás győztese utcahosszal nyerte ezt a kört. Ez annyiból érdekes, hogy sok jó teljesítmény között is ennyire ki tudott emelkedni a győztes, de a szurkolók honorálták a többiek produktumát is: a kezdőcsapat minden egyes játékosa kapott szavazatot a három kérdés valamelyikén.
Vannak azok a szurkolók – ide sorolom magamat is – akik igyekeznek minden helyzetben két lábbal a földön maradni. Nem temetjük a csapatot néhány rosszabb eredményt követően, de amikor fesztiválszezont tart a KTE, akkor is igyekszünk tudatosítani magunkban, hogy hol a valódi helye a klubnak. Ismételgetjük, hogy – bármilyen jók is az eredmények – egy újonc csapatnak nem lehet más célja, mint hogy a kiesést elkerülje, felkészítjük magunkat arra, hogy semmi gond nincs akkor, ha következik egy visszaesés vagy formaingadozás. És biztosak is lehetünk magunkban, hiszen Szabó István és a játékosok is ezeket a gondolatokat visszhangozzák hétről hétre. De kezdek arra gyanakodni, hogy hülyének vagyunk nézve. Ez a csapat nem foglalkozik azzal, hogy mit illik egy újoncnak, másfél éve szállítja a meglepetéseket. Most éppen egy (eredményeiben) hullámzó felkészülést követően csaptuk rá az ajtót Magyarország egyik legtehetősebb klubjára. Mert mi egy ilyen újonc vagyunk.
Lezárult az október hónap legjobbjait kereső szavazásunk, melyet a Kecskeméti TE-vel közösen rendeztünk. Sűrű hónap volt a tizedik, a csapat nem kevesebb, mint 6 alkalommal lépett pályára a tétmeccsen. Sok mérkőzésen sok esemény van, nagyobb a minta, nagyobb a választék is. Van aki számára ez megkönnyíti a döntést, van aki számára pedig nehezíti, ám a szurkolók döntést hoztak. A nagy választék ellenére a legszebb gól nagy előnnyel nyerte a szavazást, a legszebb gólpassz esetén viszont szorosabb eredmény alakult ki. Tekintve a KTE remek szereplését, nem meglepő, hogy a szurkolók továbbra sem térnének el Szabó István kezdőcsapatától, a legjobb játékos pedig egy olyan ember lett, aki már besöpörhette egyszer ezt az elismerést.
