Talán furcsa ezt állítani egy Felcsút elleni meccset követően úgy, hogy az újonc játékára gondolunk és nem az ország egyik legértékesebb csapatának szereplésére. Ugyanakkor mégis ez történt. A KTE-től már egy ideje nem lehet elvitatni, hogy megérdemelten áll nagyjából 8 hónapja dobogón, de ezúttal olyan teljesítménnyel rukkoltak elő Szabó Istvánék, amivel könnyen lehet, hogy le is szakították a Puskás Akadémiát a dobogóért való versenyről.
A Mezőkövesd elleni bosszantó vereség után ahhoz a Felcsúthoz látogat a KTE, akik ellen mindkét legutóbbi meccsünk döntetlennel végződött (1-1 és 1-1), ráadásul mindkét esetben csodás időjárási körülmények közt találkoztunk velük (Felcsúton felhőszakadás miatt csúszott a kezdés, Kecskeméten tejködbe burkolózott a pálya). Adott tehát a kérdés: lesz megint szar idő és 1-1?
A sorozatok véget érnek. Még az olyan, örökkévalónak hitt sorozatok is, mint amilyen a Szomszédok vagy a Barátok Közt, amelyek 13 és 23 évadon keresztül futottak. Ehhez képest mit szóljanak a bő egy évig futó A Széktóiban Nem Nyer Vendégcsapat, vagy a tíz részt megélt Veretlen KTE című közönségkedvencek? A Mezőkövesd kaszálta el mindkét szériát, de ahogyan egy jó sorozatnál illik, a szereplők (elsősorban a hazaiak) jó játékának (ez ebben a viszonylatban többek között az utolsó pillanatig tartó küzdést jelenti) köszönhetően azért nem lett teljesen dicstelen a lezárás. A legjobb férfi főszereplő díját a közönség szerint egy nagyon megbízható játékos nyerte el, őt pedig egy mostanság visszatérő és egy örök kedvenc követte.
Nehéz talajon játszott szinte hibátlanul a Mezőkövesd elleni meccs legjobbja részletei…
A labdarúgás legfontosabb eleme és minden meccs leginkább várt eseménye a gól. A gólok száma, megoszlása dönti el, hogy melyik csapat győz, mégis más sportokhoz képest általánosságban viszonylag kevés esik belőle egy meccsen. Éppen emiatt lehet nagyon értékes akár egy is belőle és éppen emiatt fordulhat elő a futballban gyakrabban, hogy a gyengébb csapat megveri az erősebbet: hiszen míg például a kosárlabdában kisebb az esélye, hogy egy összességében 200-220 pontos meccsen ilyen sok pontból többet szerezzen meg a kevésbé esélyes csapat, addig a labdarúgásban sokszor elég lehet egyetlen gólt találni, azzal már mérkőzést is lehet nyerni. Lássuk tehát, hogy a KTE-nél mi a helyzet gólok terén! Vegyetek egy nagy levegőt, relatíve hosszú (de remélhetőleg érdekes) statisztikázás következik.
A Vasas legyőzésével már annyi pontunk van (39), amit még a legóvatosabb Szabó István sem tud úgy értékelni, hogy ki lehet esni vele. Emellett a kecskeméti játékosok szinte minden meccs után igényt tartanak a forduló válogatottjának valamely helyeire. Az angyalföldiek ellen persze elvárható lehetett a győzelem, a csapat pedig nem is okozott csalódást, magabiztosan gyűjtötte be a pontokat. A szurkolók úgy látták, hogy a tavasz eddigi legjobb teljesítményét nyújtó játékos a Vasas ellen is remekelt, kis lemaradással mögötte a keret egyik legmunkásabb tagja, a harmadik helyen pedig egy, a saját posztján ligaszinten is kiemelkedő játékos végzett.
Az a helyzet, hogy a Vasas elleni győzelemmel 9 meccse vagyunk veretlenek a bajnokságban, ami az idei szezonban az eddigi legjobb sorozatunk. Ősszel volt egy ötös (Vasas-Loki-Kövesd-Felcsút-ZTE) és egy hetes (Paks-Honvéd-Fradi-Újpest-Várda-Vasas-Loki) sor is, de a mostani kilences már igazán hízelgő (Felcsút-ZTE-Fehérvár-Paks-Honvéd-Fradi-Újpest-Várda-Vasas). A szemfülesebbek észrevehették, hogy a Debrecen az első és a második sorozatunkban is szerepel, tehát még nem kaptunk ki tőlük, és ha ezt tartani tudjuk jövő héten is, akkor két számjegyűre növelhetjük a veretlenséget. Ehhez pedig azt kellett, hogy a hétvégén a Vasas ellen a csapat esélyeshez méltó magabiztossággal húzza be a három pontot.
Amikor a szezon előtt képzelegtem arról, hogy hogyan is alakulhat a 2022-2023-as évad a KTE számára, bevallom, nem nagyon volt olyasmi a fejemben, hogy halálos nyugalomban készülnék valamelyik meccsre. Minden mérkőzés élet-halál harc, minden meccs létfontosságú a bennmaradásért vívott küzdelemben, így képzeltem. És bár a Paks elleni hétvégi bajnokin is fontos lenne ponto(ka)t szerezni és nem kevésbé fontos ez a meccs sem, mint bármelyik másik, mégis nyugodt vagyok. Megnyugtatott az eddigi eredmények sora, az eddig mutatott játék, a klubot körülvevő légkör. Mindezeknek köszönhetően hiszem, hogy ha becsúszik egy vereség, akkor sincs dráma, higgadtan és profin lesz kezelve a helyzet. Nyugalommal várom a meccset, az esélyesek nyugalmával.
Mélyült a keret a télen és ez újabb kérdéseket vet fel részletei…
Túlvan a csapatunk a karácsonyi szüneten (amelynek nagy részét amúgy is munkával töltötték), átestek a játékosok a szilveszteren is, holnap pedig repülőre ül a keret, hogy a törökországi Belekben edzőtáborozzon egy kellemeset. Na meg játsszon pár meccset német, román és cseh ellenfelek ellen. A bejgli és a baklava közé pedig frissítőnek egy Békéscsaba elleni edzőmeccs fért be, melyet a kettes füvesen rendeztek kedden ebédidő után.
Lezárult az október hónap legjobbjait kereső szavazásunk, melyet a Kecskeméti TE-vel közösen rendeztünk. Sűrű hónap volt a tizedik, a csapat nem kevesebb, mint 6 alkalommal lépett pályára a tétmeccsen. Sok mérkőzésen sok esemény van, nagyobb a minta, nagyobb a választék is. Van aki számára ez megkönnyíti a döntést, van aki számára pedig nehezíti, ám a szurkolók döntést hoztak. A nagy választék ellenére a legszebb gól nagy előnnyel nyerte a szavazást, a legszebb gólpassz esetén viszont szorosabb eredmény alakult ki. Tekintve a KTE remek szereplését, nem meglepő, hogy a szurkolók továbbra sem térnének el Szabó István kezdőcsapatától, a legjobb játékos pedig egy olyan ember lett, aki már besöpörhette egyszer ezt az elismerést.
A címben foglalt állítás az idei két meccsünkre mindenképpen igaz: az augusztusi mérkőzésen felhőszakadás után sikerült 1-1-et játszani, most pedig szintén ez az eredmény született a kellemes tejködben. Nagyjából ezen a ponton meg is szűnnek a hasonlóságok a két meccs között, mert ez a mérkőzés mind lélektanában, mind dinamikájában, mind lefolyásában különbözött a nyáritól.
