A sorozatok véget érnek. Még az olyan, örökkévalónak hitt sorozatok is, mint amilyen a Szomszédok vagy a Barátok Közt, amelyek 13 és 23 évadon keresztül futottak. Ehhez képest mit szóljanak a bő egy évig futó A Széktóiban Nem Nyer Vendégcsapat, vagy a tíz részt megélt Veretlen KTE című közönségkedvencek? A Mezőkövesd kaszálta el mindkét szériát, de ahogyan egy jó sorozatnál illik, a szereplők (elsősorban a hazaiak) jó játékának (ez ebben a viszonylatban többek között az utolsó pillanatig tartó küzdést jelenti) köszönhetően azért nem lett teljesen dicstelen a lezárás. A legjobb férfi főszereplő díját a közönség szerint egy nagyon megbízható játékos nyerte el, őt pedig egy mostanság visszatérő és egy örök kedvenc követte.
Az elmúlt időszak elsősorban Szuhodovszki Somáról szólt, de Belényesi Csaba is azok közé a játékosok közé tartozik, akiről már nagyon sokszor kellett elismerően szólnunk. Kilenc tavaszi tétmeccsből ötször is bekerült a szurkolóknál az adott mérkőzés három legjobb játékosa közé, ami kiemelkedő teljesítmény. A Mezőkövesd ellen is sallangmentesen, magabiztosan, keményen és nagyon pontosan játszott, és ha valamire jó volt a Széktói gyepén megülő vízréteg akkor arra, hogy Csabi becsúszásai még látványosabbak legyenek. Ilyen kiegyensúlyozottan jó teljesítménnyel bátortalanul akár már a válogatottat is meg lehetne pendíteni a neve kapcsán, de az az érettség, amivel játszik hétről hétre, a 29 éves korának is köszönhető (nem szoktak 30 körüli védőket debütálni hívni a válogatotthoz, pláne nem egyetlen év első osztályú rutinnal), nem beszélve arról, hogy Rossi keretében a középhátvéd poszton nemzetközileg is tapasztalt futballisták játszanak (Lang, Orbán, Szalai Attila, de a legutóbbi keretben a jövő lehetőségének tartott Balogh Botond és az NB1-ben nagyobb tapasztalattal bíró és fiatalabb Mocsi Attila kaptak helyet). Így azonban Kecskeméten élvezhetjük a játékát és nagyon magabiztos teljesítményét, amivel azért – valljuk meg – nem jártunk rosszul.
A második helyre Szalai Gábor érkezett meg, ami némileg megtévesztő. Azt gondolhatnánk, hogy egy olyan meccsen, ahol a szurkolók két védőnket látták legjobbnak, védekezésre kényszerültünk, pedig a Mezőkövesd ellen abszolút nem erről szólt a játék. Gabi ráadásul nem csupán a védelemben nyújtott remek teljesítményt (szerelésekkel, labdaszerzésekkel, megnyert párbajokkal), hanem a támadásokat is bátran segítette. Labdabiztos játékos, aki nem jön zavarba attól, ha be kell lépnie az offenzív folyamatokba, magabiztosan cipeli a labdát, nem kell izgulni amiatt, hogy elveszíti. Az ellenfél kapuja előtt pedig kifejezetten veszélyes jelenség, ezt már a másodosztályban is tapasztalhattuk, ahol 30 meccsen 10 gólt szerzett. Az élvonalban még nem sikerült betalálnia (pontosabban olyan gólt nem lőtt, amit meg is adtak volna), de ezen a meccsen is volt kapufája és a meccs végén az átlövésében is benne volt a gól. Gabi olyan játékosa a KTE-nek, akiben nagy potenciál rejlik és szép karrier előtt állhat. Akár annyira szép karrier előtt is, hogy annak legszebb részeit már ne Kecskeméten élje meg.
A szavazás harmadik helyén az a Banó-Szabó Bence végzett, akivel kapcsolatban még visszajelzést is kaptam, hogy talán a kelleténél szigorúbban osztályoztam a meccs után. Való igaz, hogy Bencét nehéz számszerűsíteni. Az őszi teljesítménye kimagasló volt, tehát azt már láthattuk, hogy mi rejlik benne, ezzel szemben a tavaszi rajtot nem kapta el túl jól. A Vasas elleni gólja már életjelet adott, fegyelmezetten felépítette magát és mostanában már ismét felelősséget vállal, veszélyt teremt, helyzetet alakít ki magának és a társaknak, jól vesz részt az összjátékban. Ami az őszhöz képest változott, hogy a kaput kevesebbet veszélyezteti ez pedig bennem még kelt némi hiányérzetet. Mindenesetre a Kövesd ellen is aktív volt és főleg az első félidőben az előkészítésekben is olyan szerepet vállalt, amivel riogathatta a vendégeket. Kétség sem fér hozzá, hogy a KTE egyik legnagyobb értéke, akinek ez a szezonja kiemelkedő a korábbi karrierjéhez képest, ha pedig az utolsó meccseken megérkeznek a gólok is a játékába, maradéktalanul elégedettek lehetünk.
A szavazás eredménye (minden kérdésnél a három legnagyobb százalékot kapó játékost tüntetjük fel):
Belényesi Csaba első helye nem forgott veszélyben a mérkőzést követően, a második helyért viszont nagy csatát vívott egymással Szalai Gábor és Banó-Szabó Bence. Végül előbbi gyűjtött több szavazatot, Bencét pedig Nagy Krisztián is szorongatta, de ő már nem került a dobogóra.
Kecskemét – Mezőkövesd szavazás vége
No Description
Ez pedig az éves összesítése a „meccs legjobbja” szavazásoknak (az oszlopok a fejlécre kattintva sorba rendezhetőek; 3 pontot ér, ha valaki az adott meccsen a legjobb volt, 2 pontot kap, aki a második legjobb lett, a harmadik helyért 1 pontot adunk):
A szurkolóknál Belényesi Csaba immár egyedül vezeti a tabellát, Banó-Szabó Bence megerősítette negyedik helyét, Szalai Gábor pedig belépett a középmezőnybe Zeke Márió mellé. A Lila Köd értékelései alapján Szalai Gábor és Belényesi Csaba kézen fogva üldözi Szuhodovszkit, Varga Ádám pedig utolérte Rjaskó Mihályt és Szabó Leventét. Összesítettben Belényesi felzárkózott Szuhodovszki Somára, Szalai Gábor befogta a hatodik helyen Katona Bálintot, Banó-Szabó Bence pedig magabiztosan őrzi harmadik helyét.
A Lila Köd értékelése alapján a három legjobb játékos a Debrecen ellen:
- Szalai Gábor – 8-as osztályzat
- Varga Ádám – 7-es osztályzat
- Belényesi Csaba – 7-es osztályzat
Meccsek legjobbjai_összesítés
No Description
(a nyitókép Belényesi Csabáról a Kecskeméti TE Facebook oldaláról származik, a design pedig a Freepik-ről)