Nehéz objektíven értékelni a KTE nyíregyházi meccsét, mert legalább két különböző szempontot lehet figyelembe venni, és mindkettőt teljes joggal.

Elkezdődött a bajnokság tavaszi felvonása, túl is estünk az első fordulón, van is véleményünk arról, hogy melyik csapat hova érhet oda.
Mivel a korábbi vasárnapi meccsen a Loki meglehetős magabiztossággal intézte el a Nyíregyházát, talán a vártnál is nagyobb nyomás volt a csapaton a ZTE ellen. A vereség totális leszakadást, a döntetlen pedig a meglevő, kevés bizakodásra okot adó helyzet konzerválását jelentette volna, a győzelem azonban nem csak mentális jutalommal kecsegtetett: abban a tudatban fogadtuk a Zetét, hogy ha nyerünk, akkor az ősz folyamán többször is leírt KTE már csak kettő pontra kerül a bennmaradást jelentő tízedik helytől. Minderre végül Pálinkás mondta rá az áment az utolsó pillanatokban.
Gyatra meccsen kapott újra lángra a bennmaradási remény részletei…
Elindult az év, lassan én is felébredek a téli álomból. Kezdek is azzal, hogy vigyázó szememet az ősz legjobbjaira vetem, akiket ti választottatok meg a Kecskeméti TE-vel közösen tartott, szokásos szavazásunkon. Egy évvel ezelőtt Horváth Krisztofer lett az ősz legjobbja, de neki már se híre, se hamva, meg is sínylettük az ősszel, hogy nem tudtuk igazán jól pótolni. Bár az őszünk sok kívánnivalót hagyott maga után, a szurkolók magabiztosan választották meg az ősz legjobbjait, talán egy-két helyen volt izgalmasabb a szavazás kimenetele. Hasonlóképpen az ősz legjobb játékosa is meggyőző előnnyel nyerte a szavazást. A legszebb gól és gólpassz esetén valamivel szorosabb volt az eredmény, nem úgy, mint az ősz meccse tekintetében.
– „Úgy néz ki, hogy maradok itt, feladom
és újrakezdem. Egyszerűen, ahogy
a rovarok két ablaküveg között.”
(Bíró Krisztián : Duplaüveg)
Tovább nyújtottuk a veretlen sorozatunkat, ami így már négy meccs óta tart, de pontszámban megint csak egyetlen pontocska került a nevünk mellé. Utolsó helyen telelünk, ami szinte minden szezon előtti várakozást alulmúlt, de nem vagyunk lehetetlen távolságban a bennmaradástól, ami meg felülmúlja a bő egy hónappal ezelőtti várakozások egy jó részét. Ősszel voltak pontok, amikor már feladtuk és most sem ömlik be a fény az alagút végén, de azért akad valamennyi. Akkor most mi van?
Novemberben komoly hullámvölgyből tudtunk kikászálódni, ami miatt az ősz vége kicsit jobban nézett ki, mint a korábbiak. A csapat kissé magára talált, de vajon a szurkolók szerint ez kiknek köszönhető leginkább? Melyek voltak a legjobb teljesítmények?
Lassacskán megérkezünk a bajnokság feléhez, az pedig már nagyjából kialakult, hogy melyik csapat milyen célokért küzdhet. Érkezik az új erősorrend, lássuk, kit, hova várunk.
Elég hosszan ráadásul. Olyannyira, hogy a 40 napos böjt ehhez képest kutyaf…üle. 106 napot várt a csapat arra, hogy újra bajnoki meccsen nyerjen, ennek pedig ugyanúgy, ahogy az első győzelmünk alkalmával, most is az ETO itta meg ennek a levét.
Először dolgozhatott együtt két hetet Gera a csapattal, gyakorlatilag levezényelhetett egy mini edzőtábort a csapatnak. Volt ennek eredménye a Loki ellen? Volt, hiszen most már szereztünk egy pontot.
Ejha. Kiszaladt nem is egy, de két interjú is Dr. Kovács Andrással. Mondott érdekeseket, megnyugtatókat és sok olyat, ami szerintem a szurkolók egy részének nem volt tiszta.