Rég volt már, hogy az oldalra írtam volna, de eljött az idő, érkezik a friss, ropogós erősorrend, amiről már megtanulhattátok, hogy nem több puszta ködszurkálásnál. Ezúttal is szurkáljuk azonban a ködöt bőszen, próbálunk jósolni. Van, aki borúlátóbban, van, aki optimistábban.
Elkezdődött a bajnokság tavaszi felvonása, túl is estünk az első fordulón, van is véleményünk arról, hogy melyik csapat hova érhet oda.
– „Úgy néz ki, hogy maradok itt, feladom
és újrakezdem. Egyszerűen, ahogy
a rovarok két ablaküveg között.”
(Bíró Krisztián : Duplaüveg)
Tovább nyújtottuk a veretlen sorozatunkat, ami így már négy meccs óta tart, de pontszámban megint csak egyetlen pontocska került a nevünk mellé. Utolsó helyen telelünk, ami szinte minden szezon előtti várakozást alulmúlt, de nem vagyunk lehetetlen távolságban a bennmaradástól, ami meg felülmúlja a bő egy hónappal ezelőtti várakozások egy jó részét. Ősszel voltak pontok, amikor már feladtuk és most sem ömlik be a fény az alagút végén, de azért akad valamennyi. Akkor most mi van?
Lassacskán megérkezünk a bajnokság feléhez, az pedig már nagyjából kialakult, hogy melyik csapat milyen célokért küzdhet. Érkezik az új erősorrend, lássuk, kit, hova várunk.
Jelen pillanatban talán nem ezen van a fókusz, történt elég esemény a KTE háza táján a válogatott szünetben, de fű alatt megérkezett az új erősorrendünk is. A listáink még Szabó István távozása és Gera Zoltán érkezése előtt alakultak ki, nem tudom, hogy az edzőváltás mennyiben változtatna a szerzőtársak tippjein, de legkésőbb a következő erősorrendben megtudjuk. Addig is itt van ez.
Újra itt van az erősorrendünk, magabiztosságunk fénye egy cseppet sem csorbult, így nem vagyunk restek ezúttal is jósolni. A legutóbbi alkalomhoz képest átalakult az általunk várt dobogó és a kiesők személyében is másképp gondolkodunk egy cseppet, mint korábban.
Pár nap és kezdődik a szezon. Ilyenkor mindenki biztosan tudja, hogy ki lesz bajnok (ez talán nem nagy varázslat), hogy ki esik ki, hogy a saját csapata hogy fog szerepelni. Aztán persze legtöbbször nem így alakulnak a dolgok. Ez viszont nem tántorít el bennünket attól, hogy idén is jósolgassunk.
A vártnál simábban alakult az Újpest elleni meccsünk, A bennmaradás korábbi bebiztosítása után a szezon végére előbb a védekezés, majd ezen a meccsen a támadójáték is elkezdett összeállni, így ha a ZTE ellen nem omlunk össze, pozitív lehet a szezon vége. Az Újpest ellen sokan teljesítettek jól, a szurkolók szerint a legjobb az első NB1-es szezonjában korlátozott játéklehetőséggel is 6 bajnoki gólig jutó csatár lett, a második helyre a KTE legmagasabbra taksált játékosa futott be, a dobogó alsó foka pedig a középpálya visszatérőjéé, aki lassacskán formába is lendül.
Mondhatjuk, hogy későn. Mondhatjuk, hogy ha megy így, akkor eddig miért nem. De inkább azt mondjuk, hogy ez egy jó este volt, amihez kellett, hogy a csapat nagy kedvvel játsszon és kellett, hogy az Újpest kissé belefeledkezzen önnön múlt heti nagyszerűségébe.
Lassacskán elérünk a szezon végéhez, amit mindennél jobban jelez, hogy az utolsó erősorrendünk következik. Érdekes visszatekinteni, hogy mennyiben változott a legelsőhöz képest: a Fradit, a ZTE-t és a Mezőkövesdet most is ugyanoda várjuk, mint a bajnokság előtt, de meglepett bennünket például a Fehérvár, míg a KTE-t és az Újpestet a szezon előtt a felsőházba vártuk, azonban mostanra már alsóházat vizionálunk az esetü(n)kben.
