Ejha. Kiszaladt nem is egy, de két interjú is Dr. Kovács Andrással. Mondott érdekeseket, megnyugtatókat és sok olyat, ami szerintem a szurkolók egy részének nem volt tiszta.

Ejha. Kiszaladt nem is egy, de két interjú is Dr. Kovács Andrással. Mondott érdekeseket, megnyugtatókat és sok olyat, ami szerintem a szurkolók egy részének nem volt tiszta.

Nagyjából félévente, általában akkor, amikor válogatott szünet van, kicsit rá szoktam nézni a saját magam által vezetett statisztikákra. Pontosabban ennél jóval gyakrabban nézek rájuk, de ilyenkor össze is szoktam dobni belőlük egy bejegyzést a blogra, hogy lássuk hogy állunk. Persze ebből nem mindig látjuk, hogy állunk, de azért bizonyos dolgok kiolvashatók a számokból.

Tanácstalanul ülök a képernyő előtt, mert nem tudom, hogy kezdjek hozzá ehhez a bejegyzéshez. A Fradi elleni meccs ugyanis egyszerre volt alkalmas arra, hogy ne változzon semmi és arra is, hogy fordulópont legyen. Ha más tekintetben nem is, akkor a hozzáállásomban.

Hiába sütött a nap, hiába volt kellemes idő, a Felcsút elleni mérkőzés élménye messze volt attól, amit jónak lehetne nevezni. Ennek pedig csak részben volt oka a vereség.

Jelen pillanatban talán nem ezen van a fókusz, történt elég esemény a KTE háza táján a válogatott szünetben, de fű alatt megérkezett az új erősorrendünk is. A listáink még Szabó István távozása és Gera Zoltán érkezése előtt alakultak ki, nem tudom, hogy az edzőváltás mennyiben változtatna a szerzőtársak tippjein, de legkésőbb a következő erősorrendben megtudjuk. Addig is itt van ez.

Nem állíthatjuk, hogy nagyon eredményes hónapon lennénk túl. Szeptemberben a KTE gödörbe került, ugyanakkor (ha nem is tömegesen) akadtak olyan teljesítmények, amelyek hosszabb-rövidebb időre fényleni tudtak. A szurkolók szavaztak a hónap legjobbjaira, mi pedig eredményt hirdetünk.

Újabb vereséget szenvedtünk, ezúttal az MTK-tól, ez pedig most már kifejezetten nehézzé tette az ősz második felét. Ezúttal viszont megintcsak kevesebb szó esik majd a meccsről.

Az a helyzet, hogy ramatyul mutat a tabella, ha viszont a számokat nézzük, akkor valamivel jobban nézünk ki, mint csupán a táblázat alapján. Nem nagyságrendekkel, de annyival éppen, hogy ne a kiesőhelyen kelljen ücsörögnünk. A probléma az, hogy a végén a tabella mondja majd meg, hogy ki megy és ki marad.

Elmaradt a pontszerzés Zalaegerszegen, ezúttal ráadásul egy közvetlen rivális ellen, ami így duplán fájó. De sajnos itt még nem ér véget a sor…

Letéríti-e a KTE-t a Szabó István által elképzelt útról az eredmények hiánya? részletei…
Bár „csak” a kupában és „csak” egy másodosztályú ellenféllel szemben, de kiborult a ketchupos köcsög és végre tudtunk sok gólt szerezni egy meccsen. Alapnak jó lesz, erre kell építkezni a továbbiakban.
