Botlottunk a Csákvár ellen. Botlottunk? A döntetlen a forduló előttig remeklő ellenfél ellen botlás? Ha az is, nincs okunk arra, hogy elkeseredjünk, még akkor sem, ha ezen a meccsen nyilvánvaló hiányosságok is felszínre kerültek.
Tímár még mindig veretlen, de nem tudtunk közelebb férkőzni a dobogóhoz részletei…
3/3. Tímár továbbra is hibátlan a kispadon, ezúttal az Ajkát sikerült lepofozni, bár ez azért a vártnál nehezebb volt. Az új edzővel először látszott, hogy nem ül minden úgy, ahogyan az az öltözőben el lett képzelve, Krisztián viszont egészen jól menedzselte a helyzetet, aminek köszönhetően a 7. forduló után nagyjából ott vagyunk, ahova képzeltem magunkat korábban. Hittük volna ezt néhány héttel ezelőtt?
Hibátlanul fejeztük be a szezon eddigi leghúzósabb hetét részletei…
Három napon belül két olyan meccsen vagyunk túl, amelyről mondjuk egy hónappal ezelőtt még azt mondtuk volna, hogy simán kikapunk. Ehhez képest előbb az Újpestet pöcköltük ki a kupából, majd a sokak által az NB2 kirakatcsapatának kikiáltott Honvéd ellen is nyerni tudtunk. Ráadásul mindkét meccsen kifejezetten stabil volt a KTE.
Tímár támadófocit ígért, de ami eddig igazán megragadja a tekintetet, az a védekezés részletei…
Egy másodosztályú csapat számára sosem mellékes NB1-es ellenfelet kiütni a kupából, de számomra ez a meccs más miatt vált érdekessé. A mutatott játék érdekelt, mert hosszabb távra abból lehet jósolni, nem pedig az eredményből.
Két elem egymás után már nevezhető sorozatnak? Mert ha igen, akkor elkezdtünk sorozatot építeni. Ráadásul győzelmekből, ez az igazán nagy szó, mert vereségből, döntetlenből, pláne nyeretlenségből azelőtt is komoly sorozataink voltak, de ezúttal úgy állunk, hogy kettőt nyertünk egymás után. Nem ma volt ilyen utoljára.
Megvan az első győzelem. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk. Ráadásul a kicsit sárga és kicsit savanyú győzelmekért is három pontot adnak, amiből az elmúlt időszakban nem sok jutott nekünk. Őszintén szólva az lepett volna meg, ha fél évet követően hirtelen lehengerlő játékkal nyerünk.
Fél év nyeretlenség után nem is lehet másképp győzni részletei…
„Oh shit, here we go again”. Dünnyögi maga elé a főszereplő CJ már rögtön a GTA San Andreas című játék legelején. És ugyanezt mormolom magam elé én is, amikor ránézek a tabellára. Annak ugyanis megint a legvégén vagyunk.
Sok dolog más lett a nyáron Kecskeméten. Új liga, sok-sok új játékos, több távozó, új célok, amelyek vagy jól vannak kommunikálva vagy nem. Van azonban, ami nem változott (még) és ezt az első fordulóban meg is szemlélhettük.
Ez a szám tűnhet akár soknak is. Mondjuk akkor, ha arra gondolunk, hogy a Jóbarátok 236 epizódot élt meg. Ugyanakkor ha melléteszünk egy mértékegységet az már valamelyest változtat a képen. Legyen a mértékegység a példa kedvéért a másodperc. 236 másodperc az nagyjából négy perc, egy kicsivel kevesebb. Négy perc az kb egy lágytojás főzésének ideje, esetleg egy instant leves elkészítése, de 236 másodpercbe pont belefér az is, hogy megnézd Ariarne Titmus 400 méter gyorson úszott világcsúcsát a fukuokai vb-n 2023-ban. Vagy nagyjából ennyi idő az, hogy meghallgasd ezt a zenét. És ennyi ideig reménykedhettünk komolyan abban, hogy a Nyíregyháza ellen három pontot szerzünk.
Az ETO elleni döntetlennél azt hittem, hogy ilyen vagy ehhez hasonló már nincs. Az, hogy a csapat a meccs utolsó labdaérintéséből bukja el a győzelmet olyan végletes eseménynek tűnt, aminél nem tudtam fájóbbat elképzelni. Aztán jött a Diósgyőr.
