Csak látni szeretném őt, nincs vele semmi tervem

A címben szereplő gondolat József Attila Az a szép, régi asszony című verséből származik és valahogy nagyon egyet tudok érteni nagy költőnkkel, amikor így fogalmaz:

„Azt a szép régi asszonyt szeretném látni ismét,
akiben elzárkózott a tünde, lágy kedvesség.”

Valahogy így érezheti magát a kecskeméti szurkoló is a hétvégi meccsre készülődve: azt a szép régi KTE-t szeretné látni, még ha semmi más terve nincs is vele. 

Többször is felmerült már az a kérdés a blogon, hogy van-e a KTE számára kötelező meccs az NB1-ben. A soron következő annak tűnik, bár nem az ellenfél miatt, hanem a szituáció miatt, amibe a Kecskemét navigálta magát. Nyerni kellene, hogy a már most is a kelleténél mélyebb gödröt ne ássuk tovább magunk alatt, de a Paks nem mondható ideális ellenfélnek ehhez a misszióhoz. Bognár Györgyék jó formában vannak, továbbra is bátor, néha vakmerő futballal igyekeznek nehéz helyzetbe hozni a riválisokat. Hiába a néhány hónappal ezelőtti KTE-t akarjuk látni, lehet, hogy jobb rámenni egy csúnya győzelemre.

Statisztikák

A KTE az elmúlt öt meccséből csak egyet nyert meg és az elmúlt négyet egyaránt el is vesztette, bár meglepő módon ez messze nem a legrosszabb forma a mezőnyben (a Loki hasonló, a ZTE és a Kisvárda pedig gyengébb formában van, mint mi). A hazai eredménysorunkra azért lehet építeni még annak ellenére is, hogy a Mezőkövesdtől legutóbb kikaptunk, hiszen azon a meccsen kívül csak győztünk otthon. Ami viszont igazán aggasztó, az a támadójátékunk, mert a meccsenként lőtt 1,13 gól elég ramaty teljesítmény, és az arány csak rosszabb, ha az elmúlt négy meccsre vetítjük (0,25 gól/meccs). Ha valamiben viszont jó a Paks, az éppen a gólszerzés (meccsenként 1,75 gól), ugyanakkor a védekezésük is szépen összeállt a Fraditól kapott hatos után (azóta négy meccsen csak egy gólt kaptak). Idegenben ugyanakkor nem túl veretesek, a legutóbbi felcsúti győzelmüket megelőzően egyszer sem nyertek.

Összeállítások

A gyenge forma ellenére nem számítok nagy variálásra Szabó Istvántól, egyszerűen azért, mert nem túl nagy a mozgástere. A kapuban Varga Bence adott, előtte pedig Belényesi és Szalai helye is biztosnak tűnik. Kérdés, hogy ki lesz a harmadik belső védő, én Iyinborra számítok. A jobb oldalon Szűcs Kornél, a balon a legutóbb jó játékot mutató Leoni játszhat, míg elől Zsótér és Horváth támogathatja az egy csatárt, aki egyaránt lehet Pálinkás, Szendrei vagy Tóth. A Paks kezdőjében Szappanos helye biztos pont,  előtte nem kizárt, hogy Lenzsér, Kinyik és Szabó János szerepel majd. A középpálya az elmúlt meccseken nagyjából állandó volt, elől pedig sok variációs lehetősége van Bognár Györgynek.

Kulcsjátékosok

Nagyon gyenge támadójátékot mutattunk az elmúlt időszakban és ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk szükség van az olyan kreatív játékosokra, mint amilyen Zsótér Donát. Ő ráadásul azon játékosaink közé tartozik, akiknek kevésbé esett vissza a teljesítménye, minden meccsen voltak jó megoldásai és az ő karaktere alkalmas talán legjobban a csapatból arra, hogy Banó-Szabó Bence szerepét betöltse. Eddig ebben voltak hiányosságok, reméljük a Paks ellen másképp lesz. Még ha meg is találnánk a támadásaink kulcsát, akkor sem lenne könnyű dolgunk, hiszen a paksiak kapuját egy válogatott kerettag, Szappanos Péter őrzi, akinek a kapuját az elmúlt időszakban csak mezőkövesdi Vajda tudta bevenni.

Amire érdemes figyelni

Őszintén szólva kicsit tartok tőle, hogy mi lesz, ha/amikor Böde Dániel pályára lép. Az elmúlt meccsen is nagyon nehezen tudtuk tartani, sőt! Böde úgy forgatta időnként a védőinket, mintha az iskolaudvaron játszana, egy idő után pedig kifejezetten tartottak is tőle a védőink. Remélhetőleg ezúttal jobban készülünk ra (is).

Edzők

Szabó István nagyon komoly feladat előtt áll: kis túlzással a padlón levő csapatot kell összeszednie és eredményt produkálnia az egyik legjobb formában levő együttes ellen. Bár nagyon jó lenne egyik pillanatról a másikra újra azt a KTE-t látni, amelyik látványos támadásokat képes vezetni, de tartok tőle, hogy egy négyes vereségsorozat után ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Könnyen lehet, hogy Szabó egy kevésbé látványos, a megszokottnál is kevesebb kockázatvállalásra épülő játékot rajzol fel, amivel ha csak egy csúnyácska győzelemmel is, de pontokat próbálunk szerezni.

Augusztus 27-én a Fradi nagyon elpáholta Bognár György csapatát, amiről azt gondolhattuk, hogy megfogja a Paksot. Ehhez képest Bognár nem hagyta széthullani a tolnaiakat, azóta négy meccsen négy győzelmet ért el a Paks és csak egyszer kapott ki. Ismerjük a játékstílusukat, őszinte, olykor naiv focit játszanak, amiben benne vannak a nagy győzelmek és nagy vereségek is, jelenleg pedig éppen a hullám tetején vannak. Bognár remekel a Paks élén, 24 találkozón közel két pontot hoz meccsenként a csapatnak. A KTE ellen eddig egyetlen egyszer meccselt, akkor Kecskeméten nyertek hátrányból fordítva 3-2-re. Szabó István ellen azonban van egy veresége is, még 2014-ből, amikor a Csákvárral kapott ki a Szabó irányította Ceglédtől. Mindenesetre a hétvégi meccs előtt úgy tűnik, hogy minden neki kedvez.