Azzal, hogy a csapat botlott a Paks ellen, a visszapillantóban látható pont elkezdett közeledni. Bár még mindig több, mint egy meccsnyi az előnyünk, a feladat ennek ellenére adott: nyerni kell a Honvéd ellen, ellenkező esetben nagyon felforrósodhat a talaj a lábunk alatt.
Hogy miért kell nyerni? Egyrészt a Honvéd az egyetlen csapat idén, akit még nem sikerült legyőznünk, de ez a fajta presztízs kevésbé lényeges talán. Ami ennél fontosabb, hogy a Debrecen és a Paks egymás ellen játszik, így legalább egyikük biztosan botlik. Ez azt jelentené, hogy amennyiben győzni tudunk a Bozsikban, legalább egyikükkel szemben megnyugtató előnyt halmoznánk fel az utolsó három meccsre. Hogy a csapat szempontjából az a jobb, ha nyer a Debrecen (hiszen így a közvetlen üldöző Paks nem közeledik tovább hozzánk), ha nyer a Paks (hiszen így egy KTE győzelemmel a Loki már úgy leszakad, hogy szinte biztosnak érezhetnénk a dobogót) vagy ha döntetlent játszanak (egyik üldöző sem szerez három pontot), azt mindenkinek az ízlésére bízom. Na meg arra, hogy Szabó Istvánékhoz hasonlóan a dobogót célozza, vagy a valaha volt legjobb magyar újoncteljesítményt, tehát az ezüstöt.
Statisztika
A Honvéd a 11. helyen áll, a hazai tabellán szintén. Otthon mindössze a ZTE lőtt kevesebb gólt, mint ők (14 vs 15), ráadásul az otthon megszerzett meccsenkénti 1 pont sem túl veretes. Kis vigasz lehet számukra, hogy az elmúlt 5 hazai meccsükből kettőt is megnyertek, ám az elmúlt két meccsüket elvesztették a Bozsikban. Ráadásul a meccsek 43%-án előfordult az a csúfság is, hogy hazai pályán nem szereztek gólt, ami egészen magas szám. Ezzel szemben a KTE továbbra is a második legjobb védelemmel büszkélkedhet a bajnokságban a Fradi mögött, ami idegenben pedig a legkevesebb kapott gólt jelenti. Bár szeretünk úgy gondolni a csapatra, mint amely hagyományosan otthon erős a közönség miatt, mégis jobban szerepelünk idegenben: távol a Széktóitól a legutóbbi 10 meccsen csak a Mezőkövesdtől kaptunk ki. A meccsenkénti 0,97 kapott gól egyébként is remek teljesítmény (nem éri el az egyes átlagot!), ez idegenben tovább csökken 0,79-re! Mindezek után mi szólhat a Honvéd mellett a meccsen? Elsősorban az, hogy mindössze négy meccsük maradt kiharcolni a bennmaradást, így nagyon gyorsan el kell kezdeniük meccseket nyerni.
A hazaiaknál Dúzs sérülése miatt már újra a korábban száműzött Szappanos nevével kezdődik a névsor, előtte Capan, Lovrics és Prenga hármasa védekezhet. A bal szél Tamásnak köszönhetően állandó, de a jobb oldalon több variációt is kipróbált már Klafurics, ide akár Doka is visszatérhet. Elől Lukics helye nem kérdéses, a két oldalán talán Domingues és Kocsis játszhat. Szabó István helyzete nem könnyű, mert Vágó és Horváth biztosan nem játszanak, ráadásul Belényesi állapotáról nincs hír, az előző meccsen pedig Szuhodovszki és Banó-Szabó is küzdött fájdalommal. Ha a két fix hiányzó háromra vagy még többre növekszik, ez pedig okozhat meglepetéseket. Belényesit Rjaskó pótolhatja, amennyiben Csabi nem tud pályára lépni, Vágó helyén vélhetően Nikitscher játszik, Horváth helyére pedig visszatérhet Katona Bálint. Amennyiben Banó-Szabó nem tud játszani, úgy Májer kerülhet be, Szuhodovszkit pedig akár Meszhi vagy Nagy Krisztián pótolhatja (ez esetben Katona Mátéé lesz a jobb oldal). Minden baljós előjel ellenére azonban nem számítok Banó és Szuho hiányzására.
Kispesten szurkolónak lenni mostanság nem egyszerű élet, de ha valakiben bízhatnak a drukkerek az talán Nenad Lukics. A szerb csatár második helyen áll a góllövőlistán a maga 13 góljával, de Varga Barnabást már akkor sem fogja be, ha a paksi center idén már pályára sem lép. Ez a 13 egység ennek ellenére sem rossz mutató 27 meccs alatt, ami aggasztóbb, hogy a csapatban nincs aki ebben a tekintetben fellépjen mellé. Nálunk Katona Bálint ölébe hullott a lehetőség Horváth Krisztofer eltiltásával, ugyanis Krisz remeklése miatt Báló az elmúlt meccseken rendre a padról szállhatott csak be. Most azonban szinte biztosan kezdeni fog, a Honvéd ellen pedig idén már van gólja is, nem is csúnya, az MLSZ február legszebb góljának választotta. Az ő lendülete és kreativitása sokat érhet Kispesten is.
Amire érdemes figyelni
Talán először láthatjuk a szezonban azt, hogy a csapat mennyire képes teher alatt teljesíteni. A szezon korábbi szakaszaiban a felszabadultság volt jellemző a KTE-re, most azonban ahhoz, hogy nyugodtan fejezhesse be az idényt a csapat, nagyon fontos volna egy győzelem. Ráadásul egy olyan csapat ellen, amely már nem nagyon engedhet meg magának több botlást.
Edzők
17 meccs elteltével kimondhatjuk, hogy Dean Klafurics nem váltotta meg a világot a Honvédnál. Sőt! Tam Courts 12 meccs után a 8. helyen állt a Honvéddal, egy ponttal előzve a kiesőzónát, 1,08-as PPM mutatóval, meccseként 1,16 lőtt és 1,58 kapott góllal. Ezeken a mutatókon egytől egyig rontott Klafurics: egy pont hátrányban vannak bennmaradáshoz képest, meccsenként 0,97 pontot szerez a Honvéd, már csak 0,94 gólt lő, ugyanakkor 1,59-et kap per meccs. Bár a Honvédnál nem léptek meg edzőváltást a hajrára, könnyen lehet, hogy a nyáron ez megváltozik. Hogy ezt elkerülje, Klafuricsnak bent kellene tartania a csapatot, ehhez viszont el kell kezdeni nyerni.
Nekünk szurkolóknak nem teljesen egyértelmű, hogy mennyire lesz foghíjas a csapat a kispestiek ellen. Amit biztosan tudunk, hogy nincs Vágó és nincs Horváth, de Belényesi és esetleg Banó-Szabó és Szuhodovszki játéka lóg a levegőben. Ha mindannyian hiányoznak, az az elmúlt két év legnagyobb kihívását jelentheti Szabó Istvánnak, ugyanakkor erre a kicsi az esély. Arra a furcsa anomáliára azonban mindenképpen ki kell valamit találnia Szabónak, hogy a Honvéd az egyetlen csapat ebben a szezonban, amelyet a KTE nem tudott még elverni, ami meglehetősen meglepő annak fényében, hogy mi az ezüstért futunk, ők meg próbálnak nem kiesni. Szabó egyébként 2012 óta nem tud győzni a Kispest ellen, akkor a KTE 4-1-re nyert Supka Attiláék ellen (Faggyas ill. Lencse (3), Szavics) és olyan arcok léptek pályára a két csapatban, mint Sorin Botis, Délczeg Gergely, Hervé Tchami, Ivancsics Gellért vagy a másik oldalon Balogh Béla, Mohl Dávid, Francis Litsingi és a Szavke-Alempijevics-Csukics trió. (Van valaki, aki mindkét meccsen pályára léphet: Ivan Lovrics).
Vereségünk ellenére a címke továbbra is érvényes. De a dobogóhoz szükséges pontokat hol kaparjuk össze? Vagy ellenfeleink váratlan eredményei megoldanak mindent? Elég lesz a Kisvárdát kitömni?
Nem ‘kaparásról’ van szó, hanem 3 forduló pontgyűjtéséről. Ellenfeleink elérték amit akartak, előrébb, hátrább már nem kerülhetnek, őket már nagyon nem fűti a ‘tettvágy’ (FTC, UTE, Kisvárda). Van 3 pont előnyünk, és mivel arányaiban sok a döntetlenünk ezért pontegyenlőség nem nekünk kedvez, tehát pontelőny kell a riválissal szemben. 3 meccsen ha egyet nyerünk és a debreceniek egyet veszítenek (vagy kétszer ikszelnek) akkor már biztos dobogósok vagyunk.
Akkor nincs mese, a motiválatlan Fradit várhatóan „szántóföldön” kell legyűrni. Az én szempontomból üdvözítő lenne. Az előrejelzett eső áztatta talajra taktikailag egyáltalán fel lehet készülni?