Mire elég 78 nap?

A címben feltett kérdés a Kecskemétre és a Fehérvárra is igaz lehet, ennyi idő telt el ugyanis a legutóbbi tétmérkőzés óta (a Fehérvár esetében csak 77 nap, mert ők az utolsó novemberi fordulóban nem szombaton, hanem vasárnap játszottak). Egy csapat életében nem könnyű kezelni az ilyen hosszú kihagyásokat, emiatt pedig kifejezetten bizonytalanok lehetünk akkor, amikor elvárásokat támasztunk a KTE-vel kapcsolatban a tavaszi rajt kapcsán. 

 

Ráadásul a sorsolás nem könnyíti meg a Kecskemét dolgát. A hosszú, tétmérkőzések nélküli telet követően az a Fehérvár látogat a Széktóiba, amely ugyan meglehetősen hektikus őszön van túl, erejét, lehetőségeit, nagyságát tekintve jócskán túlnövi a KTE-t. Ami – a kiváló őszi játékon kívül – Szabó Istvánéknak kapaszkodót adhat, az a vendégek állapota. Huszti Szabolcs érkezésével a székesfehérváriak némileg javultak, vagy még inkább „javulgattak”, de az idei szezonjukról egyelőre csak a csalódás hangján lehet szólni. A jelen magyar futballviszonyok között ennek a csapatnak a Ferencváros legfőbb kihívójának kellene lennie, ehhez képest a bajnoki címmel végződő 2017-2018-as szezon óta a Vidi képtelen megszorongatni a fővárosiakat. Csak hogy érzékeljük, hogy ez mennyire régen volt: mi ebben az évben nyertük meg (harmadik nekifutásra) a Megye 1-et. Azóta a Fehérvár sorrendben 13, 13, 22 és 23 ponttal maradt el a Fradi mögött, jelenleg pedig 18 pont a hátránya az első helytől a középmezőnybe süllyedt Vidinek. Tehát a magyar futball jelenkorának egy alvó óriása látogat Kecskemétre, akikben bőven van annyi erő így is, hogy ebben a tetszhalott állapotban is legyűrjenek egy tündérmesét író újonc csapatot. A tabella által mutatottakkal ellentétben tehát nem mi vagyunk az esélyesek (ha én például úgynevezett vididrukker lennék, egy kiábrándító őszi szezon után is csak a győzelmet fogadnám el a Kecskemét ellen, mindegy, hogy hol áll a tabellán jelenleg az újonc). Ami viszont mindenképp mellettünk szólhat az a nagyfokú szervezettség, csapategység és küzdeni tudás, amivel komoly gondokat okoztunk a mezőnynek már ősszel is.

 

Statisztika:

A vendégek ősze meglehetősen ingadozóra sikerült, 16 meccsükből mindössze ötöt sikerült megnyerniük (sajnos ebből egy ellenünk született). Utolsó öt meccsükön ugyan csak egy vereséget szenvedtek, de emellé mindössze két győzelem társult, ami az ő szintjükön mindképp javításra szoruló sorozat. Vendégként a Fehérvár a második legrosszabb teljesítményt nyújtja a ligában, mindössze 4 pontot gyűjtöttek (a Honvéd ellen 3, Felcsúton 1). Az egyik nagy problémájuk a kevés lőtt gól (20), ebből Kodro 7-et vállalt magára. A Kecskemét második helye ezzel szemben erőn felüli teljesítmény, amit elsősorban a védekezésének köszönhet a csapat: csak a Ferencváros kapott kevesebb gólt ősszel, mint mi (KTE: 16 FTC: 13). Ha a Fehérvárra azt mondtuk, hogy nem volt túl jó a formája a téli álom előtt, akkor ez a KTE-re hatványozottan igaz, nagyon jól jött a szünet Szabó Istvánéknak, hiszen az utolsó négy meccsükön már nem tudtak nyerni. Ugyanakkor hazai pályán még veretlen a Kecskemét, ami aggasztó lehet a vendégek számára. Érdekesség, hogy a Kecskemét átlagosan a 33. percben lövi, a Fehérvár pedig a 36. percben kapja az első gólját a meccseken, ez pedig akár azt is előrejelezheti, hogy bő fél óra után már lila gólt ünnepelhetünk, ha a csapatok a statisztikának megfelelően játszanak.

 

Összeállítások:

Alaphelyzetben azt mondanám, hogy egy ilyen meccsen Szabó István az őszi alapcsapatot küldi pályára, és valószínűleg ő is ezt mondaná, de erre nincs meg a lehetősége. Hozzá kell tenni, hogy az utolsó két edzőmeccsünk valószínűleg azért volt zártkapus, hogy nehezebben lehessen tervezni a csapat ellen, ne lehessen tudni, hogy kikkel áll majd fel a KTE. A kapuban Varga Bence helye biztosnak tűnik, az előtte levő védelemben viszont már merülnek fel kérdések. Szalai Gábor ott volt az edzőtáborban, de meccsterhelést nem kapott (kérdés, hogy a zártkapus meccsen szerepet kapott-e). Ha ő még nem bevethető, akkor Rjaskó jöhet szóba, aki szintén műtét után lábadozott januárban (ha egyikükre sem számíthat Szabó, akkor a védelem közepén olykor bevetett Buna és az új igazolás Polyák merülhet fel). Baloldalon az edzőmeccseken úgy tűnt, hogy Zeke hiányában Grünvaldot favorizálta Szabó, de valamiért én Hadarót várom a kezdőbe. A középpályán Vágó és Banó-Szabó eltiltása miatt alakulhat ki kavarodás: előbbi helyén Meszhi vagy Nikitscher (hacsak nem lép fel Nagy Krisztián a középpályára), utóbbi posztján Horváth Krisztofer juthat szóhoz. Elől Tóth Barna helye annál is inkább tűnik biztosnak, mivel nem nagyon van opciónk a helyére anélkül, hogy szerkezetet/stílust váltanánk (tehát minden templomba járó drukker sűrűn imádkozzon Barna sérülésmentes tavaszáért). A fehérvári oldalon az edzőmeccsek alapján inkább Heister várható a bal oldalra, mint Hangya, szerepet kaphat az új szerzemény Christensen, elől pedig egy meglehetősen veszélyes támadószekciót vezethet Kodro. Említést érdemel még, hogy az őszi, sokszor háromvédős rendszer helyett a hírek szerint a felkészülés alatt négyvédős rendszerben lépett pályára Huszti csapata.

 

Kulcsemberek:

Sok dolgot kipróbált már idén ez a KTE, de azt még nem, hogy mi van akkor, ha Vágó Levente nem játszik. Nem is túlzottan vágyott erre a tapasztalásra Szabó István sem: Levi az őszi 16 mérkőzés mindegyikén kezdő volt és jelentős szerepet vállalt a csapat kiemelkedően jó védekezésében (is). Most azonban eltiltását tölti majd a Fehérvár ellen, így a középpályán pótolni kell őt, ami izgalmas kihívás a szakmai stábnak. Azt a mezőnymunkát, amit ő végez, továbbá azt a párharcerősséget és stabilitást, amit ő képes felmutatni, nehéz egy az egyben pótolni. A Nikitscher-Meszhi kettős valamelyike lehet a beugró ebben a helyzetben és bármelyikük is lesz az, hoznia kell azt a fajta rombolást is, amitől Levi sosem rettent vissza. Van belül egy olyan érzésem, hogy Nikitscher Tamás kezd majd, mégis azt gondolom, hogy talán Mihajlo Meszhihez közelebb áll az ingujjfeltűrős, tenyérbeköpős meló, ráadásul neki van már NB1-es rutinja, ezért én rá szavaznék. A Fehérvár csapatában a leggólerősebb játékos egyértelműen Kenan Kodro, aki a felkészülés alatt is betalált négyszer. A bosnyák-spanyol kettős állampolgár jó nevű csapatokat járt végig, mire Fehérvárra került (Osasuna, Mainz, Grasshoppers, FC Copenhagen, Athletic Bilbao, Real Valladolid), és bajnokikon több, mint 0,5.ös gól/meccs átlaga van, ami egészen meggyőző. Ősszel gólpasszt adott ellenünk, most sem lesz sokkal könnyebb dolgunk vele.

 

Amire érdemes figyelni:

Viszonylag hamar, már az első tavaszi fordulóban kiderülhet az, hogy a keret mélysége mennyire kielégítő, hiszen két alapemberünk eltiltott, a balhátvéd poszton egészen biztosan hiányzik sérülés miatt Zeke Márió, a középső védők között kérdéses Szalai és Rjaskó játéka is. Kíváncsian várom, hogy ezeket a lyukas posztokat hogyan tudjuk betömni egy erős ellenfél ellen, de arra is kíváncsi vagyok, hogy szerepet kap-e ellenünk Szabó Levente, aki még azon melegében vissza is tér a Széktóiba, ahol – főleg az őszi szezon elején – remek játékkal örvendeztetett meg bennünket. Azzal, hogy Budu Zivzivadzéra nem számít a Fehérvár, Levi könnyedén megkaphatja a lehetőséget tavasszal Kodro mögött, a képességei pedig megvannak ahhoz, hogy éljen is ezzel. Annak minden kecskeméti örülne, ha nem ellenünk kezdené ezt bizonyítani.

 

Edzők:

Bár ezekben a beharangozókban rendre megpróbálom megtippelni, hogy a két csapat milyen összetételben fog kiállni a meccsen, de most még inkább ott lóghat a levegőben, hogy Szabó István meglepőt húz. A felkészülés utolsó két mérkőzése zárt kapuk mögött zajlott, így nehéz jósolni az összeállítást és a játékot illetően, az azonban kijelenthető, hogy Szabónak nehéz feladattal kell szembenéznie. Egyfelől természetesen szeretne elfogadható eredményt elérni a hazai évnyitón, mindezt viszont egy felforgatott csapattal kellene megtennie. Mindemellett ugyanakkor a jövőre is gondolnia kellett a felkészülés alatt, ami sajátos kettősséget teremtett: egyszerre kellett azokat a játékosokat összefésülnie az alapcsapattal, akikre a pótlást bízza, ugyanakkor Vágó, Banó-Szabó, Szalai felkészülését is úgy kellett levezényelnie, hogy amint bevethetőek lesznek, már a lehető legjobb formaidőzítéssel tudjanak a csapat hasznára lenni.

 

A MOL Fehérvár FC őszéből nem feltétlenül lehet kiindulni, Huszti Szabolcs először vezényelhetett le felkészülést a csapatának, most volt idejük a korábbi hibákat kiküszöbölni, ám hogy mindez hogy sikerült, az csak később derül ki. Huszti Szabolcs mindenesetre némi javulást hozott Székesfehérvárra. A 9. helyen vette át a csapatot és bár azóta mindössze egyetlen helyet tudott feljebb lépni a csapat, ez mégis megtévesztő. Husztival bajnokikon 2 győzelem, 2 döntetlen és 1 vereség a mérleg, ami persze egy Vidi szintű csapat esetében maximum közepesnek nevezhető, de a korábbiakhoz képest mindenképp fejlődés. Michael Boris az idényben 1.0-s pont/meccs mutatót hozott, a megszerezhető pontok 33%-át megszerezve, ezzel szemben Huszti 1.6 pontot szerzett meccsenként és a pontok 53%-át szerezte meg (hozzátéve, hogy Huszti esetében az ötmeccses minta meglehetősen kicsi). Az már csak zárójelben jegyzendő meg, hogy ugyanezen mutatók Szabó István esetében 1.625 pont/meccs, a pontok 54%-át begyűjtve, tehát nagyon hasonló Huszti statisztikáihoz. A nagy különbség, hogy az egyikük csapata a szezon elején a bajnoki címért való küzdelmet, a másiké a bennmaradást tűzte ki célul.