Szalai Gábor, Szuhodovszki Soma és Tóth Barna távozása átalakíthatja a kecskeméti játékot, hiszen olyan játékosok távoztak, akik vagy alapemberek voltak, vagy hangsúlyosan határozták meg a játék képét, amikor pályán voltak. Szabó István egyik megoldandó feladata, hogy a csapat játékát úgy alakítsa át, hogy a KTE versenyképes lehessen a tavaszi szezonban.
Az talán nem vita tárgya, hogy a télen valamelyest gyengült a keret, hiszen mégiscsak két válogatott kerettag játékos távozott a csapattól. Kiss Bence szerződésbontása nem fogja alapjaiban megrengetni a csapatot, Tóth Barna eligazolása is inkább a taktikai variációk szűkülése miatt lehet fájó, nem pedig az idei formája miatt, de Szalai és Szuhodovszki alapembere volt az őszi KTE-nek. De mire számíthatunk nélkülük?
Ha végignézünk a kereten, akkor azt láthatjuk, hogy kapusposzton Varga Bence helye biztos. Mögötte Fadgyas és Kersák vélhetően túl sok szerepet nem kap tavasszal, esetleg a kupában juthat nekik játékperc (a Veszprém ellen szerintem nem Benyó véd majd, ha pedig sikerül továbbjutni, akkor is lehet esélye a szereplésre mindkét tartalék kapusra). Ami szintén biztosnak tűnik: tavasszal is három belső védővel lépünk majd pályára. Persze ez azért vet fel kérdéseket. Belényesi ugyan kirobbanthatatlan a csapatból, mellette azonban nyitott a verseny: jobb oldalán Szabó Alex, Iyinbor és Szűcs is szerepet kaphat, a balján pedig Szalai távozása úgy tűnik, hogy Katona Leventének nyitja meg az utat (bár Iyinbor is szerepelt ezen a poszton ősszel). Mivel Levi bal lábas, adja magát a lehetőség, hogy valóban ő játssza a három belső védő közül a bal oldali pozíciót, ugyanakkor a felkészülési meccsek alapján kevésbé tiszta a játéka, mint Gabié volt (viszonylag sok faulttal játszott azokon a meccseken, amiket láttam, de tetszett, hogy határozott volt és nem választott félmegoldásokat). Kell még fejlődnie, de jó adottságokkal rendelkezik, keresi a párharcokat, így védekezésben bízhatunk abban, hogy nem fog kilógni a csapatból. Támadásban azonban már sokkal nehezebb felnőni Szalaihoz, aki labdabiztos, jól passzoló védő, ilyen tekintetben Katonától talán kevésbé magas színvonalon várhatjuk a támadások segítését. A szárnyvédők tekintetében a bal oldalon tisztább a helyzet: Zeke és Leoni továbbra is megosztja majd egymás közt a perceket, a jobb oldalon viszont lehetnek érdekességek. Szűcs védekezésben stabilabb, Májerben támadásban rejlenek lehetőségek, de a fiatalszabálynak való megfelelés miatt Nagy Olivér is könnyen játékpercekhez juthat.
Ahol az izgalmas kérdések kezdődnek: a középpálya és a támadósor. Itt már a létszámok sem egyértelműek. Lukács visszatérésével játszunk-e két csatárral? Kap-e egyszerre lehetőséget Banó-Szabó, Horváth, Lukács és Pálinkás? Ha igen, hogy lehet kiegyensúlyozni egy orrnehéz csapatot a középpályán?
A felkészülési meccseken labda nélkül többször is látszott egy 5-3-2-es felállás, amiben védekezésben Pálinkás mellett magasan védekezik Horváth Krisztofer is. Szabó István védekezésének egyik alapja, hogy az öt védő miatt az ellenfelet jellemzően a szélre tereli a KTE, ha gólt akarnak lőni, akkor azt jellemzően beadásból kell megpróbálniuk, ez viszont nem egyszerű, mert a három belső védő fejjel is erős. Ez tavasszal is valószínűleg így lesz, ezért fontos lehet, hogy az egy az egy elleni védekezésben kevésbé erős szárnyvédőink (Májer vagy Leoni) megkapják a támogatást a többiektől. Ilyen szempontból Szűcs és Zeke biztosabb választásnak tűnhet, mert védekezésben kevésbé zavarba hozható játékosok. Ami ősszel többször is gondot okozott a csapatnak, hogy mivel a tavalyihoz képest magasabban van az utolsó vonalunk támadásban (tehát a védők is messze elkísérik a támadásunkat), ezért kontrák ellen sebezhetőbbek vagyunk, hiszen nagyobb területek nyílnak a védelmünk mögött. Ha ez a magasra tolt védővonal megmarad, akkor akár lehetne a lestaktikában bízni (erre Varga Bence is alkalmas lehet, mert a kapuból is jó ütemben mozdul ki, de bravúrokra is képes), de ha eddig nem játszottunk szándékosan a lesekre, akkor meglepne, ha tavasszal ez változna. Mindenesetre talán a labdanélküli fázis az, amiben kevésbé számíthatunk változásra, továbbra is kombinálni fogjuk az agresszív letámadást és a visszahúzódó stabilitást attól függően, hogy időt vagy területet akarunk elvenni az ellenféltől.
Ugyanakkor a labdás fázisban várható változás. Amennyiben maradunk az egycsatáros játéknál, akkor egy 3-4-2-1-re lehet számítani, aminek a hegye Lukács Dániel (vagy Pálinkás Gergő, esetleg a fiatalpercek miatt Szendrei Ákos) lehet, mögötte két szabadabban mozgó játékossal: Horváth Krisztoferrel és Banó-Szabó Bencével. Ilyenkor a csapat egy labdához pozicionált játékot valósíthat meg, rugalmas mozgásokkal a támadóharmadban és folyamatosan létszámfölényes helyzetek kialakításával próbálhatja megbontani az ellenfél védelmét. Ebben a felállásban Horváth és Banó-Szabó szabadabb szerepkörben játszhatnának és hol egyik, hol másik oldalt próbálhatják túltölteni, ahogyan Szoboszlai Dominik és Sallai Roland tette a Bulgária elleni meccsen.
Ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy Szabó István átnyergel-e a másodosztályban Lukács Dániellel már működőképes kétcsatáros játékra? Ebben az esetben Pálinkás lehet Lukács párja, de ha így lesz, a Horváth – Banó-Szabó kettőst már problémásabb elhelyezni a pályán: ha mindketten magasabban kapnak helyet, akkor Vágó egyedül marad a pálya tengelyében, ha viszont Bence hátrébb helyezkedik, könnyen lehet, hogy elveszítjük bizonyos készségeit. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Szabó István milyen szerepet szán a védekezésben meggyőző, de a felkészülés alatt támadásban is formába lendülő Mihajlo Meszhinek, illetve arról, hogy Szuhodovszki távozásával valaki egy az egyben veszi át Soma posztját (Zsótér? Meszhi? Derekas?) vagy ilyen tekintetben is változtatunk? Mindenesetre a kétcsatáros 3-4-1-2 vagy 3-5-2 még erőteljesebben építene a már most is hangsúlyos széljátékunkra: a formáció előnye, hogy az oldalvonal mellett könnyebb kialakítani 3v2 elleni helyzeteket. A kétcsatáros játék a hatékonyabb presszinget is lehetővé teszi, hiszen a két támadó könnyebben tud zavart okozni az ellenfél védelmi vonalában.
Mindez természetesen csak játék az ötletekkel, posztokkal, felállásokkal. Hogy Szabó István valójában hogyan tölti be a távozók által hagyott űrt és emellett hogyan bűvészkedik a fiatalpercekkel (Nagy Olivér, Szendrei Ákos, Kovács Kolos, Artner Dávid, Polyák Kristóf, esetleg Helmich Pál) abból talán vasárnap látunk valamit a Kövesd ellen.
Helmich Pál-t leigazoltuk végül?
Köszi a választ előre is.🟣⚪️⚫️
Hivatalos kommunikáció még nem volt az ügyben, tehát valószínűleg maga az aláírás még nem történt meg. Ennek ellenére szerintem arra lehet számítani, hogy nemsokára véglegesítik
Elemzésed is rávilágít arra, várni kell még a KTE játékstílus kialakítására. Bízzuk ezt Pista bá’-ra, ő a széleskörű variációk mestere.
Ahogy már korábban megpendítettem, én a 3-4-1-2-őt preferálom, amely szilárd szerkezetet, kiegyensúlyozottságot, hatékonyságot jelenthet. Melyhez a játékosállomány is rendelkezésre áll. Nem gondolom, hogy megvalósul, mesterünk mindig az aktuális ellenfélből készül, cselekedeteit, más szempontok vezérlik. Jól van ez így, az eredmény mindent felül ír. Hajrá KTE!
Lehet, hogy Luki távozásával Diósgyőrben betelt a pohár?
Ha nem is az ő távozása miatt hullott ki a pixisből Kuznyecov, de könnyen lehet, hogy a transzferablakban mutatott tevékenységnek is köze van ahhoz, hogy a Diósgyőr megvált tőle. A hivatalos indoklás szerint “ Kuznyecov Szergej személyében egy fiatal edzőnek adtunk bizalmat, aki Diósgyőrben érte el első sikereit, ám az elmúlt időszakban láttuk a jeleit annak, hogy nem egy irányba tartunk. És a szurkolók számára láthatatlan hétköznapok során ezek a jelek egyre erősödtek”
Vége a pénzszórásnak? Ahogy más csapatoknál is? Nekünk biztatóan hangzik.
A pletykák szerint Kuznyecovnak nem tetszett, hogy a klub rá akar menni tavasszal a fiatalpercekért járó pénzre
Szerintem nem az volt a fő ok. Valamelyik oldalon olvastam, hogy saját magát építette a klub szerint, vagyis olyan játékosokat küldött a pályára akinek szerepeltetéséhez valami érdeke fűződött?
Akkor ebben a témában Luki tudna érdemben mesélni, de neki most a játékkal kell törődni. Örüljünk, hogy a „Szabó fiú” hazatért.
Van itt egy másik érdekesség is. Mesterünk legutóbbi nyilatkozatában említést tett, hogy külföldi játékosokkal is szívesen dolgozna. Nyilatkozata összecseng egy korábbi években rögzített ködös hozzászólásommal, amikor azt fejtegettem, egy európai ország kosárlabdája olyan módon emelkedett világszintre, hogy először importáltak klasszis játékosokat, akiktől elsajátították a sportág csínját bínját. Nos, ezért sincs nekem sem ellenemre, ha ezt a módszert a KTE is követné. Nem kell „korpa közé keveredni” a magunk útját kell járni. Hajrá mágus, nagy gratula a szerződés hosszabbításhoz.