Véget ért a bajnokság, utoljára szavaztátok meg a meccs legjobbjait a KTE-ből. Erre a szezonra legalábbis. Az utolsó körben a győztes az a kiegészítő ember lett, aki ki tudja meddig lesz kiegészítő, a második helyre a legjobb gólszerzőnk, a harmadikra pedig a gólpasszkirályunk érkezett meg.
A téli szünetiben érkezett Nikitscher Tamás nem azért érkezett Kecskemétre, mert arra a posztra feltétlenül nagyon kellett az ember. A két belső középpályás posztra akkor rendelkezésre állt Vágó Levente, Szuhodovszki Soma, Mihajlo Meszhi, de adott esetben Banó-Szabó Bence, Nagy Krisztián vagy Katona Máté is szerepeltethető lett volna ott. Nikitschert azonban a hírek szerint már figyelte egy ideje a klub, Pécsett pedig kifejezetten jó teljesítményt nyújtott. A középső középpályára pedig nem még egy ember hiányzott, hanem egy ilyen ember: aki egyszerre technikás, jó döntéseket hoz, de ugyanakkor fizikálisan nagyon erős. Tomi ráadásul a fizikai paraméterei mellett kellően gyors is, ennek a kettőnek az egyvelege pedig magával hozza azt, amit a meccseken is láthatunk: félelmetes mennyiségben nyeri a párharcait. Tavasszal jellemzően csereként kapott lehetőséget, de abban biztosak lehetünk, hogy amennyiben meg tudjuk tartani, jövőre jelentősebb szerepe lesz. Nagyon komoly potenciál rejtőzik benne, és hiába láthatatlan sokszor a pályán végzett munkája, ez a fajta meló elengedhetetlen minden jó csapat számára. Az utolsó meccsen besöpörte a megérdemelt győzelmét a szavazáson, teljes joggal. Mezőnyben nagyon nehezen átjátszható volt, rengeteg labdát szerzett, a fejpárbajait szinte kivétel nélkül nyerte meg, a gól előtt pedig megint sikerrel vívott meg egy párharcot. Remek teljesítménnyel zárta a szezont, így pedig csak még izgalmasabb, hogy jövőre mit várhatunk tőle.
A második helyre szavaztátok be a meccs csodacseréjét, Katona Bálintot. Báló a beállását követő második percben már betalált, talán nem is volt a gól előtt másik labdaérintése. Az egy dolog, hogy Kisvárdán valószínűleg az ágy alá bújnak, ha elhangzik a neve (3 meccsen 3 gólt lőtt a piros-fehéreknek), de az egész szezonja igazán jól sikerült. A 8 lőtt gól nem eget rengető teljesítmény, de nagyon masszív bemutatkozás egy fiatal játékostól a legmagasabb osztályban. Katona Bálint az a játékosunk, aki valahol az alapember és a kiegészítő ember státusz határán egyensúlyozott az idényben. Ősszel sokkal több lehetőséget kapott, tavasszal a saját formájának némi visszaesése és Horváth Krisztofer előretörése jobbára a kispadra ültette Bálót, de ennek ellenére is tudott lendíteni a beállásaival a csapat játékán. Meccset azonban csak elvétve játszott végig, ami éppúgy jelezheti a támadószekciónk sokoldalúságát, mint az ő erőnléti hiányosságait (bár ismerve a stáb munkamorálját, utóbbira kisebb esélyt látok). Az a kreativitás, labdaéhség és játékosság, ami jellemzi nem csak a KTE számára nagy érték, de a magyar futball egészéből is fájóan hiányzik. Katona Bálint egyértelműen a Kecskemét és az NB1 egyik legkellemesebb színfoltja volt a szezonban.
A bronzérmet Banó-Szabó Bence szerezte meg a szavazáson, aki az egész szezon során ontotta magából a gólpasszok és bár ezen a meccsen nem került assziszt a neve mellé, mégis könnyen gólt szerezhetett volna, mert a szabadrúgása csak kevéssel kerülte el a kaput. Minden mozdulatán érződik a játékintelligencia, technikailag képzett és láthatóan hatalmas szüksége volt arra a bizalomra, amit Kecskeméten megkapott. Sérülése után okosan építette fel Szabó István, apránként adagolva neki a perceket, hogy aztán már az ősszel is kulcsember legyen, de a szezonjának egyértelmű csúcspontja áprilisra érkezett meg, amikor 5 meccsen 5 gólpasszt rajzolt be a statisztikába. Pechjére ez sem ért neki „Hónap legjobbja” díjat, mert Horváth Krisztofer is ebben a hónapban élte a legjobb napjait (5 meccs, 4 gól, 1 gólpassz), de ez semmit nem von le abból, hogy áprilisban Banó a válogatott formát megközelítve játszott. Hatalmas szelet jár neki ebből az ezüstéremből, mert a szezon egyik legjobbja volt, a csapat egyik legnagyobb értékévé vált.
A szavazás eredménye (minden kérdésnél a három legnagyobb százalékot kapó játékost tüntetjük fel):
Nikitscher Tamás gyakorlatilag nem hagyott kérdést afelől, hogy kinek kell megnyernie a szavazást, de a második helyre megérkező Katona Bálint is meggyőző fölényt harcolt ki a mögötte érkezőkkel szemben. Banó-Szabó Bence Belényesivel vívott csatát a harmadik helyért, de végül megnyugtató előnnyel érte el a bronzérmet.
Kecskemét – Kisvárda szavazás vége
No Description
Ez pedig az éves összesítése a „meccs legjobbja” szavazásoknak (az oszlopok a fejlécre kattintva sorba rendezhetőek; 3 pontot ér, ha valaki az adott meccsen a legjobb volt, 2 pontot kap, aki a második legjobb lett, a harmadik helyért 1 pontot adunk):
Véget ért a szezon, eldőlt, hogy a szavazásokon kik teljesítettek legjobban. Ez persze nem jelenti azt, hogy szerintetek ők voltak az idény legjobbjai (erre a héten külön szavazás kerül kiírásra), de azt azért jelzi, hogy a bajnoki meccseken kik tudtak a legtöbbször kiemelkedni a KTE-s mezőnyből szerintetek és szerintünk. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a szurkolóknál szoros küzdelem volt, de a legtöbb pontot Belényesi Csaba szerezte (26), hajszállal megelőzve Banó-Szabó Bencét (24), a harmadik helyre Szuhodovszki Soma futott be (21). A Lila Köd értékelései alapján Szuhodovszki tett szert a legtöbb pontra (26), a második helyezett Szalai Gábor csak egy kevéssel maradt le (24), míg a harmadik Banó-Szabó Bence lett (21). Összesítettben pedig elképesztően szoros volt a verseny, hiszen az egyaránt 45-45 ponttal végző Belényesit és Banó-Szabót csak két ponttal előzte Szuhodovszki Soma (47).
A Lila Köd értékelése alapján a három legjobb játékos a Kisvárda ellen:
- Nikitscher Tamás – 8-as osztályzat
- Belényesi Csaba – 6-os osztályzat
- Szalai Gábor – 6-os osztályzat
Meccsek legjobbjai_összesítés
No Description
(a nyitókép Nikitscher Tamásról a Kecskeméti TE Facebook oldaláról származik, a design pedig a Freepik-ről)
Nikitscher Tamás produkciója megérdemli az első helyet. Nekem azért volt emlékezetes ez a meccs, mert a csapat, és Bálint ismét bankjegyeket tömött a zsebembe. Ezúttal is köszönöm.
Közben lezajlott egy országos szintű díjátadó, ahol a KTE legényei, vezetőedzője taroltak. Ami külön említést érdemel, – nem gyakorta tapasztalunk ilyet – a műsorvezető, magas szintű munkájukért, a szurkolói portál, a Lila Köd elemzőit, már nem először „istenítette”. Nekünk drukkereknek is jutott a jó szóból, Szabó Pista az álmodozó szurkolói firkászoknak megbocsátott. Bevallom, örömöm akkor lenne teljes, – ilyet sem olvastam még soha – amennyiben ezeket az elemzőket hazai pályán is elismerés övezné. Ha a frissen felújított kecskeméti Palotában, számukra rendezett díjátadó alkalmával, azt követő polgármesteri fogadáson kapnák lencsevégre őket. Rávilágítva a szurkolótábor, és a kommunikáció kiemelt szerepére.