A Vasas ellen mutattunk remek támadójátékot és remek védekezést is, ezt a kettőt pedig igazságosan elosztottuk a két félidőre. Bár nagyjából 20 percre visszahoztuk a fővárosiakat a meccsbe, kellett a végén egy kicsit izgulni is, de végső soron teljesen megérdemelten nyert a Kecskemét Angyalföldön és továbbra sem találja a fékpedált (ahogyan a címben említett és az Űrgolyhók című klasszikus filmben látott szöveg is mutatja).

Újabb meccs ért véget kecskeméti örömmel (fotó: Sportphoto Press Media – Facebook)

 

A keddi kupakiesést követően lehetett arra számítani, hogy a Vasas ellen megint az alapcsapat lép majd pályára és egy kivétellel így is történt. Ez az egy kivétel a kapusposzt volt, Varga Bence betegsége miatt a kupában is lehetőséget kapó Varga Ádám lépett pályára kezdőként, de rajta kívül minden poszton a megszokott neveket láthattuk a játékosok hátán. A mostani kezdőből csak Varga Ádám, Szabó Alex és Vágó Levente voltak kezdők a Győr ellen, utóbbi kettőt a félidőben lecserélte Szabó István pihentetési célzattal, ráadásul a kupában csereként pályára lépő Szuhodovszki Soma, Nagy Krisztián, Szalai Gábor, Belényesi Csaba négyes szintén egy félidőt kapott, Tóth Barna pedig nagyjából negyed órát, tehát a lehetőségekhez képest pihentette a legjobbjait a vezetőedző. Ez pedig a meccs elején meg is látszott, frissen, élesen kezdte a meccset a KTE és ez a frissesség az egész első félidőn keresztül kitartott. Az első pillanatoktól jelezte a csapat a Vasas számára, hogy milyen célokkal érkezett Angyalföldre a Kecskemét, ötletes és veszélyes támadások követték egymást. A 14. percre már 4 veszélyesebb lövésnél tartott a KTE: Szuhodovszki, Nagy Krisztián, Banó-Szabó és Katona Bálint is veszélyeztetett. Nagy önbizalommal játszott a csapat, aminek talán a legnyilvánvalóbb leképeződése Vágó Levente ollózása volt, de Szuhodovszki kapufájánál is könnyedén vezetést szerezhettünk volna. Emellett szembetűnő volt, hogy mennyire tisztában van a csapat a saját erősségeivel: csírájában fojtották el a kecskeméti játékosok a kibontakozó és felgyorsulni próbáló Vasas-támadásokat és játszottak arra, amiben igazán jók, nevesül, hogy ha már támad az ellenfél, azt legalább a nagyon stabil felállt védelem ellen tegye. Erre viszonylag kevés szükség volt, mert a Vasas csak elvétve helyezett nyomást a kecskeméti térfélre, a KTE pedig nagyon jó helyeken szerzett labdákat és vezetett igazán veszélyes támadásokat. A 35. percre ez góllá is érett, egy szöglet után kifejelt labdát Nagy Krisztián ívelt vissza, Vágó pedig remekül bólintotta első NB1-es gólját a rövid alsóba. És mielőtt még a Vasas elhihette volna, hogy a Kecskemét ettől majd visszaáll, jött egy menetrendszerű Zeke felfutás, Banó-Szabó pedig nagyon jól használta ki, hogy Vasas már nem először tolódott el a pálya közepe felé (ezzel kiürítve a pálya bal oldalát), szépen tálalt a balhátvéd elé, Márió pedig megszerezte a második gólt (neki is az első NB1-es gólja volt). A félidő végén még Tóth Barna is fejelt egy kapufát, így a Vasas összetehette a két kezét, hogy a KTE nem filézte ki őket egy félidő alatt. Így érezte a fővárosi közönség is, akik elégedetlen füttyszóval kísérték a Vasast az öltözőbe.

A meccs végére már Jova Levente is a kecskeméti kapu elé érkezett (fotó: Sportphoto Press Media – Facebook)

 

A második félidőre Kondás Elemér négyet is cserélt, ami hamar kifizetődött. Vágó Levente adott el a középpályán egy labdát és nem sikerült a korábban említett módon gyorsan megállítani az ellenfelet a labdavesztést követően, Szuhodovszki és a kétségbeesetten megérkező Vágó sem tudott sem szerelni sem faltolni, a kontrából pedig Cipf futott el a bal szélen és Szabó Alex mellett nagyon nagy gólt lőtt a hosszú felsőbe. Ez a korai gól megfogta a KTE-t és a Vasas át tudta helyezni a játékot a vendégtérfélre. Veszélyt nem nagyon tudtak teremteni ebből, Márkvárt átlövését kivéve, amikor Varga Ádámnak kellett nagyot nyújtóznia. Ezt leszámítva a kecskeméti védelem a megszokott minőségben, stabilan állt a lábán és bár a KTE támadásaiban már nem sok veszély volt,  nagyon nehéz megbontani ezt a védekezést, amit Szabó István csapata mutat. A szokásos 5-4-1-es felállást pakolta fel a pályára Szabó, egymáshoz nagyon közel meghúzott vonalakkal, amelyek közé bejátszani a labdát borzasztóan nehéz, a Vasasnak pedig nem is igazán sikerült. A játék így jellemzően kikerült a szélekre, ahonnan beadásokkal próbált zavart kelteni a hazai csapat, de a kecskeméti védők ezeket rendre kifejelték, vagy Varga Ádám élt együtt jól a játékkal. A végén még volt egy büntetőgyanús eset, amikor Zeke könyökét érte a labda, azon a ponton én például biztos voltam benne, hogy a VAR utólag büntetőt ítél, de a valóban véleményes eset után sem rúghatott tizenegyest a Vasas. Összességében – bár volt egy nagyjából 20 perc, amikor a hazaiaknak valóban sikerült nyomást gyakorolniuk a Kecskemétre – valójában a KTE kontrollja alatt zajlott a meccs. Az első félidőben egyértelműen így volt, a másodikban pedig jól szorította a csapat azokba a zónákba a Vasast, ahol jobban tud védekezni ellene. A győzelemmel már 23 pontja van a Kecskemétnek, a biztosnak tűnő bennmaradáshoz még 17 kellene, ami ezzel a tempóval abszolút nem tűnik nagy akadálynak, remélhetőleg nem érkezik már idén hullámvölgy a hátralevő négy meccsen.

 

Értékelések (tízes skálán osztályzunk, az osztályzás alapja itt található):

Varga Ádám: Nem sok védenivalója volt a meccsen, a gólnál gyakorlatilag tehetetlen volt, Márkvárt lövésénél viszont nagyot védett. A játékkal remekül élt együtt, rendre magabiztosan mozdult ki a kapuból. Nem érezhettük Benyó hiányát, ami nagy dicséret Ádám számára. 6

 

 

Nagy Krisztián: A szokásos odaadó játékot láthattuk tőle, nagyon stabil védekezéssel és sok beadással. Jól olvasta a Vasas támadásait, sok szerzett labdája volt és kiosztott egy gólpasszt is. A Vasas góljánál kicsit fennragadt a támadással. 7

 

 

Szabó Alex: Sok párharcot vívott, sokat dolgoztatták, de nagyrészt jól oldotta meg a feladatot, emellett több szép szerelése is volt. Cipf góljánál szerintem túlzottan távolról figyelte a lövést, de ezt leszámítva jól játszott. 6

 

 

Belényesi Csaba: Nem nagyon emlékszem rossz megoldására, miközben a második félidőben azért már elég sokszor is kellett játékba avatkozni a védelmünknek. Csaba ezen a meccsen is kiemelkedően stabil volt, gyakorlatilag az egésszel ősszel remekel. 7

 

 

Szalai Gábor: Az első félidőben nem igazán volt játékban, támadásban a szokásosat hozta, de a védelmünk nem volt dolgoztatva. A második félidőben már több jó megoldása is volt, több tisztázást is be kellett mutatnia, de saját magához képest szürkébb meccse volt. 6

 

 

Zeke Márió: Megkoronázta az elmúlt fordulókban nyújtott remek teljesítményét ezzel a győztes góllal. Védekezésben is stabil volt és támadásban is folyamatos veszélyt jelentettek a felfutásai. Látva a Fehérvár formáját egyre fenyegetőbb a veszély, hogy esetleg visszahívják a kölcsönből. 9 (MVP)

 

 

Vágó Levente: Azoktól a típusú játékosoktól, amilyen ő is, nem az ollózás az, amire elsősorban számítunk. És bár ez csak egyetlen jelenet volt, mutatja Levi önbizalmát, ami jelenleg az egeket verdesi. A gólját már nagyon megérdemelte, azt viszont nem lehet nem észrevenni, hogy a kapott gól előtti támadás az ő eladott labdájából indult. 7

 

 

Szuhodovszki Soma: A legaktívabb játékosaink között volt és ezen a meccsen is a veszélyes helyzeteink nagy részéből szerepet vállalt. A második félidőben kicsit elszürkült, de a cseréje előtt megint volt három-négy olyan megmozdulása, amit öröm volt nézni. Ha a jó periódusait teljes meccsekre ki tudja majd nyújtani, akkor ez az ember nagyon komoly fegyverünk lesz. Valójában már most is az. 7

 

Katona Bálint: Nagyon aktív volt ezen a meccsen is, néha már azon kapom magam, hogy annak szurkolok, hogy kicsit kevesebbet fusson, nehogy idő előtt fáradjon el. Elképesztő munkát tesz bele a meccsbe úgy, hogy szerintem nincs olyan ember, akinek Bálintról a kétkezi meló jut eszébe, a fineszes és fantáziadús cselek és megindulások helyett. Sok veszélyt teremtett, de a cseréje előtt már kissé el volt tűnve. 7

 

Banó-Szabó Bence: A meccs elején még úgy tűnt, hogy rosszabb megoldásokat választ, de aztán szépen lassan előjött az, amiben nagyon jó és amivel a Vasas nem tudott mit kezdeni. Remek mélységi labdákkal törte meg az ellenfél vonalait és nagyon aktív volt végig, a gólpassza csak hab a tortán. Bízunk benne, hogy nem marad nyoma annak, hogy Otigba rázuhant a bokájára. 8

 

Tóth Barna: Ezen a meccsen is rengeteg párharcot kellett megvívnia, ebben pedig nem is vallott szégyent, ráadásul kis híján gólt is szerzett. Sajnos kevesebbszer tudta az ellenfél tizenhatosánál felvenni a labdákat, a második félidőre pedig már el is tűnt és el is fáradt. 6

 

 

 

Cserék:

Szabó Levente: A Barna által megdolgozott védőkre eresztette rá őt Szabó István, de ritkán találkozott a labdával. Ennek ellenére volt pár megnyert fejpárbaja, de helyzetbe nem tudott kerülni. 5

 

 

Uros Djuranovics: Kevés momentuma volt az alatt a bő 10 perc alatt, amíg a pályán volt, de így is akadt egy veszélyes fejese, amit Jova védett. Ezen felül viszont inkább a védekezésben segített. 5

 

 

Sági Milán: Ő is csak bő 10 percet kapott, azért kellett a pályára, hogy Nagy Krisztián felmehessen a középpályára. Milán a végén veszélyes helyen veszített labdát, amiből végül szerencsére nem lett gond, de azt a helyzetet az idő szűke miatt nem nagyon tudta már kijavítani sem. 4

 

 

Mihajlo Rjaskó: Perceket kapott a meccs végén, de így is volt egy fontosabb felszabadítása. Ezen kívül azonban nem volt igazán ideje másra. 5