A Vasas ellen mutattunk remek támadójátékot és remek védekezést is, ezt a kettőt pedig igazságosan elosztottuk a két félidőre. Bár nagyjából 20 percre visszahoztuk a fővárosiakat a meccsbe, kellett a végén egy kicsit izgulni is, de végső soron teljesen megérdemelten nyert a Kecskemét Angyalföldön és továbbra sem találja a fékpedált (ahogyan a címben említett és az Űrgolyhók című klasszikus filmben látott szöveg is mutatja).
A keddi kupakiesést követően lehetett arra számítani, hogy a Vasas ellen megint az alapcsapat lép majd pályára és egy kivétellel így is történt. Ez az egy kivétel a kapusposzt volt, Varga Bence betegsége miatt a kupában is lehetőséget kapó Varga Ádám lépett pályára kezdőként, de rajta kívül minden poszton a megszokott neveket láthattuk a játékosok hátán. A mostani kezdőből csak Varga Ádám, Szabó Alex és Vágó Levente voltak kezdők a Győr ellen, utóbbi kettőt a félidőben lecserélte Szabó István pihentetési célzattal, ráadásul a kupában csereként pályára lépő Szuhodovszki Soma, Nagy Krisztián, Szalai Gábor, Belényesi Csaba négyes szintén egy félidőt kapott, Tóth Barna pedig nagyjából negyed órát, tehát a lehetőségekhez képest pihentette a legjobbjait a vezetőedző. Ez pedig a meccs elején meg is látszott, frissen, élesen kezdte a meccset a KTE és ez a frissesség az egész első félidőn keresztül kitartott. Az első pillanatoktól jelezte a csapat a Vasas számára, hogy milyen célokkal érkezett Angyalföldre a Kecskemét, ötletes és veszélyes támadások követték egymást. A 14. percre már 4 veszélyesebb lövésnél tartott a KTE: Szuhodovszki, Nagy Krisztián, Banó-Szabó és Katona Bálint is veszélyeztetett. Nagy önbizalommal játszott a csapat, aminek talán a legnyilvánvalóbb leképeződése Vágó Levente ollózása volt, de Szuhodovszki kapufájánál is könnyedén vezetést szerezhettünk volna. Emellett szembetűnő volt, hogy mennyire tisztában van a csapat a saját erősségeivel: csírájában fojtották el a kecskeméti játékosok a kibontakozó és felgyorsulni próbáló Vasas-támadásokat és játszottak arra, amiben igazán jók, nevesül, hogy ha már támad az ellenfél, azt legalább a nagyon stabil felállt védelem ellen tegye. Erre viszonylag kevés szükség volt, mert a Vasas csak elvétve helyezett nyomást a kecskeméti térfélre, a KTE pedig nagyon jó helyeken szerzett labdákat és vezetett igazán veszélyes támadásokat. A 35. percre ez góllá is érett, egy szöglet után kifejelt labdát Nagy Krisztián ívelt vissza, Vágó pedig remekül bólintotta első NB1-es gólját a rövid alsóba. És mielőtt még a Vasas elhihette volna, hogy a Kecskemét ettől majd visszaáll, jött egy menetrendszerű Zeke felfutás, Banó-Szabó pedig nagyon jól használta ki, hogy Vasas már nem először tolódott el a pálya közepe felé (ezzel kiürítve a pálya bal oldalát), szépen tálalt a balhátvéd elé, Márió pedig megszerezte a második gólt (neki is az első NB1-es gólja volt). A félidő végén még Tóth Barna is fejelt egy kapufát, így a Vasas összetehette a két kezét, hogy a KTE nem filézte ki őket egy félidő alatt. Így érezte a fővárosi közönség is, akik elégedetlen füttyszóval kísérték a Vasast az öltözőbe.
A második félidőre Kondás Elemér négyet is cserélt, ami hamar kifizetődött. Vágó Levente adott el a középpályán egy labdát és nem sikerült a korábban említett módon gyorsan megállítani az ellenfelet a labdavesztést követően, Szuhodovszki és a kétségbeesetten megérkező Vágó sem tudott sem szerelni sem faltolni, a kontrából pedig Cipf futott el a bal szélen és Szabó Alex mellett nagyon nagy gólt lőtt a hosszú felsőbe. Ez a korai gól megfogta a KTE-t és a Vasas át tudta helyezni a játékot a vendégtérfélre. Veszélyt nem nagyon tudtak teremteni ebből, Márkvárt átlövését kivéve, amikor Varga Ádámnak kellett nagyot nyújtóznia. Ezt leszámítva a kecskeméti védelem a megszokott minőségben, stabilan állt a lábán és bár a KTE támadásaiban már nem sok veszély volt, nagyon nehéz megbontani ezt a védekezést, amit Szabó István csapata mutat. A szokásos 5-4-1-es felállást pakolta fel a pályára Szabó, egymáshoz nagyon közel meghúzott vonalakkal, amelyek közé bejátszani a labdát borzasztóan nehéz, a Vasasnak pedig nem is igazán sikerült. A játék így jellemzően kikerült a szélekre, ahonnan beadásokkal próbált zavart kelteni a hazai csapat, de a kecskeméti védők ezeket rendre kifejelték, vagy Varga Ádám élt együtt jól a játékkal. A végén még volt egy büntetőgyanús eset, amikor Zeke könyökét érte a labda, azon a ponton én például biztos voltam benne, hogy a VAR utólag büntetőt ítél, de a valóban véleményes eset után sem rúghatott tizenegyest a Vasas. Összességében – bár volt egy nagyjából 20 perc, amikor a hazaiaknak valóban sikerült nyomást gyakorolniuk a Kecskemétre – valójában a KTE kontrollja alatt zajlott a meccs. Az első félidőben egyértelműen így volt, a másodikban pedig jól szorította a csapat azokba a zónákba a Vasast, ahol jobban tud védekezni ellene. A győzelemmel már 23 pontja van a Kecskemétnek, a biztosnak tűnő bennmaradáshoz még 17 kellene, ami ezzel a tempóval abszolút nem tűnik nagy akadálynak, remélhetőleg nem érkezik már idén hullámvölgy a hátralevő négy meccsen.
Értékelések (tízes skálán osztályzunk, az osztályzás alapja itt található):
Varga Ádám: Nem sok védenivalója volt a meccsen, a gólnál gyakorlatilag tehetetlen volt, Márkvárt lövésénél viszont nagyot védett. A játékkal remekül élt együtt, rendre magabiztosan mozdult ki a kapuból. Nem érezhettük Benyó hiányát, ami nagy dicséret Ádám számára. 6
Nagy Krisztián: A szokásos odaadó játékot láthattuk tőle, nagyon stabil védekezéssel és sok beadással. Jól olvasta a Vasas támadásait, sok szerzett labdája volt és kiosztott egy gólpasszt is. A Vasas góljánál kicsit fennragadt a támadással. 7
Szabó Alex: Sok párharcot vívott, sokat dolgoztatták, de nagyrészt jól oldotta meg a feladatot, emellett több szép szerelése is volt. Cipf góljánál szerintem túlzottan távolról figyelte a lövést, de ezt leszámítva jól játszott. 6
Belényesi Csaba: Nem nagyon emlékszem rossz megoldására, miközben a második félidőben azért már elég sokszor is kellett játékba avatkozni a védelmünknek. Csaba ezen a meccsen is kiemelkedően stabil volt, gyakorlatilag az egésszel ősszel remekel. 7
Szalai Gábor: Az első félidőben nem igazán volt játékban, támadásban a szokásosat hozta, de a védelmünk nem volt dolgoztatva. A második félidőben már több jó megoldása is volt, több tisztázást is be kellett mutatnia, de saját magához képest szürkébb meccse volt. 6
Zeke Márió: Megkoronázta az elmúlt fordulókban nyújtott remek teljesítményét ezzel a győztes góllal. Védekezésben is stabil volt és támadásban is folyamatos veszélyt jelentettek a felfutásai. Látva a Fehérvár formáját egyre fenyegetőbb a veszély, hogy esetleg visszahívják a kölcsönből. 9 (MVP)
Vágó Levente: Azoktól a típusú játékosoktól, amilyen ő is, nem az ollózás az, amire elsősorban számítunk. És bár ez csak egyetlen jelenet volt, mutatja Levi önbizalmát, ami jelenleg az egeket verdesi. A gólját már nagyon megérdemelte, azt viszont nem lehet nem észrevenni, hogy a kapott gól előtti támadás az ő eladott labdájából indult. 7
Szuhodovszki Soma: A legaktívabb játékosaink között volt és ezen a meccsen is a veszélyes helyzeteink nagy részéből szerepet vállalt. A második félidőben kicsit elszürkült, de a cseréje előtt megint volt három-négy olyan megmozdulása, amit öröm volt nézni. Ha a jó periódusait teljes meccsekre ki tudja majd nyújtani, akkor ez az ember nagyon komoly fegyverünk lesz. Valójában már most is az. 7
Katona Bálint: Nagyon aktív volt ezen a meccsen is, néha már azon kapom magam, hogy annak szurkolok, hogy kicsit kevesebbet fusson, nehogy idő előtt fáradjon el. Elképesztő munkát tesz bele a meccsbe úgy, hogy szerintem nincs olyan ember, akinek Bálintról a kétkezi meló jut eszébe, a fineszes és fantáziadús cselek és megindulások helyett. Sok veszélyt teremtett, de a cseréje előtt már kissé el volt tűnve. 7
Banó-Szabó Bence: A meccs elején még úgy tűnt, hogy rosszabb megoldásokat választ, de aztán szépen lassan előjött az, amiben nagyon jó és amivel a Vasas nem tudott mit kezdeni. Remek mélységi labdákkal törte meg az ellenfél vonalait és nagyon aktív volt végig, a gólpassza csak hab a tortán. Bízunk benne, hogy nem marad nyoma annak, hogy Otigba rázuhant a bokájára. 8
Tóth Barna: Ezen a meccsen is rengeteg párharcot kellett megvívnia, ebben pedig nem is vallott szégyent, ráadásul kis híján gólt is szerzett. Sajnos kevesebbszer tudta az ellenfél tizenhatosánál felvenni a labdákat, a második félidőre pedig már el is tűnt és el is fáradt. 6
Cserék:
Szabó Levente: A Barna által megdolgozott védőkre eresztette rá őt Szabó István, de ritkán találkozott a labdával. Ennek ellenére volt pár megnyert fejpárbaja, de helyzetbe nem tudott kerülni. 5
Uros Djuranovics: Kevés momentuma volt az alatt a bő 10 perc alatt, amíg a pályán volt, de így is akadt egy veszélyes fejese, amit Jova védett. Ezen felül viszont inkább a védekezésben segített. 5
Sági Milán: Ő is csak bő 10 percet kapott, azért kellett a pályára, hogy Nagy Krisztián felmehessen a középpályára. Milán a végén veszélyes helyen veszített labdát, amiből végül szerencsére nem lett gond, de azt a helyzetet az idő szűke miatt nem nagyon tudta már kijavítani sem. 4
Mihajlo Rjaskó: Perceket kapott a meccs végén, de így is volt egy fontosabb felszabadítása. Ezen kívül azonban nem volt igazán ideje másra. 5
Érted alatta,a fékpedált kiiktatva elvettük a szüzességét a Vasasnak is? Nem tudom, mennyi űrdollárt ért a tulajnak?
Az első félidei produkció, benne Zeke játéka fenomenális volt. Vele kapcsolatosan van egy sztorim, aztán vagy elhiszitek vagy nem. A találkozó előtt azon filóztam, mi lenne, ha Márió Banó-Szabó háta mögött felosonva bődületes gól repíteni ellenfelünk kapujának felső sarkába. A telepátia bejött. Azon töprengtem szövetségi kapitány mikor hívja be a felnőtt válogatott keretbe. Hiányposzton ügyeskedik. Gratulálok kommentelő társunknak, aki fejünkbe véste e nevet.
Én Bence játékától is el voltam ragadtatva…azok a tért ölelő indítások, jó döntés volt hazaigazolni.
Az idősebb Szabó, a mester sem akármi, mérkőzés utáni nyilatkozatai, számra mosolyt fakasztottak. Különösen, ami a vasszigort ecsetelte. Már kezdtem azt hinni, ő az edzői kar legjámborabb embere.
Ismét annyit tudok javasolni, élvezzük csapatunk játékát, amíg lehet, mert elképzelhetetlennek tartom, hogy hosszú távon együtt maradjanak. Szerintem, dédelgetett mágusunk is kap jobb ajánlatot. Most mennem kell, de még találkozunk. Hajrá KTE!!!
Minden szavaddal egyet értek,és telepatálj légyszi hétvégén is mindegy kire csak nyerjünk
Zeke egészen kiemelkedőt nyújt az elmúlt hetekben, elképesztően jól illeszkedik ebbe a játékba és a munkabírása is magas szintű. Magyar szinten nagyon jó balhátvéd lesz belőle és én sem tartom kizártnak, hogy egyszer a válogatottnál is számításba vegyék.
Banó-Szabónak nagyon örültem, mert ahogy a korábbi beszámolókban írtam is, egy kicsit úgy éreztem, hogy elszürkült az elmúlt meccseken, de most a Vasas ellen megint húzóember volt. A meccs utáni Szabó István nyilatkozatból úgy tűnt, hogy egy sérülés is hátráltatta, remélem, hogy nem komoly (talán arra a helyzetre utalhatott Szabó, amikor Otigba egy fejpárbaj után ráesett Bence sarkára).
Sziasztok!
Facebookon írtunk nektek pm-et, majd csekkoljátok légyszi! 🙂
Mi történhetett, az orvoshiány a KTE-t is megérintette? Győrben és a Fáy utcai meccsen sem volt doki a lila-fehér stábban? Az NBI-es csapatok közül egyedüliként. Vagy talán így spórolunk?
Szerintem olyan jól keresnek,hogy ez már nem hiányzik nekik. Valószínű inkább nem válalják a munkát