Sir Winston Churchillnek túlzottan sok köze nem volt a labdarúgáshoz. Egyszer Sir Stanley Matthews, volt angol válogatott labdarúgó megkérdezte tőle, hogy futballozott-e valaha, mire ő úgy válaszolt: „Soha! Csak a póló, és azt is mindig egy nagyon bátor lóval”. Ugyanakkor ami miatt mégis köthetjük a volt brit miniszterelnököt ehhez a csodás sporthoz, az egy olyan gondolata, amely a jelenlegi KTE-re igen jól vonatkoztatható:
Siker az, amikor bukástól bukásig sétálunk, anélkül, hogy lelkesedésünket elveszítenénk.
Nos, a kecskeméti csapatnak ez most már egy meglehetősen hosszúra nyúlt séta és Szabó Istvánék a Zalaegerszeg ellen sem fáradtak el annyira benne, hogy megpihentek volna.
Pedig a meccs abszolút nem úgy kezdődött, amiből a további menetelésre lehetett volna következtetni. Szabó István maga is elismerte, hogy a mérkőzés előtti bemelegítést követően aggasztó híreket kapott a játékosok frissességét illetően és a pályán is látszott, hogy nincs meg az élesség a csapatban. Már-már klasszikusnak mondható kezdőcsapattal futott ki a Kecskemét a pályára, a támadósor felállását tekintve viszont maradtunk az egycsatáros játéknál, ez pedig egy 3-4-2-1-et hozott magával. Benyó előtt a megszokott Szabó Alex – Belényesi – Szalai Gabi hármas védekezett, a két szárnyvédő posztján azonban volt változás: Katona Máté helyére újfent Nagy Krisztiánt vonta vissza Szabó István, Zeke eltiltása miatt pedig Grünvald játszott a bal oldalon. A középpálya közepén Vágó és Szuhodovszki, előttük Banó-Szabó és Katona Bálint, az egész formáció csúcsa pedig Tóth Barna volt. Mindebből azonban elég keveset láthattunk, mert ahogyan említettem, a csapat fókusztalanul kezdett. A ZTE támadólag lépett fel, már az első percekben menetrendszerűen érkeztek Gergényi nagy dobásai, amikkel a boxra is nyomást tudott helyezni a vendégcsapat. A labdakihozatalaink nem működtek, a középpályán megvívott párharcokat elveszítettük, csak rövid időre voltunk képesek megtartani a labdákat, így értékelhető támadást sem tudtunk vezetni. A zalaiak bár magasan kezdték meg a védekezést, Bedi gólja éppen pont nem a presszingből született: egy szépen lejátszott támadás végén a beadást Szalai még ki tudta húzni középről, de a kék-fehérek balbekkjét senki nem vette fel, és bár a lövése nem volt jól helyezve, mégis valahogyan Varga mögé került a labda. Hogy megpattant-e a lövés vagy Benyó nézte el, esetleg nem látta a labdát a védőktől, azt nehéz megállapítani, mindenesetre a Debrecen elleni meccs után megint hátrányból kellett futballoznia a KTE-nek.
Csapatszinten nem igazán sikerült ritmust váltani, bár a nyomás alól sikerült kimászni valahogyan, veszélyt nem jelentettünk a kapura. Talán Szuhodovszki egy szem szabadrúgása volt, ami emelhette a pulzust egy kapu előtti kavarodást leszámítva, a ZTE viszont meglőhette volna a másodikat is, ha Varga Bence nem védi Ikoba ziccerét. A fordulópont egyértelműen a kiállítás volt, amin igazából nem lehet vitatkozni: Huszti első lapja egyértelmű ütés volt (még ha a kisebbik fajtából is, a másodiknál pedig a lerántás sem volt kétséges. A büntetőt Banó-Szabó magabiztosan lőtte be, így nem kellett hátrányból építkezni a második félidőben. Szabó István két csatáros játékra állt át, amivel nagyobb nyomást helyezett a zalai védelem közepére, több területet nyitva ezzel a széleknek. Először láthattuk egyszerre a pályán a Tóth Barna-Szabó Levente párost és bár egyelőre nem volt lehengerlő az együttműködésük (olykor még zavarták is egymást), mégis ez a fajta közel kétszer két méteres jelenlét láthatóan megnyomta kicsit a ZTE védekezését. Éppen ez a jelenlét és Tóth Barna visszalépése nyitotta meg a teret Banó-Szabónak a második büntető előtt (említésre méltó Kálnoki-Kis alakítása, csodálatos volt, ahogy miután kihúzta Bence lábát még megpróbálta előadni, hogy őt rúgták fel). Nem sokkal később a harmadik gólunk is Barna visszalépéséből, és egy abból történő szép visszakészítésből, majd súlypontváltásból alakult ki. Levi gólja szerencsés volt, de az azt megelőző támadás kifejezetten pofásra sikerült, 5 passzból valójában ziccerig jutott a csapat. A meccs végére tovább igyekeztük növelni a nyomást a Zetén Djuranovics behozatalával, de ezt nem sokáig élvezhették a zalaiak, mert Tóth Barna tett róla, hogy ne legyünk túlságosan orrnehezek. Már az első sárgája is túlzásnak tűnt, de a másodiknál szintén nagyon erősen fogott a tintája Karakónak.
Az eredmény alapján könnyed győzelmet arattunk, de ez megtévesztő lehet, mert egyenlő létszámnál nem játszottunk jól. Szabóéknak azt kell kitalálni, hogy ha nincs Huszti piros lapja, akkor képesek lettünk volna-e arra, hogy felálljunk a padlóról. Nehezíti a helyzetet, hogy rövidebb idő van a finomhangolásra a következő meccsig, holnap már Fehérváron lép pályára a csapat. Ugyanakkor azt sem lehet elvenni a KTE-től, hogy az emberelőnyt magabiztosan használta ki, és ha némi szerencsével is, de tovább nyújtotta veretlenségi sorozatát. A Churchill által emlegetett séta még nem ért véget. Bár a foci nem rántotta be őt, de a pólót szerette, kizárólag bátor lovon. Ahogy ő maga mondta:
A bátorság minden. Az összes tulajdonság közül a legnagyszerűbb. Minden egyéb erényt garantál.
A Kecskemétben van bátorság, ezt az eddigi öt mérkőzésen bemutatta. Nem kizárt, hogy ez a bátorság ez egyik oka annak, hogy a séta még mindig tart.
Értékelések (tízes skálán osztályzunk, az osztályzás alapja itt található):
Varga Bence: A gólnál kicsit későn reagált, de nem sokkal később nagyot védett Ikoba ziccerénél, a meccs végén pedig forduló bravúrját is bemutatta. Jó formában van, élvezi a bizalmat és láthatóan jó munkát végez vele Trepák Attila kapusedző. 7
Nagy Krisztián: Egyre inkább úgy tűnik, hogy rendszeresen fel fog tűnni a jobb oldali szárnyvédő posztján, ahol bár meglepően jó teljesítményre képes, mégis elveszítjük miatta azt a képességét, hogy remekül tudja diktálni a játék tempóját. Ezúttal is nagy mezőnymunkát tett le az asztalra, emellett jól és proaktívan védekezett, de az ős esetében ezt lassan már az átlagnak kell tekintenünk. Ugyanakkor még mindig jár egy plusz pont arra, hogy idegen poszton oldja meg nagyon jól a feladatát. 6
Szabó Alex: Ezen a meccsen is odaadó védőmunkát végzett, de ezúttal nem volt kiemelkedő. Természetesen egy három belső védős rendszerben nem tud mindig mindhárom játékos extrát nyújtani, de ez nem jelenti, hogy rossz meccse lett volna. 5
Belényesi Csaba: Ezen a meccsen is megközelítette a Debrecen elleni jó teljesítményét, ám ez kevésbé volt látványos, mint akkor. Sok fontos szerelése volt és viszonylag jól semlegesítette Ikobát is, akivel rendre ő vívta meg a párharcokat. 7
Szalai Gábor: Sajnálom, hogy végül nem adták meg az első büntető előtti gólját, kijárt volna már neki, hiszen hétről hétre a rutinját meghazudtolóan magabiztos teljesítményt nyújt. Ezen a meccsen egész más típusú feladata volt, mint Belényesinek: Meshackkal találkozott sokat, aki gyors és mozgékony támadó, de Gabi jól oldotta meg a feladatát. 6
Grünvald Attila: Nagyon magabiztosan játszott és szilárd volt védekezésben, olykor még a támadásokhoz is odaért, de a beadásai nem voltak pontosak. A lecsúszott lövése kis híján gólpassznak is jó volt Szabó Leventének. 6
Vágó Levente: Számomra nagyon meggyőző volt a játéka, harciasan, keményen, de nem durván védekezett és a támadásokból is kivette a részét. Szerintem ebben a szezonban az eddigi legjobb meccse volt. 8
Szuhodovszki Soma: Mezőnyben meglehetősen aktívan játszott, előre viszont nem volt meg benne az áttörés. Az viszont nagyon örvendetes, hogy megjött a lövőkedve, egyre bátrabb ő is, amiből sokat profitálhat még a csapat. 5
Katona Bálint: Már korábban is megállapítottam, hogy kiemelkedően sok szabadrúgást harcol ki nekünk, nehezen tartják az ellenfelek, és ezen a meccsen is gyalulták rendesen. A harmadik gól előtt kellett a harcossága, hogy odakerüljön Szabó Levente elé a labda, félig meddig gólpasszal ért fel az az odaszúrás. 6
Banó-Szabó Bence: Kicsit olyan érzésem volt, hogy beleszundított az első félidőbe, mégsem lenne igazságos, ha így emlékeznénk rá. Ő harcolta ki Huszti első sárgáját, belőtte az első büntetőt, kiharcolta a másodikat, és a harmadik gól is az ő beadásából született. Valójában a mérkőzés minden kulcsmomentumában szerepet játszott, ezt pedig nem tudja elhomályosítani egy szürkébb első félidő. 8 (MVP)
Tóth Barna: Várom már az első gólját, mert szerintem átszakadna benne egy gát. Ennek ellenére ezen a meccsen is nagyon hasznosan futballozott, a második félidőben mindkét gólunk abból született, hogy jól húzta ki a védőt a helyéről. A két sárgája nagyon szigorú volt szerintem, valójában egyik miatt sem hibáztatható. Arra viszont nem sok példa volt még szerintem, hogy valaki ekkora vastapsot kapjon, amikor kiállítják. 5
Cserék:
Szabó Levente: Nehéz nem csodacserének titulálni egy ilyen meccs után, és nem is akarom kisebbíteni az érdemeit, pláne, hogy eddig nem tobzódtak az olyan teljesítmények a csatársorunkban, amikor egy csatárunk akár mesterhármast is szerezhetett volna. Kettő lett belőle, de nem panaszkodhatunk. 8
Katona Máté: Bő húsz percet kapott ezúttal, de amikor bejött, akkor már nem volt igazán aktív a ZTE. Komoly feladatok elé nem állították. 5
Mihajlo Meszkhi: Azt kezdem észrevenni, hogy általánosságban nekem tetszik az, amit ő a pályán nyújtani szokott. Eddig nem kapott sok időt, de rendre harciasan és kombinatívan száll be a játékba, a védekezése pedig szintén jó minőségű. Egyelőre ezek csak rövidke benyomások, d várom, amikor majd többet látunk tőle. 5
Uros Djuranovics: Néhány percet kapott, amit ki lehetett volna jól használni, de amint pályára lépett, Barna kiállítása miatt meg is szűnt az emberelőnyünk, így amit Szabó istván mondott neki, valószínűleg el is szállt a szélben. 5
Az én szösszenetem.
Megismétlem, az ilyen játékvezetői felfogás nem segíti a magyar labdarúgást.
A sétából lassan át kellene váltani nagyobb iramra, mert gyorsabb ellenfelek következnek. A ZTE a sárga jelzést megadta, el kell gondolkodni rajta.
A mérkőzés folyamán az instrukció a kommentátor állásból megérkezett, ha jól értettem, a gödörből kivezető út, izompacsirtákat kell képezni. Speciel én még mindig azt a kosárlabda tanítást preferálom, ahol nem mindenható a testmagasság, a testtömeg, a felépített és felgyorsított izomzat, a rajtkészség, a robbanékonyság, a ruganyosság, a labdabiztonság, a képzettség, a játékintelligencia, ponterősség, az agresszivitás együttesen adják az etalon kosarasának értékét. Márpedig ezek a készségek és képességek a legmagasabb szinten az alacsony növésű hátvédekben, illetve bedobókban összpontosulnak. És labdarúgóinknál? Szokták volt mondani, vagy magas a csapatod vagy villámgyors. Én egy toronyjátékossal megspékelt alacsony csapat favorizálása mellett tenném le a voksom, a gyorsaság érdekében. „Toronyunk” hiányát valószínűleg a Fehérvár ellen megérezzük.
Ha már itt tartok, szép dolog a csapategység hangsúlyozása de, azokkal értek egyet akik úgy vélekednek, a mai futballban az egyéni képzés a fontos, klasszisokra van szükség. Hiába tizennyolc-húsz játékos alkot csapatot, arra a néhányra kell odafigyelni, akik kiemelkednek. Szóval csak sztárokat ide, mert a nézők egy-egy focistáért látogatnak ki a stadionokba. KTE útja, sztárokat nevelni. Kíváncsi lennék CaNcOe, Te a csapatból kiben látod az ilyen típusú X faktort?
Végül egy kis kommunikáció, többször, több helyen világossá kellene tenni, hogy a tv-ben miért látnak szemben üres lelátót, mert azt hiszik a nézők, Kecskeméten egyáltalán nem járnak futballmeccsre, ami a támogatottságra is kihathat.
A mostani KTE keretében olyan játékos, aki magasra juthat szerintem a következők:
1. Varga Bence nagyon jó mentalitású kapus, már a másodosztályban sem ragadt bele a hibáiba, gyorsan újraépíti magát, jók az adottságai. Ha Szappanos válogatott kerettag tudott lenni, ha Demjén neve felmerült már párszor a válogatott kapcsán, akkor Benyónak is lehet erre esélye. Arra nem látok sanszot, hogy rendszeresen pályára is lépjen, de a kerettagságot elképzelhetőnek látom.Bár már nem a fiatal korosztályhoz tartozik, de szerintem őt idén felfedezi magának az NB1.
2. Szalai Gabi az nem is annyira titkos favoritom. Fiatal, higgadt, magabiztos, jól bánik a labdával, imádják a szurkolók. Van már rá egy elég surranópályás fogadásom, hogy ő eljuthat a válogatottig, még akkor is, ha addigra már nem a KTE játékosa lesz.
3. Katona Bálint esetében nagyon jó látni, hogy egy 19 éves játékosban ennyi kreativitás és vállalkozókedv van. Az ő szempontjából kulcsfontosságú Szabó István szerepe, mert érezhető, hogy Pista bízik benne és ez a bizalom olyan üzemanyag Bálintnak, amiből nagy magabiztosság származik. Nincs megkötve a keze és ezért nem ragad meg az alibi megoldásoknál, hanem magát és a közönséget is szórakoztatja olykor. Bár Benyóhoz hasonlóan ő is csak kölcsönben van nálunk, de nagyon tehetséges játékosnak tartom és hiszem, hogy előtte még nagyon csinos pályafutás állhat.
Te kiben látod a lehetőséget?
Sajnálom, kérdésedre mélyebb ismeretek hiányában nem tudok megfelelő választ adni, a koronavírus helyzet óta az edzéseket nem látogatom, ezért is örülök részletes beszámolóidnak. Remélem, a helyzet megváltozik, akkor a témára visszatérhetünk. Talán már a téli szünetben. A jelenlegi KTE egy rendes srácokból álló együttes, Szabó Pista csapat szinten kihozza belőlük a maximumot. Hogy kit lehetne közülük kiemelni, sztár játékossá tenni, az egyénen múlik. A követelmények nagyok. Olyanra gondolok, amit Török Laci a MU-nál eltöltött tanulmányútjáról hazatérve, CR munkájáról mesélt, lelkesedését, különóráit vissza kellett fogni, nehogy túleddze magát. Addig is véleményedre hagyatkozom, legyen Szalai Gabi.Örülök, hogy a korábban általam is említett Tóth Barna-Szabó Levente csatárpáros variáció eredményre vezetett. Fehérváron az igazi megmérettetés vár ránk.