Kialakult a keret, ami persze lehetne komplexebb, de ezzel már benn lehet maradni

Azóta, hogy a KTE visszatért az NB1-be, egyetlen egyszer sem állt közel a kieséshez, dacára annak, hogy a gazdasági lehetőségeket tekintve ez egyáltalán nem volt egyértelmű. Véget ért az átigazolási időszak, kérdés, hogy sikerült-e olyan keretet építeni, amely idén is megugorhatja a bennmaradást.

Azt előzetesen le kell szögezni, hogy a KTE nagy erőssége az állandóság. A keret nagyja ismeri egymást, a stáb évek óta együtt dolgozik, az edző személye harmadik éve nem kérdéses. Ez az állandóság és nyugalom pedig nagy előny, még ha valamelyest ki is kezdi az, hogy a Kecskemét egy olyan együttes, amely felépít játékosokat. Ha ugyanis ez jól működik, akkor a kiemelkedően jó játékosok előbb vagy utóbb távozni fognak a csapattól, de éppen ez a működés teremti meg azt a pozíciót a klub számára, hogy a tehetséges játékosok és azok csapatai úgy tekintenek a KTE-re, ahová érdemes eljönni játszani, ahová érdemes kölcsönadni játékost. Ezt a működést lehet szeretni vagy nem szeretni, de jelenleg ez van, ez az adottság, nem beszélve arról, hogy komoly realitása nincs annak, hogy ebből kilépjen a klub, hiszen a gazdasági ereje hiányzik ahhoz, hogy arra építsen, hogy majd mindenkit megtart és minden évben harcra kel a dobogóért. Szabó Istvánék pedig ennek megfelelően igazolgattak a nyáron is, a szokásoknak megfelelően főleg alsóbb osztályokból. A távozó oldalon volt olyan játékos, akinek esetében tudhattuk, hogy nem Kecskeméten folytatja (Horváth Krisztofer) és olyan is, akinek a távozása egy hirtelen megérkező lehetőségnek köszönhető (Szűcs Kornél). Lássuk, hogy áll most, az átigazolási szezon végeztével a keretünk.

Az előző szezon végén egyértelműnek tűnt, hogy a következő évadban is Varga Bence áll majd a kapufák között, aki a feljutást követő évben nagyon magas színvonalon védett, majd a következő szezonban is kirobbanthatatlan volt. Vannak, akik szerint hajlamos belebakizni a meccsekbe, de egy nagyon összetett skillset-tel rendelkező kapus, aki jó a levegőben, jók a reflexei, képes bravúrokat bemutatni és lábbal sem jön zavarba. Az idei szezonban azonban váratlanul verseny alakult ki a kezdő pozícióért, mert Benyó kisebb sérüléssel bajlódott, Kersák Roland pedig egy remek felkészülési időszakkal és egy magabiztos nyitómeccsel kibérelte magának a kaput az első öt fordulóra. Roli komolyabb megingás nélkül hozta le az első fordulókat, hogy aztán az Újpest ellen megint Bence védjen, így a jelek szerint Szabó István idén megversenyezteti a kapusait, ami akár jó dolgokat is szülhet, hiszen két évvel ezelőtt, amikor Varga Ádám személyében valaki reálisan veszélyeztetni tudta a posztját, akkor Bence kiválóan teljesített. Fadgyas Tamás távozásával szükség volt egy harmadik számú kapusra, a 18 éves Pálfi Kristóf személyében pedig egy kifejezetten tehetséges fiatal kapus érkezett Dorogról, akivel akár hosszú távra is lehet majd tervezni. Kapusposzton tehát megvan a létszám és a minőség is ahhoz, hogy a csapat az NB1-ben maradjon.

Szezon előtt úgy láthattuk, hogy a Kecskemétnek nem lesz problémája a védekezéssel, hiszen az elmúlt években ez a csapat erőssége, komoly távozója pedig nem volt a csapatnak: Iyinbor Patrickban ugyan volt fantázia, de nem ragaszkodott hozzá a stáb, Matheus Leoni csak kiegészítő ember volt és támadásban jobb teljesítményt nyújtott, mint védekezésben, Grünvald Attila pedig már az előző szezont is Tiszakécskén töltötte kölcsönben. Iyinbor és Leoni távozása miatt persze muszáj volt bővíteni a csapatot, érkezett is Papp Milán és Kotula Máté, akik ugyan még nem mutatkoztak be a csapatban, de nagy reményeket fűz hozzájuk a stáb. Ami felkészületlenül érhette a csapatot, az Szűcs Kornél távozása. A Plymouth ajánlatára és a Championship lehetőségére nem lehetett és nem is szabadott nemet mondani sem a klubnak, sem a játékosnak, így azonban kiesett egy olyan elem a kirakósból, aki több helyre is beilleszthető volt. Kornél a védelem közepén és a szélén is jó teljesítményre volt képes (éppen emiatt is tett érte ajánlatot a Plymouth), így a hiánya több helyen is érezhető lehet, ugyanis őt nem pótoltuk. Bár a középhátvédek közül Szabó Alex, Belényesi Csaba és Katona Levente is megbízható opció (Csaba ráadásul kiemelkedő színvonalat hozott az elmúlt szezonban), Papp Milán érkezésével pedig van helyettes is a keretben, négy játékos három posztra azonban még nagyon sovány lehet. Polyák Kristóf valószínűleg nem kap túl sok lehetőséget a szezonban, Vágó Levente pedig ugyan képes jó teljesítményre a védelem közepén, ezt bemutatta az ezüstérmes szezon végén, de azóta nem játszott ezen a poszton. Tekintve, hogy Szabó István számára kiemelkedően fontos a jó védekezés és hogy nagyon jól találja meg azokat a játékosokat, akikből ütőképes védelmet tud szervezni, akár az sem kizárható, hogy a transzferablak utolsó napjaiban felröppenő pletykának, miszerint Rjaskó Mihály visszatér, lehet alapja (már amennyiben Rjaskó távozott Nyíregyházától, mindenesetre a Szpari honlapján nem szerepel a neve). A védelmünk szerintem idén is stabil lesz, de tény, hogy a középső védők posztján jelenleg kevesen vagyunk.

Abban a felállásban, amit a KTE játszik, fontos szerepük van a szárnyvédőknek. A jobb oldalon Szűcs távozásával kialakult egy űr, amit a sérülésből visszatérő Nagy Krisztiánnak kellene majd betöltenie, már amennyiben be tudja magát küzdeni a kezdőbe, Májer Milán ugyanis a jelek szerint élvezi Szabó István bizalmát. Szűcs távozása azért okozhat nehézséget, mert Nagy és Májer repertoárjában is több van a támadásból, mint a védekezésből, de ezeket nehézségeket az előző szezonokban is jól oldottuk meg, így csapatszinten megoldható kihívásra számítok. A bal oldalon Zeke Márió helye biztos és az idei teljesítménye is meggyőző, a mögötte a debütálásra váró Kotuláról is kifejezetten jókat lehet hallani, így ezeken a posztokon valószínűleg megfelel a céloknak a keretünk.

A középpálya stabilitásért felelős része általában kevés figyelmet kap a szurkolóktól, pedig a jelenlegi játékunknak fontos elemét képezik. A Szabó István által megálmodott játék alapja a védekezés, a középpálya pedig a védekezésben és abból induló kontratámadásokban is kulcsszerepet játszik. Erről a posztról nem volt távozónk, érkezőnk azonban igen, mert érkezett Bocskay Bertalan. Az ő leigazolását egyébként érdekes hangok kísérték, mondván „miért nem csatárt hoztunk?”, pedig a stáb okosan döntött vele, hiszen egyrészt a fent említett játékhoz szükség van az ilyen típusú, atletikus, terhelhető, támadásban és védekezésben is használható játékosok, másrészt arra már lehet számítani, hogy Nikitscher Tamásért is lesz jó ajánlata a KTE-nek, Bocskay pedig addigra már legalább egy fél szezont végigjátszik a csapattal (amennyiben számottevő játékperceket kap majd). Jelenleg Vágó Levente, Helmich Pál, Mihajlo Meszhi és Derekas Zoltán személyeben megvannak azok a játékosok, akik képesek erőt mutatni a pályán és nem derogál számukra feltűrni az ingujjat és melózni és ebbe a sorba illeszkedik Nikitscher Tamás és Bocskay Bertalan is, akiktől pedig egyfajta box-to-box játékot lehet várni, ugyanúgy, ahogyan a Kecskeméten sokkal védekezőbb szerepkörben játszó Zsótér Donáttól is.

Míg tavaly sokszor játszottunk 3-4-2-1-et, amelyben a támadó (Tóth Barna vagy Pálinkás) mögött két szélre kimozgó, támadó szellemű játékos játszik, addig ez idén a keret lehetőségei miatt változhat. Horváth Krisztofer távozása az én meglátásom szerint sokkal kisebb tragédia, mint amit az emberek többsége lát bele, mert bár remek számokat hozott a szezonban, de sokszor éreztem, hogy a Horváth-jelenség kicsit megeszi a csapatot, rátelepszik a csapatra és azzal, hogy ez a helyzet megszűnt, nem biztos, hogy nagyon rosszul jártunk (ezt még akkor is tartom, ha úgy tűnhet, hogy az idei eredmények az ellenkezőjét húzzák alá). Ennél sokkal fájóbb változás Banó-Szabó Bence újabb súlyos sérülése, mert a Horváth nélküli támadójátékunknak ő lehetett volna a gyújtópontja. Bence kiválásával azonban a keret kreatív szekciója jelentősen bezuhant és itt már vannak hiányosságaink. Kovács Barnabás játéka abba az irányba mutat, hogy vele már irányítói feladatokat akarhat megoldani Szabó István, rajta kívül azonban nincs a csapatban egy olyan passzgép, aki ki tudná szolgálni a társakat. Nem kizárt, hogy Zsótér emiatt feljebb kap majd szerepet idén a tavalyihoz képest, hiszen ő eredetileg is egy Banó-sérülés miatt érkezett a KTE-hez. A frissen igazolt Katona Bálint nagyon más típus, de már az Újpest ellen is látszott, hogy az a fajta játékkedv, egy az egy elleni kreativitás, cselkészség, ami benne megvan, jól jön majd a csapatnak, ha felveszi a ritmust, akkor ő lehet a Krisztofer-pótlék a csapatban. Kevésbé gól- és kapuorientált, mint Horváth, de az összjátékban talán könnyebben használható, ami hasznára válhat a csapatnak. A fiatal Kovács Kolos és Vattay Márton számára is csorgatni fogja a stáb a perceket, de nem biztos, hogy elvárható, hogy húzóemberekké váljanak már ebben a szezonban.

A formáció csúcsán pedig végképp nincs tumultus. Pálinkás Gergő mellett Lukács Dánielre számíthat itt a stáb, esetleg bizonyos meccseken Katona Bálint, másokon Májer Milán kaphat itt perceket, tízperceket, akár talán meccseket is, de jellemzően Páleszt és Lukit látjuk majd itt ősszel. A problémát az okozhatja, hogy Gergő egyelőre nem találja a góllövő formáját, de a helyzetbe kerülés terén továbbra is az egyik legjobb játékosunk, így Szabó István Lukácsot többször is kimozgatja a számára is komfortos csatárposztról és néha árnyékékként, néha pedig szélsőként szerepelteti. Luki egyébként szintén nagyon messze van jelenleg a csúcsformájától, ugyanakkor két gólpasszt már adott, bár a munka neheze mindkét esetben a befejező játékosra esett (Nikitscher és Katona Levi). Hogy lesz-e olyan érkező még az átigazolási szezont követően, aki szabadon igazolhatóként érkezik erre a posztra, nem tudhatjuk, de erre már nem nagyon kell építeni szerintem. A szűkös létszám miatt nem elképzelhetetlen, hogy lesznek olyan meccsek, amikor kénytelenek leszünk valamit változtatni támadásban, az alternatív módszerek kidolgozására pedig most a válogatott szünet miatt van ideje Szabó Istvánéknak. Mindenesetre én továbbra is azt gondolom, hogy Pálesz és Luki esetében is arra van szükség, hogy megérkezzen az első gól, hogy lekerülhessen róluk a teher.

Az átigazolási időszakunk szerintem alapvetően nem alakult rosszul a lehetőségekhez mérten. Érkezett hét új játékos, ebből kettő a kezdő környékére (Katona Bálint és Kovács Barnabás), a távozók közül, pedig szintén kettő játékos volt meghatározó (Horváth Krisztofer és Szűcs Kornél), tehát nem történt túl nagy felfordulás a keretben. Horváthot remélhetőleg sikerült pótolni Katonával, ő lett a szurkolók által vágyott támadó szellemű igazolás. Ő nem a klasszikus befejező típusú játékos, de az ezüstös szezonban házi gólkirály tudott lenni, így bőven benne lehet idén is 7-8-9 gól. Hogy, hogy Szűcs helyén milyen szezonja lesz a Nagy-Májer párosnak, meglátjuk, a KTE által játszott szisztéma képes elrejteni a szárnyvédők hiányosságait védekezésben, így nem biztos, hogy nagyon megérezzük Kornél távozását. A szurkolók persze örültek volna további igazolásoknak, de azért továbbra is az a helyzet, hogy anyagilag meg van kötve a klub keze. Bár érkezett átigazolási összeg Szalai Gáborért, Szuhodovszki Somáért, Tóth Barnáért és Szűcs Kornélért is, voltak olyan költései a klubnak, amelyek elsőre nem tűnnek igazolásnak, pedig azok. Fizettünk Varga Bence és Zeke Márió kivásárlásáért is és Luki sem üveggyöngyökért érkezett, hogy csak néhány példát említsek.

Az idei szezon célja is ugyanaz lehet, mint az előzőeké, a bennmaradás, amire a jelenlegi keret alkalmas lehet, de a helyzetkialakítás és főleg góllövés terén fejlődnie kell a csapatnak. A kidolgozott helyzetek minősége és az ellenfélnek engedélyezett helyzetek minősége terén is a mezőny alsó harmadában vagyunk, így éppen jól jön a válogatott szünet, amikor a végre kialakult keretet össze lehet rázni és felépíteni a játékot.