Nem jött az újabb bravúr a Fradi ellen, de legjobb, ha ezt a helyén kezeljük (+ a Veszprém és a Fradi elleni meccsek legjobbjai)

Érdekesek a Fradi elleni meccseket megelőző várakozások. Mindenki tisztában van vele, hogy a bajnokság legerősebb csapata ellen komoly fegyvertény már a pontszerzés is, de mivel az elmúlt két évben többször is sikerült megcsípnünk őket, mindig akadnak, akik egyenesen elvárják a győzelmet. Idegenben azonban ez még sosem sikerült és nem a mostani meccs volt a kivétel.

Kérdés volt, hogy Szabó István kikben fog bízni az Üllői úton, de talán még inkább kérdés volt, hogy a bizodalom mellett/ellenére kik lesznek olyan állapotban, hogy a kezdőcsapat tagjai lehessenek. Kilenc nap alatt játszott a csapat három meccset és a hétközi Veszprém elleni kupameccsen Szabó sokkal kevésbé forgatta meg a csapatot, mint amire talán számíthattunk. Ez azt jelenti, hogy nem tette fel a pályára a második sort, hanem csak a fél csapatot cserélte ki: Varga, Zeke, Zsótér, Banó-Szabó és Lukács kapott némi pihenőt, őket Kersák, Leoni, Derekas, Meszhi és Pálinkás helyettesítette. Ez azonban azt jelentette, hogy a Ferencváros elleni meccsre a csapat fele úgy érkezett, hogy a hétközi meccsen jelentősebb mennyiségű percet játszott, ennek ellenére Szabó István többé-kevésbé a megszokott kezdőt küldte a pályára. A „többé-kevésbé” azt jelentette, hogy Banó-Szabó a padon kezdett, a helyére Zsótér lépett fel támadóbb szerepkörbe, így pedig Vágó mellé Helmich került be a középpálya közepére (ami összességében nem egy biztonsági lépés a bajnok ellen, tekintve, hogy Palinak ez volt mindössze a harmadik NB1-es meccse). A Fradi kezdőcsapata nem okozott nagy meglepetést, már amennyiben nem meglepetés az, hogy Botka és Csivics a kezdőbe került (utóbbi egyébként borzasztóan kilógott a hazaiaktól, rengeteg technikai hibával játszott), de azzal azért érdemes tisztában lenni, hogy a Ferencváros B-sora is esélyes lenne a KTE ellen és valószínűleg a bajnokságban is bajnokesélyes lenne. Sztankovics helyet foglalhatott a padon, ami azért említésre méltó, mert a Debrecen elleni kupameccsen bemutatott performanszát  követően csak két kupameccsre tiltották el (ha a Fradi eljut addig, akkor a döntőt már nem érinti az eltiltás), amit mondjuk érdemes összevetni Mészöly Géza 1+2 hónapos büntetésével.

A meccsen nagyjából az történt, amire számítani lehetett. Az ellenfél a bajnokság toronymagas esélyese, az NB1 legerősebb csapata, aki ellen nagyjából bárki vereséggel kalkulálhat, a cél, hogy minél jobban megnehezítsük a dolgát, aztán ha jól ül taktika a meccsen és minden jól alakul, akkor meg lehet marni őket. Aki azonban úgy fut neki az FTC-nek, hogy le akarja dominálni őket (legalábbis a hazai bajnokságban), vagy a kelleténél naivabban áll a meccshez, az könnyen belefuthat a késbe, ahogy tette a Paks (1-6), ahogy tette a ZTE (2-6), ahogy tette az MTK kétszer is (1-6, 1-5) vagy ahogy tette az Újpest (0-5). Szabó István pedig azzal tisztában volt, hogy a jövőre is gondolni kell, egy nagy pofon a következő meccsekre is kihathat, ezért óvatosabb attitűddel állt a meccshez. Talán túl óvatossal is.

Ennek megfelelően védekezésben kompaktan, zártan, agresszíven kezdtük a meccset, igyekeztünk minél több fizikális párharcra kényszeríteni a Fradit. Ez a párharcorientált játék azonban elég veszélyes vegyületet hozott létre Helmich vehemenciájával, a fiatal középpályás ugyanis nagyon hamar, már a 7. percben besárgult, ami miatt Szabó István már 12 perccel később le is hívta a pályáról. Sokak szerint ez meglehetősen önbizalomromboló gesztus, de Szabónak egyrészt a csapatérdeket kell néznie és ha véletlen megérkezik Andó-Szabó zsebéből a második sárga, akkor a csapat borzasztóan nehéz helyzetbe kerül, másrészt abban sem vagyok teljesen biztos, hogy ebből a szemszögből kell közelíteni a cseréhez. Helmich nem azért kapott kezdőként a Fradi ellen, mert tele voltunk sérülttel, hanem mert egy nagyon tehetséges és jó képességű játékos. Az, hogy a bajnok ellen a kezdőcsapatba jelöli Szabó István az igen magas szintű bizalom. A korai sárga lap világos helyzetet teremtett: abban a harcmodorban, amiben játszani szeretnénk, túl nagy veszélyt hordoz, ha Helmichet esetleg elviszi a hév. Ettől nem válik kevésbé tehetséges játékossá, nem kap majd kevesebb lehetőséget a későbbiekben, egyszerű taktikai lépés volt a cseréje.

A Fradi helyzetet nem igazán tudott kidolgozni, de nyomás alatt tartott bennünket, ami alól nem is nagyon tudtunk szabadulni a mérkőzés egészében. Ez azért jelentett problémát, mert bár a védekezést összességében jól hozta le a csapat, de nagyon kevés olyan periódusa volt a meccsnek, amikor fel tudtunk volna lélegezni egy kicsit. Ugyanakkor, ha már védekeztünk, akkor azt jól csináltuk: 41 percig egyetlen lövésen tartottuk a Ferencvárost (Abena fejese Csivics beadása után nem talált kaput), ekkor azonban előbb Loncsar lövését kellett bravúrral védenie Vargának, majd a sokadik szöglet után Abena visszafejelt labdáját már be tudta piszkálni a kapuba Maiga. Ha már támadásban nem igazán tudtunk alkotni az első félidőben, abban legalább bízhattunk volna, hogy emberelőnybe kerülünk, mert a sárga lapos Ben Romdhane nem kapott újabb lapot a második talpalásáért, Sztankovics pedig érezte, hogy neki is váltania kell és a 39. percben le is kapta a tunéziait a pályáról. Az első játékrészben tehát labda nélkül nagyjából rendben voltunk, a második félidőre azonban bőven adott feladatot a kapott gól: hogyan nyisson úgy Szabó István, hogy közben ne is nyíljunk ki túlzottan?

A második félidőt rögtön egy eladott labdával kezdtük, hogy aztán pár perc múlva egy egészen pofás támadással teremtsünk veszélyt: 16 passz után érkezett egy pontatlan megoldás a kapu előtt, így nem lett lövés az akcióból. Sztankovics a 62. percben lehozta Varga Barnát, ami felhívta arra a figyelmet, hogy a gólkirályi cím legnagyobb esélyesét nullán tudtuk tartani, próbálkozása sem volt (sajnos ennek ellenére kaptunk egy gólt). Még ugyanebben a percben jött az egyenlítésünk is: Szűcs beadását Zsótér lőtte középre, Horváth lábáról pedig a kapuba pattant a labda, de pár perc VAR után nem adták meg a gólt. És itt jön a problémám: miért nem láttunk olyan felvételt, ami alapján kétséget kizáróan megállapítható a les? Merthogy nem láttunk. Hajlamos vagyok elhinni, hogy les volt, tényleg úgy tűnt a visszajátszások alapján, hogy Krisztofer egy hajszállal előrébb volt, de egyetlen olyan képet sem láttunk, ahol vonalban lett volna a kamera. Ha a VAR-kocsiban sem állt rendelkezésre ilyen kép, az nagyon nagy baj, mert akkor felmerülhet, hogy vajon milyen alapon ítéltek lest. Ha meg rendelkezésre állt, akkor meg az a kérdés merül fel, hogy miért nem mutatják meg, hogy a kétség legapróbb szikrája se merüljön fel, láthassák a nézők, hogy perdöntő bizonyíték van a lesre. Azért sem mindegy, mert percekkel a lesgól után meglőtte a másodikat a Fradi, ez a két esemény együtt pedig láthatóan lereszelte a hitet a csapatról, az utolsó 10 percben már elég elhagyottak voltunk, Zachariassen akár a harmadikat is megrúghatta volna.

Az eredmény ellenére ez egy szoros vereség a bajnok otthonában, ami miatt nincs oka szégyenkezni a csapatnak. Ugyanakkor támadásban borzasztó kevés volt, amit nyújtottunk, nem volt kaput eltaláló kísérletünk a meccsen, nagyon kevés olyan kontránk volt, ami emelhette a fradisták pulzusát, ha egyáltalán. Labda nélkül azonban egy nagyon erős csapat ellen is kompaktak és stabilak tudtunk maradni, meglepően sokáig vágtuk el tőlük akár csak a próbálkozások lehetőségét is. A két csapat közti különbség végül kijött a végére, de nekünk nem is az FTC elleni pontok vannak kalkulálva, hanem sokkal inkább a következő meccsen a Kisvárda elleniek. Azt ki lehet jelenteni, hogy a bajnokságban ennél erősebb ellenfelünk már nem lesz (a kupában még összefuthatunk velük, de ehhez első körben a Nyíregyháza elleni egyáltalán nem könnyű meccset kellene megnyerni). Túl vagyunk a Fradi elleni meccseken, három meccsen szereztünk 3 pontot, ami bőven vállalható teljesítmény a bajnok ellen.

Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):

Varga Bence: Meglepő volt, hogy a hatalmas labdabirtoklási fölény ellenére sem volt igazán sok dolga a meccsen egy Loncsar, egy Maiga és egy Abu Fani lövést kellett védenie, ebből az első kifejezetten nagy bravúr volt. A gólokról nem tehetett, a beívelésekkel pedig meglehetősen magabiztosan birkózott meg. 7

 

 

Szabó Alex: Az egész védelem jól dolgozott a meccsen, ez alól pedig ő sem kivétel, sőt volt kulcsmentése is. Ugyanakkor volt olyan elvesztett párharca, amikor a társaknak kellett kisegíteniük, mégis úgy gondolom, hogy egy ilyen erősségű ellenfél ellen ez egy jó teljesítmény volt. 6

 

 

Belényesi Csaba: Kétség nélkül a meccs legjobb kecskeméti játékosa nálam, Varga Barnabást gyakorlatilag levette a pályáról, emellett fontos tisztázások, szerelések és labdaszerzések is kifutottak a lábából, fejéből. Nem tudom eljön a szezonnak az a szakasza, amikor pihentetni kell majd, de nehéz lesz a pótlása. 8 (MVP)

 

 

Katona Levente Ez volt az ő eddigi legnagyobb tesztje, de a kupameccsen góllal tudott hangolni a Fradira. Összességében jó teljesítményt nyújtott, még akkor is, ha akadtak hibái. Ennek a védőhármasnak a tagjaként megbízható játékra képes, de szerintem ehhez kell az, hogy Zeke játsszon a bal oldalán. 6

 

 

Szűcs Kornél: Hullámzott a teljesítménye, mert amíg voltak szép szerelései, szerzett labdái, addig a párharcok terén nem teljesített valami jól. A lesgólunk előtti beadása nagyon szép volt, nem rajta múlott, hogy nem egyenlítettünk belőle. 5

 

 

Vágó Levente: Nehezen döntöttem az értékeléséről, mert bár főleg pozitív dolgokat írtam fel róla a meccsen, de sokkal kevesebbet volt játékban, mint szokott. Labda nélkül kifejezetten jó dolgokat mutatott és nagyjából az ő játékán keresztül el lehet mesélni a meccsünket: védekezésben stabil volt, de labdával súlytalan. 5

 

 

Helmich Pál: Nem tudom máshonnan nézni az ő meccsét, mint hogy két NB1-es meccsel a háta mögött is bizalmat szavazott neki Szabó István a bajnok ellen, de a kemény, határozott és kissé túl heves kezdésével ellehetetlenítette a további meccsét. Ez nem feltétlen baj, én örülök, hogy ilyen tökös srác, de ezen a meccsen le kellett hozni. 3

 

Zeke Márió: Jó meccset játszott ő is, mert védekezésben stabil volt, a Fradi jobb oldalán kevés épületes esemény zajlott. Amikor értékelhető dolgot mutattunk támadásban, abban jellemzően benne volt, de a második kapott gólnál le volt maradva. 6

 

 

Zsótér Donát: Nagyjából húsz percig játszott a pálya széléhez közelebb, hogy aztán visszatérjen középre. Harcias volt, kemény volt, a második kapott gólnál pedig hibázott, de ennek ellenére is úgy érzem, hogy tavaszra az egyik legstabilabb emberünkké vált. 6

 

 

Horváth Krisztofer: Majdnem megszerezte a kilencedik gólját, ami sokat javított volna a meccse megítélésén. Sajnos nem igazán ment neki a játék, talán a megszokottnál is több labdát vesztett és bár faragták, de igazán nem tudott hasznára lenni a csapatnak, ráadásul kísérlete sem volt a meccsen. 4

 

 

Lukács Dániel: Logikus volt, hogy az ő sebességére építsünk a biztos védekezésből induló kontráknál, csak ebből, sajnos semmi nem valósult meg. Szerintem későn jött a cseréje, Szabó István nagyon sokáig bízott abban, hogy esetleg el tud futni, de keveset találkozott a labdával és amikor mégis, akkor sem nagyon tudtunk belőle építkezni. 3

 

Cserék:

Banó-Szabó Bence: A vártnál hamarabb érkezett a pályára és védekezésben volt is néhány szerelése, de az ő passzjátéka sem tudott lendíteni a támadójátékunkon. 5

 

 

 

Nagy Olivér: 25 percet kapott és volt nagyon jó helyen bemutatott szerelése és tisztázása is, de igazán nagy hatása nem volt a meccsre. 5

 

 

 

Májer Milán: kevés volt az a 11 perc, amit a pályán tölthetett, ennyi idő alatt érdemi momentuma nem is igazán volt. 5

 

 

 

Szendrei Ákos: Egyetlen jelenete volt, amire emlékezhetünk és láttunk is tőle igazán jó szabadrúgást ebből a szögből a Paks ellen (akkor Szappanosnak kellett bravúrt bemutatni), most azonban nem sikerült jól a lövése. 5

 

 

Mihajlo Meszhi: Ő is 11 percet kapott, mint Májer és Szendrei és nagyjából ő is akkora szerepet játszott, mint az említettek. 5

 

 

 

 

Mivel megcsúsztam a beszámolóval, ezért egy füst alatt gyorsan ki is hirdetjük a Veszprém és a Fradi elleni meccsek legjobbjait. A Veszprém ellen a szurkolók az első gólt szerző Zsótér Donátot látták legjobbnak, akit a második gólt szerző Katona Levente és Horváth Krisztofer követett. A Fradi ellen a drukkerek szerint a Varga Barnát leradírozó Belényesi nyert, második helyen Zsótér Donát, harmadik helyen Varga Bence végzett.

A Lila Köd értékelése alapján a három legjobb játékos a Veszprém ellen:

1. Belényesi Csaba – 8-as osztályzat
2. Lukács Dániel – 7-es osztályzat
3. Katona Levente – 6-os osztályzat

A Lila Köd értékelése alapján a három legjobb játékos a Ferencváros ellen:

1. Belényesi Csaba – 8-as osztályzat
2. Varga Bence – 7-es osztályzat
3. Zsótér Donát – 6-os osztályzat

Ezzel a szurkolók és a Lila Köd listája, valamint az összetett tabella a következőképpen néz ki:

A játékpercek alakulása a szezonban:

Játékpercek 2023/2024

Beautiful, easy data visualization and storytelling

És a csapatok mozgása a tabellán:

Tabella mozgás

Beautiful, easy data visualization and storytelling