Tartozások törlesztése

Jobban örültem volna, ha ez a cím több rétegjelentéssel gazdagodik és végül a csapat megszakítja a hárommeccses nyeretlenséget, de a három meccsből négy lett és ilyen értelemben nem történt törlesztés. Olyan értelemben viszont igen, hogy nekem (a blognak) vannak elmaradásai, amikkel most elszámolunk. 

Kiss Bence jó játékkal tért vissza a kezdőcsapatba (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Nos. Az éve vége meglehetősen kimerítőre sikerült számomra, hiszen továbbképzési/tanulási/vizsgázási kötelezettségeknek igyekeztem megfelelni, amit valamelyest a blog sínylett meg. A Lila Köddel kapcsolatos feladatok csak görgettem magam előtt, de adós semmiképpen nem akartam velük maradni. Amivel tehát jelenleg tartozom: az MTK elleni meccs szavazásának végeredménye, a Puskás Akadémia elleni meccs szavazásának végeredménye és a Lila Köd osztályzatai, na meg a Loki elleni meccs beszámolója és a szavazás a meccs legjobbjairól. Mivel a lemaradás nagy, ezért külön bejegyzéseket nem szentelek a témák többségének, ami nagyjából azt jelenti, hogy ezúttal egy olyan beszámolót olvastok, ami a fúziós konyhák legszebb hagyományait követi: lesz benne egy kis ez, meg egy kis az.

Kezdjük akkor az elején, az MTK-nál. Hogy ne legyen a bejegyzés a szükségesnél is sokkal hosszabb, ezúttal grafikonok nélkül, távirati stílusban: a saras tizenegyespárbaj alkalmával a legjobbnak Horváth Krisztofert láttátok, akit Zsótér Donát követett, a harmadik helyre pedig Belényesi Csaba érkezett meg. A Lila Köd osztályzatai alapján is Horváth végzett az élen, azonban nálunk őt Vágó követte, a dobogó harmadik fokára pedig Iyinbor lépett fel. A Puskás Akadémia elleni meccsen szintén Krisztofert láttátok a legjobbnak, akit Belényesi Csaba és Vágó Levente követett, a blognál a sorrend pedig Belényesi-Vágó-Zeke volt.

Ezzel a Loki elleni meccset megelőzően a szurkolók és a Lila Köd listája, valamint az összesített tabella a következőképpen fest:

A Puskás Akadémia ellen a Lila Köd a következő osztályzatokat adta a játékosoknak:

Varga B. (6) – Szabó A. (5), Belényesi (6), Iyinbor (5) – Szűcs K. (6), Meszhi (5), Vágó (6), Zeke (6) – Horvárh K. (5), Leoni (5) – Szendrei (4)

Cserék: Tóth B. (5), Zsótér (4), Nagy O. (5), Pálinkás (5), Kiss B. (5)

 

És akkor a Loki. A meccs előtt egyértelműen úgy álltam hozzá az utolsó 2023-as párharchoz, hogy a döntetlennel már egészen elégedett tudnék lenni bizonyos körülmények között. Gondoltam ezt elsősorban a megtépázott keret okán: az elmúlt nem is olyan messzi időszakban hiányzott már ilyen-olyan okok miatt Nikitscher Tamás, Nagy Krisztián, Banó-Szabó Bence, Szalai Gábor, Szuhodovszki Soma, Kiss Bence, Iyinbor Patrick, és bár a felsoroltak egy része a Debrecen ellen már rendelkezésre állt, de Vágó Levi összegyűjtötte az ötödik sárgáját, ami tovább nehezítette a „KTE kezdőcsapata” című puzzle kirakását. Már a Felcsút ellen is meglehetősen kreatív dolgokat láttunk a névsor tekintetében Szabó Istvántól (Zeke és Leoni egyszerre a kezdőben), ezúttal azonban kicsit könnyebb dolga volt, az őszi alapcsapathoz képest „mindössze” Vágót és Szuhodovszkit kellett valahogy pótolni. Előbbi szerepét Mihajlo Meszhi igyekezett betölteni, Szuho játékát pedig Kiss Bencével próbálta helyettesíteni Szabó István. Talán kijelenthetjük, hogy sikerrel, mert összességében mindkét játékos elég jó meccset tudott maga mögött. A pálya olyan volt amilyen, erről ezen az őszön már mindent elmondtunk, amit lehetett, a Debrecen viszont különbözött attól, amit korábban megszokhattunk tőlük. Amikor korábban azt mondtam, hogy egy edző feladatai közé az is sorolható lenne, hogy szokatlan körülményekhez próbálja „alkalmazkodtatni” a csapatát, akkor ilyesmire gondoltam, hiszen Blagojevics észrevette, hogy a korábban alkalmazott stílusa nem feltétlen fog működni, így formációt és játékstílust is váltott: a Loki visszahúzódott, átadta a kezdeményezést. Ehhez persze kellett a Kecskemét rámenősebb játéka is, a KTE ugyanis olykor egészen szépen kombinált, elsősorban Horváthnak, Kissnek, Zsótérnak és Májernek köszönhetően. Ugyanakkor kapura csak elvétve voltunk veszélyesek, legtöbbször nem jutottak odáig az akciók, hogy a vendégek pulzusa igazán megemelkedjen. Az, hogy a DVSC szerzett vezetést nem volt benne a meccsben, a második félidőben viszont egyre fokozta a nyomást a KTE. Na nem úgy, hogy sorjáztak a helyzetek, hanem inkább úgy, hogy magasabban szereztünk labdákat és főleg a meccs utolsó negyed órájára egyre több beadás érkezett a vendégkapu elé. Az addigra már pályára küldött Tóth Barna megnyeregette a fejpárbajait, ahogyan az egyre többször felporoszkáló Belényesi is, a lecsorgókból pedig alakultak lehetőségecskék. Megyerinek ugyan nem kellett nagy védést bemutatni, amikor pedig kellett volna, akkor nem tudott. 10 perccel a vége előtt ugyanis a 143 nap után visszatérő Banó-Szabó Bence góljával egyenlítettünk.

Sokkal fontosabb dolog történt a meccsen, mint hogy ki szerez három pontot (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Ez pedig egy olyan esemény volt, ami szerintem többet jelent annál, mint hogy ki szerzett három (vagy egy) pontot. Bence a tavalyi évünk egyik (ha nem a) legjobbja volt. Csak hogy érzékeltessük, hogy mennyit jelentett a hiánya: 2353 percet játszott tavaly, ennyi idő alatt pedig 5 gólt és 12 gólpasszt jegyzett, azaz 138 percenként volt köze gólhoz, ráadásul minden kapott gól nélküli meccsünkön pályán volt. A Nemzeti Sportnál a legjobb mezőnyjátékos lett a tavalyi szezonban, ő lett a liga gólpasszkirálya, a szurkolók szavazásán a második legjobb játékos lett a KTE-ből Szuhodovszki mögött. Ez a fickó aztán kidől az ismét a bennmaradást célul kitűző kiscsapatból és szinte a teljes őszt kihagyja sérülés miatt. Aztán az utolsó meccs utolsó negyed órájában pályára lép, és nagyjából a harmadik labdaérintéséből pontot érő gólt szerez. Érdemes megfigyelni a gól után a reakciókat. Ahogyan a csapattársak örülnek Bencének, ahogyan az édesapja a könnyeit törölgeti a kispad előtt. Bárhogy is szerepel a csapat, az ilyen pillanatokban tényleg, őszintén tud örülni az ember, mert ez a sportnak egy olyan rétegét mutatja meg, ami túlmutat az eredményeken. Emögött a gólöröm mögött ott volt a kitartás, a fegyelem, a munka, az összetartás, a csapategység. Megérdemelte, megdolgozott érte.

Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):

Varga Bence: Nem nagyon tornáztatta a Loki, a legtöbb lövés elkerülte a kapuját. Szécsi góljánál valójában tehetetlen volt, a második félidőben viszont bemutatott egy bravúrt. Lábbal megoldotta a feladatát, pedig nem mindig volt könnyű dolga. 6

 

 

Szabó Alex: Stabil volt végig a meccsen és az első félidőben bátran fel is lépett a támadásokhoz. Nem a legnagyobb labdazsonglőreink egyike, de mindig tudni lehet, hogy mire számíthat tőle az ember, nagyon megbízható játékos. 6

 

 

Belényesi Csaba: Védekezésben szinte kifogástalan volt és a második félidőben az ellenfél kapuja előtt is tudott olyan jelenlétet mutatni, ami miatt felszisszenhettek a debreceni drukkerek. Szokásához híven ezúttal is volt több blokkolt lövése, nagy segítség az ilyen védő a kapusok számára is. 7 (MVP)

 

 

Szalai Gábor: Fontos volt a jelenléte a csapat számára, hiszen labdabiztos, ballábas védőként nagy szerep hárul rá a labdakihozatalokban is. Védekezésben stabil volt, bár őt is meglepte a félidő végén, hogy túlrepült a bedobás az első emberen. Főleg a második félidőben merészkedett előre, de az egyik ilyenből gólpasszt is adott Banó-Szabónak. 7

 

Májer Milán: Én nagyon utáltam az ilyen játékosok ellen játszani. Van benne sebesség, jól indul be a területbe és bár védekezésben nem kifejezetten pontos, de kellően erőszakos ahhoz, hogy megkeserítse az ember napját. Ezen a meccsen a megszokottnál többet volt játékban és az első félidőben szinte minden veszélyes kombinációnkban részt vett. 6

 

Mihajlo Meszhi: Bár fejjátékban nem tudta pótolni Vágót, de szerelőkészségben igen, ami szintén nem kis dolog. Talpon és becsúszva is jól oldja meg a védekezőfeladatokat, a szabad labdákra pedig vérszemet kapva indul meg. Nem fél a kontakttól, de támadásban vállalkozhatna bátrabban lövésre. 6

 

 

Kiss Bence: Nekem kifejezetten tetszett, amit tőle láthattunk. Jól tartotta meg a labdákat, a párharcokat sem kerülte és amikor cselre vállalkozott, többnyire sikerrel járt. Ha még egy kicsit rámenősebbé válik, akkor tavasszal még több lehetőséget kaphat. Én szívesen nézném a csapatban. 6

 

 

Zeke Márió: Nagyon magabiztosan játszott, keményen és pontosan szerelt, jó arányban nyerte a párharcait is. A kapott gólnál ő maradt alul Szécsivel szemben, de ezt leszámítva jó meccset játszott. A saját lábán jött le a pályáról, így bízhatunk benne, hogy nincs súlyos sérülése. Az kellene még… 6

 

Zsótér Donát: Én kedvelem ezt a típust, aki bár technikás, de keményen áll bele a párharcokba is, így Donát kapcsán is van bennem szimpátia. Egy gól borzasztóan kellene neki, mert nagyon próbálkozik, de minden jó megoldására jut egy hiba is. Szurkolok, hogy tavasszal átszakadjon a gát. 5

 

 

Horváth Krisztofer: Bármennyire is igaz, hogy sokszor feleslegesen cipeli a labdát vagy, hogy könnyelműen képes azt elhagyni, ez a srác a felemás őszünk egyik legmeghatározóbb tagja volt. Minden meccsen képes veszélyt okozni, technikailag kiemelkedő és tényleg csak annyi hiányzik ahhoz, hogy szép karrierje legyen, hogy érjen kicsit, jobb döntéseket hozzon és talán egy kicsit kevesebbet foglalkozzon a bíróval. 6

 

Pálinkás Gergő: Sajnos eléggé el volt tűnve mezőnyben, nem nagyon találták meg a társak. Küzdött, próbálkozott, de ez nem az ő meccse volt. 4

 

 

 

Cserék:

Matheus Leoni: Voltak jó és rossz megoldásai is, talán utóbbiakból láttunk többet, ráadásul volt egy nagyon nagy helyzete, amit elkényelmeskedett. Ezt leszámítva igazán nem tudott hozzátenni a játékhoz, főleg azzal összevetve, amit Zekétől láttunk. 4

 

 

 

Tóth Barna: Jó arányban nyerte a fejpárbajokat, okozott gondot a Loki védőinek, de kapura nem tudott veszélyes lenni. 5

 

 

 

Banó-Szabó Bence: Nagyon jó volt újra a pályán látni, ez a visszatérés pedig álomszerűen sikerült számára. Persze még szebb lett volna, ha nyerünk is, de tavasszal lesz még olyan meccs, amin neki köszönhetően szerzünk három pontot. 6

 

 

Szűcs Kornél: Az utolsó percekre érkezett, de ez idő alatt stabil volt a pálya jobb szélén. 5

 

 

 

 

Máshogy láttad? Szavazd meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a Debrecen ellen:

Kecskeméti TE – Debreceni VSC – Online Poll – StrawPoll

What’s your opinion? Vote now: Varga Bence, Szabó Alex, Belényesi Csaba, Szalai Gábor, Májer Milán, Mihajlo Meszhi, Kiss Bence, Zeke Márió, Zsótér Donát, Horváth Krisztofer, Pálinká…

Jegyzőkönyv:

NB1, 17. forduló
2023. 12. 17. 13:30

Kecskeméti TE 1-1 Debreceni VSC
(HT: 0-1)

Széktói Stadion (Kecskemét)
Nézőszám: 2231 fő
Vezette: Zierkelbach Péter (Becséri Gergely, Rózsa Dávid, vb.: Oláh Gábor)

KTE: Varga B. – Szabó A., Belényesi, Szalai G. – Májer (Szűcs K. 87.), Meszhi, Kiss B. (Banó-Szabó 75.), Zeke (Leoni 61.) – Zsótér, Horváth K. –  Pálinkás (Tóth B. 61.). Vezetőedző: Szabó István

DVSC: Megyeri – Kusnyír, Dreskovics, Ojediran, Mojzis (Baranyai 81.) – Romancsuk, Loncsar – Szécsi, Dzsudzsák (Tuboly 85.), Bévárdi (Ferenczi 85.) – Bárány (Majdevacs 71.). Vezetőedző: Blagojevics Szrdjan

Gól: Banó-Szabó (80.) ill. Szécsi (45+1.)

Sárga lapok: Leoni (74.) ill. Szécsi (74.), Mojzis (74.)

 

A játékpercek alakulása a szezonban:

Játékpercek 2023/2024

Beautiful, easy data visualization and storytelling