Vártnál nehézkesebb kötelező

Kapóra jött ez a meccs a KTE számára, hiszen a válogatott szünetet követően tovább lehetett kísérletezni, játékot tökéletesíteni. Hiába a bajnokság elsődlegessége, a Soroksár elleni továbbjutást kötelező feladatként élte meg a szurkolótábor és valószínűleg Szabó Istvánék is csalódásként értékelték volna a kiesést. Amire nem került sor, a Kecskemét összességében magabiztosan játszott a mérkőzésen, de némi izgalmat csempészett a saját mérkőzésébe.

Nem minden pillanatban csillogott a meccsen Horváth Krisztofer, de végül az ő villanása döntötte el a továbbjutást (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Lipcsei Péter belenyúlt a megszokott csapatába, kezdőbe került Mergl Szabolcs, kékesi Alexander vagy Dragóner Filip is. Szabó István az általam vártnál kevésbé forgatta fel a csapatot, de a kapuban ő is frissített (Varga helyett Kersák), bekerült Szabó Alex és Pálinkás Gergő és először kezdett Zsótér Donát. A hazaiak három bajnoki vereség után akartak a kupában javítani, de mi is egy Loki által ütött sebre akartunk szépségtapaszt ragasztani. Az első öt percben esélyeshez méltón kezdett a KTE, jobbára nálunk volt a labda, amikor pedig mégsem, akkor magasra tolt védelemmel igyekeztünk megfojtani a Soroksár labdakihozatalait. Ráadásként már az első szögletünkből megszereztük a vezetést: Horváth Krisztofer tekerte be a labdát, Pálinkás pedig megvívta a maga fizikai párharcát, szeme végig a labdán volt (ellentétben a védőjével), majd eldőlve a kapuba bólintott. Meg is nyugodhattunk, kezünkben volt az előny, amiért Kersák tett sokat, amikor Hajdú néhány csel után lőtt a kecskeméti hosszú felső irányába, Roli azonban nagy vetődéssel tolta ki a sarokból a labdát. Ez a jelenet hamar egyértelművé tette, hogy a vezetés ellenére sem szabad fél vállról venni a hazaiakat, a KTE pedig innentől (egy Gálfi lövést és az azt követő Kersák védést leszámítva) nagyjából uralma alá hajtott a félidőt. A magasra tolt védekezésünk sok gondot okozott a Sorinak, akik megpróbálták átlőni a mezőnyön a labdát, de a védőink és Kersák is jól tisztogattak hátul. Ezeknél a megindulásoknál jól meg lehetett figyelni, hogy a soroksáriak mennyire fizikális játékot folytatnak, keresték a kontaktot, a visszafutó védőinkre igyekeztek fizikai nyomást is helyezni az ilyen versenyfutásoknál. A gyenge pontjuk pedig az első félidőben Vincze Ádám volt, akinek a helyére láthatóan tudatosan ívelgette be a labdát a KTE (első sorban Szalai), hogy ott Zsótér vagy Májer a védők mögé tudjon kerülni. Összességben domináns focit játszottunk, ritkán engedtük át a labdát a hazaiaknak, igyekeztünk mozgatni a Soroksár védelmét, olykor egészen látványos háromszögelésekkel sikerült zavart keltenünk, bár igazán nagy helyzeteket nem tudtunk kidolgozni. Az egyenlítő gólig nem mutattuk jelét a hibának, de egy ártalmatlan hazaadást követően Kersák talpa alól kicsúszott a labda Lovrencsics pedig elvette tőle és az üres kapuba passzolt. A meccs utáni nyilatkozatokból kiderült, hogy a nedves talaj és labda miatt tudatos elem volt a kapus megtámadása, Kersákra pedig amúgy is jellemző, hogy laza, már-már hanyag megoldásokat választ lábbal, ez a két összetevő pedig egy hibát hozott össze. A kapott gól ellenére sem éreztem aggodalmat, biztos voltam benne, hogy idővel megérkezik a következő találat és Szuhodovszki és Zsótér mélységből való beindulásaiban volt is veszély, és Zeke előtt is adódott lehetőség, de nem találtunk be. Nem gondoltam volna, hogy arra a bizonyos gólra ilyen sokat kell majd várni.

Kersák Roland egy stabil első félidei teljesítményt tett zárójelbe egy szerencsétlen mozdulattal (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

A második félidő hasonlóan indult, mint az első: Horváth szögletére érkezett Belényesi és kevéssel fejelt mellé. A továbbiakban is a KTE akarata érvényesült, nálunk volt a labda, nyomogattunk, de a támadóharmadban rendszerint rossz döntéseket hoztak a játékosok. Erre jó példa volt Zsótér lövése a 63. percben, amikor a külső oldalán overlap-et futó Zekét nem játszotta meg, pedig jó helyzetből adhatott volna be Márió, ehelyett következett egy közepes lövés. Érezhető volt a két csapat közti tudásbeli különbség, a KTE hosszú labdabirtoklási fázisokat tudott felmutatni, de az odaadóan védekező hazaiakon nem találtuk meg a fogást. Aztán Szabó István az utolsó 20 percre átállt kétcsatáros játékra (bár eddigre Horváth is sokszor bukkant fel csatár pozícióban), behozta Pálinkás mellé Tóth Barnát is. Kettejük közül Pálinkás mozgott ki a szélre, ahonnan igyekezett befelé törni és barna lett volna klasszikus célember, a KTE pedig fokozni tudta a nyomást Lipcseiéken. Egyre több veszélyes beadás és mögékerülés érkezett kecskeméti részről, a 83. percben pedig Horváth Krisztofer egy villanással eldöntötte a meccset. Végülis ki más döntötte volna el, mint a friss válogatottunk? Nem mondom, hogy sima volt a továbbjutás, de nem nagyon volt olyan pillanata a meccsnek, amikor valóban benne volt a levegőben, hogy a Soroksár kiejti a KTE-t. Kersák balszerencsés mozdulata visszahozta a meccsbe az ellenfelet, de ezen kívül kétszer találta el a Sori a kaput, az egyiknél kellett nagyot védenie Rolinak, a Soroksár nagy veszélyt nem jelentett ránk. Éppen emiatt nem is nagyon tudtam elképzelni, hogy bajban legyünk a végén, érezhető volt, hogy előbb-utóbb megtörik a hazai csapat, más kérdés, hogy éppen csak akkora nyomást helyeztünk rájuk, hogy a 83. perc előtt ne törjenek meg. Végezetül pedig nem akarok nagyon mélyen megmártózni a témában, de mivel sanszos, hogy a meccsre a többség Kersák Roli miatt fog emlékezni, kénytelen vagyok legalább a lábujjamat beledugni: borzasztó nemtelennek tartom azt a bánásmódot, ami a kommentfolyamban és a lelátón is egyesek részéről érkezett az irányába. Nem akarom elbagatellizálni a hibáját sem, mert tény, hogy nem nézett ki jól, de könyörgöm, mégiscsak egyetlen hiba volt, aminek ráadásul a csapatnak köszönhetően még következménye sem nagyon lett. Ezt leszámítva ráadásul teljesen korrekt teljesítményt nyújtott, nem érzem, hogy rászolgált volna arra a stílusra, amit egyesektől kapott. Csak azt tudom tanácsolni, hogy ha már annyira odáig vagyunk Szabó Istvánért (teljesen jogosan), akkor próbáljuk már ellesni tőle azt is, amikor az ilyen helyzetekben nagyvonalúan tud viselkedni és felsorakozik (mi több a csapatát is felsorakoztatja) a játékosa mögé. Azt hiszem szép lenne, ha a magukat szurkolónak nevezők is meg tudnák ezt tenni.

Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):

Kersák Roland: Igazságtalannak hathat az osztályzat, mert a meccs nagy részében jó teljesítményt nyújtott. Volt egy nagy és egy kisebb védése, a beívelt labdákat jól szedte össze, a védelem mögé tett passzokat is összegyűjtögette, ráadásul a hosszú labdái is jó százalékban találtak embert. Csak hát volt egy látványos hibája, ami gólhoz vezetett. 4

 

Szabó Alex: Nem érződött a teljesítményén, hogy eddig kevesebb lehetőséget kapott. Jól tisztogatott hátul, a felívelt labdákkal jól boldogult és igyekezett előre is hasznos lenni. Nagyon kevés hibája volt a meccsen, ezzel a teljesítménnyel üzent Szabó Istvánnak is. 7

 

 

Belényesi Csaba: A védelem nem nagyon volt próbára téve, Csabi pedig kevesebbet volt játékban a megszokottnál, de a feladatait jól végezet el. Az első félidőben volt egy elvesztett párharca Lovrencsiccsel szemben, amiből baj lehetett volna, a második félidőben azonban akár gólt is szerezhetett volna. 6

 

 

Szalai Gábor: Az egyik legaktívabb játékosunk volt és láthatóan építettünk arra, hogy a keresztlabdákat pontosan tudja megjátszani. Képes volt a védősorból is veszélyt teremteni, miközben védekezésben szinte alig hibázott. 7

 

 

Májer Milán: Vélhetően ő lesz majd Nagy Krisztián helyettese és bár ezen a meccsen nem nagyon derült ki, hogy ezt védekezésben mennyire fogja tudni ellátni, támadásban aktív volt. Ugyanakkor a beadásai nem nagyon ültek, többször is rossz megoldást választott, de gondot okozott a soroksári védelem bal oldalának. 5

 

 

Vágó Levente: Az első félidőben visszafogottabb teljesítményt mutatott, de a másodikra még úgy is nagyon feljavult, hogy akkor is előfordultak elszórt labdái. Láttunk már ennél sokkal jobb teljesítményt is tőle, de ha összeszámoljuk ezen a meccsen is kifejezetten sok labdát szerzett a csapatnak. 6

 

 

Szuhodovszki Soma: Hullámzó meccset játszott, mert egyes esetekben érződött rajta az a technika és játékosság, ami miatt nagyon lehet szeretni a játékát, de olykor eltűnt a mezőnyben. A kapura ezúttal nem tudott igazán veszélyt jelenteni, bár egyszer csak egy kicsivel pontosabb labda hiányzott hozzá. Összességében még mindig akkor néznek ki legjobban a támadásaink, amikor elkapja a fonalat. 5

 

 

Zeke Márió: Hasznosan játszott a meccsen, védekezésben kevés teret engedett az ellenfél szélsőinek és maradt ereje a támadásokra is. Jól vett részt az összjátékokban és érkeztek tőle a beadások is, bár nem túl pontosan. 6

 

 

Zsótér Donát: Először kezdett és bár szinte folyamatosan lehet érezni benne a minőséget, az ő meccse is erősen hullámzott. Az egyik pillanatban megcsinál két cselt és ad egy olyan keresztlabdát, hogy felugrasz, a másikban pedig érthetetlenül passzolja el a labdát. Ha kiegyensúlyozottabbá válik mérkőzésen belül, akkor fontos játékos lehet belőle. 5

 

Horváth Krisztofer: Messze a legtöbb aktivitást ő vitte a pályára a csapatból, de sokat hibázott. Érezhetően nincsen még csúcsformában, de az a minőség, ami benne van, folyamatos fenyegetés az ellenfeleknek. A meccset pedig válogatotthoz méltón egy gólpasszal és egy góllal döntötte el. 7 (MVP)

 

 

Pálinkás Gergő: Nagyon hamar betalált, hogy utána az első félidő nagy részében szinte láthatatlan legyen. A második félidőre feljavult, több párharca volt, rámenősebbnek tűnt. Az EKL és a bajnokság után a kupában is gólt lőtt az első meccsén. 6

 

 

Cserék:

Matheus Leoni: Jól szállt be, aktív volt, látszott rajta a tenni akarás. Többször is szerzett labdát és a támadásokhoz is bátran fellépett, ami elvárható volt, hiszen akkor még teperni kellett a győzelemért. Ha mindig így teljesítene, nagy harc lenne közte és Zeke közt a kezdőpozícióért. 6

 

 

Tóth Barna: Plusz nyomást jelentett a jelenléte a védők számára, és hozott némi frissességet a csapatba, de igazán extrát nem nyújtott. Ennek ellenére nem sok híja volt, hogy a lefújás előtt gólt szerezzen. 5

 

 

 

Szűcs Kornél: Kevés időt töltött a pályán ahhoz, hogy érdemi hatása legyen a meccsre. 5

 

 

 

 

Mihajlo Meszhi: Visszatért a sérüléséből, de csak perceket töltött a pályán. 5

 

 

 

 

Máshogy láttad? Szavazd meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a Soroksár ellen:

Soroksár SC – Kecskeméti TE – Online Poll – StrawPoll

What’s your opinion? Vote now: Kersák Roland, Szabó Alex, Belényesi Csaba, Szalai Gábor, Májer Milán, Vágó Levente, Szuhodovszki Soma, Zeke Márió, Zsótér Donát, Horváth Krisztofer, …

Jegyzőkönyv:

Magyar Kupa, 3. forduló
2023.09.15. 20:00

Soroksár SC 1-2 Kecskeméti TE
(HT: 11)

Szamosi Mihály Sporttelep (Budapest)
Nézőszám: 600 fő
Vezette: Rúsz Márton (Berényi Ákos, Horváth Róbert)

Soroksár SC: Mergl– Kaján, Kékesi, Valencsik, Vincze Á. – Katona M., Varga I. (Vass Á. 87.) – Dragóner (Sipos Z. 69.), Hajdú R. (Korozmán 87.), Gálfi – Lovrencsics B. Vezetőedző: Lipcsei Péter

Kecskeméti TE: Kersák – Szabó A., Belényesi, Szalai G. – Májer (Szűcs K. 92.), Vágó (Meszhi 92.), Szuhodovszki, Zeke (Leoni 72.) – Zsótér (Tóth B. 72.), Horváth K. – Pálinkás. Vezetőedző: Szabó István

Gólszerző: Lovrencsics (31.) ill. Pálinkás (5.), Horváth K. (83.)

Sárga lapok: Horváth K. (84.)

 

A játékpercek alakulása a szezonban:

Játékpercek 2023/2024

Beautiful, easy data visualization and storytelling