„Akkor most kell egy jó beadás Barna fejére, és meg is vagyunk”

Az Újpest elleni meccset menet közben többször is eltemettem már addigra, mire Szuhodovszki kisétált elvégezni a szögletet a 94. percben. Amikor Soma lehelyezte a labdát, a címben szereplő mondat hagyta el a számat, és bár a bátortalan mosolyom azt üzenhette, hogy csak viccelek, maximum reménykedek, de valamiért abban a pillanatban jobban hittem a gólban, mint előtte a meccsen bármikor. A beadás pedig jött és az utolsó utáni pillanatban megkoronázta Tóth Barnát.

Tóth Barna eddig a mezőnymunkában jól teljesített, de nem szórta a gólokat. Ezúttal kettőt lőtt az Újpestnek.

 

Tóth Barna ellentmondást nem tűrően gyűjtötte be a szurkolóknál a meccs legjobbja címet, amire maximálisan rá is szolgált. Érdekes az ő helyzete a klubnál, hiszen gyakorlatilag nincs konkurenciája, biztos helye van a csapatban, mégis adós a gólokkal. Barna feladata azonban érezhetően nem elsősorban a gólszerzés. Bár ez a dupla valóban jól jött neki (hiszen bármilyen szerepkörben játszik is egy csatár, a mindössze egyetlen lőtt gól nem néz ki túlzottan jól), mégis sokkal fontosabb szerepe van mezőnyben, mint az ellenfél kapuja előtt. A KTE támadásépítése némileg eltér a klasszikustól, hiszen nem a csatár kiszolgálásán dolgozik a csapat többi tagja, hanem maga a csatár nyit területet, készít le, hoz helyzetbe. Erre pedig a kecskeméti keret több, mint alkalmas, hiszen második hullámban olyan kreatív játékosok érkezhetnek a Tóth által kiharcolt labdákra, mint Banó-Szabó Bence, Katona Bálint, Horváth Krisztofer, Szuhodovszki Soma vagy Májer Milán. Az a hús és izomtömeg, amit Barna képvisel a liga legjobb védőinek is komoly kihívást jelent, ráadásul a labdával sem bánik rosszul, nem jön zavarba akkor sem, ha a lábán van a játékszer. Annak a csatártípusnak az egyik megtestesítője, amelyet a válogatottban Szalai Ádámban, a nemzetközi futballban pedig például Olivier Giroudban ismertünk meg. Természetesen mindig megosztó lesz, hogy csatár létére miért nem veszélyezteti folyamatosan a kaput, de ebben a játékrendszerben az előkészítő munkája legalább ekkora hasznot hajt a csapatnak. Azt gondolom, hogy ha 4-5 góllal fejezi be a szezont és a mezőnymunkájának a színvonala nem esik vissza, akkor sikeresnek ítélhetjük Tóth Barna első NB1-es szezonját.

 

Persze Barna első helye nem volt kérdéses. De van-e bárki, akinek ha felteszem a kérdést, hogy vajon ki lett a második, akkor az elmúlt hetek alapján nem Szuhodovszki Somát mondja? Valószínűleg nincs. Soma folytatja azt a remek teljesítményt, amit mostanában látunk tőle, ezúttal egy gólpasszal jelentkezett. Az elmúlt időszakban sokmindent leírtunk már róla, nehéz már szavakba önteni, hogy mekkora pluszt ad a csapatnak. Alappal feltételezhetjük, hogy ha Szuho nem mutat ilyen formát, akkor 2023 sokkal keserűbben kezdődik a KTE számára. Gondoljuk végig: öt meccsen öt gólban volt benne (két gól és három gólpassz). A Fehérvár ellen kétszer vezettünk neki is köszönhetően, a Honvéd ellen egyenlített, a Fradi és az Újpest ellen pedig gólpasszt adott az egyenlítéshez. Akárhogy számolom, nélküle gyakorlatilag csak a Paks elleni egy pontban lehetnénk biztosak, az pedig igen cudar kezdés lett volna. Ezzel szemben továbbra is a második helyen vagyunk, Szuho pedig kulcsemberré nőtte ki magát.

Szuhodovszki Soma játékában az elmúlt időben egyesült az elegancia és a küzdelem (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

 

A jelenlegi keret talán legnagyobb tehetsége Katona Bálint, akiben azt szeretem talán legjobban, hogy makacsul ellenáll annak, amilyen irányba a futballközeg általában nyomja a fiatal játékosokat. Sokszor szembesülünk azzal, hogy egy tehetséges fiatalra nyomás helyeződik, nem vállalkozik eleget, inkább a biztos megoldásokat választja, sokszor már az edző is azzal küldi be a pályára, hogy „oldd meg a feladatodat, ne vállalj kockázatot, válaszd a biztosat”. Ezzel szemben Bálint keresi a cselt, felvállalja az egyéni megoldásokat, kötényt ad, biciklicselt mutat be, testcsellel játssza magát tisztára, bátran vállalkozik párharcra és lövésre is (nem elhanyagolható a szerepe ebben Szabó Istvánnak). És persze olykor hibázik, de ez benne van, mondhatjuk, hogy járulékos veszteség. Így viszont olyan játékos válhat majd belőle, aki sok örömet okoz nekünk, de még inkább majd annak a tábornak, akinek a csapatában játszani fog. Mert ebben a pillanatban nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy Katona Bálint ne egy KTE-nél jobb csapat játékosa legyen hamarosan.

Katona Bálint éppen Luca Mackot bűvöli. Az Újpest ellen is bátran szállt be a meccsbe és kapura törően játszott (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

 

A szavazás eredménye (minden kérdésnél a három legnagyobb százalékot kapó játékost tüntetjük fel):

Kecskemét – Újpest szavazás vége

No Description

Ez pedig az éves összesítése a „meccs legjobbja” szavazásoknak (az oszlopok a fejlécre kattintva sorbarendezhetőek):

Meccsek legjobbjai_összesítés

No Description

(a nyitókép Tóth Barnáról a Kecskeméti TE Facebook oldaláról származik, a design pedig a Freepik-ről)