Akkor ez most egy sorozat?

Két elem egymás után már nevezhető sorozatnak? Mert ha igen, akkor elkezdtünk sorozatot építeni. Ráadásul győzelmekből, ez az igazán nagy szó, mert vereségből, döntetlenből, pláne nyeretlenségből azelőtt is komoly sorozataink voltak, de ezúttal úgy állunk, hogy kettőt nyertünk egymás után. Nem ma volt ilyen utoljára.

2024 májusában tudtunk legutoljára kettőt nyerni egymás után. Akkor előbb az Újpestet vertük 3-0-ra (Pálinkás dupla és Horváth Krisztofer), utána meg a ZTE-t 2-1-re (Nikitscher és Pálinkás). Az a kettővel ezelőtti bajnokság utolsó két meccse volt, amikkel végül behajóztunk a felsőházba és hatodik lett a csapat az NB1-ben. Azért ez elég régen volt…

A BVSC ellen ugyan nyertünk, de a játék képe azért nem ígérte azt, amit a Videoton ellen láttunk. Bár a fehérváriak is meglehetősen ramatyul kezdték az idényt, ők erre nagyrészt fel is voltak készülve: a nyáron tulajdonosváltáson és hatalmas játékosvándorláson esett át a klub. Boér Gábor végül egy érdekes kezdőt dobott harcba, amely így nézett ki: Svékus – Kovács K., Vajda, Spandler, Rostás – Simut, Kocsis G., Varga R., Kocsis B. – Bobál, Kojnok. A kapuban tehát egy mindössze 18 éves kapus állt, a védelem bal oldalán egy olyan játékos kapott szerepet, akinek összesen 4 olyan meccse volt, amit a Megye I. fölött játszott, azokat is az NB3-ban (ebből háromszor csereként). De Boért a posztokkal is nekiállt sakkozni: a 24-szeres válogatott, ötszörös bajnok, eredetileg szélső Varga Roland a középpálya közepén, míg az általában jobboldali védő Kojnok Zsolt a csatársorban kapott szerepet. Gera Zoltán alapvetően a Zuglóban győztes csapatra próbált építeni, mindössze két helyen változtatott. Az egyik taktikai jellegű volt (Czékus helyére Merényi került vissza kezdőbe), a másikra kényszerből volt szükség (Vágó eligazolása miatt a héten érkezett Haris egyből a kezdőbe került). Így kezdtük tehát a meccset:

Varga B. – Szabó A., Belényesi, Szojma – Eördögh, Kovács B., Haris, Bolgár – Banó-Szabó, Merényi – Pálinkás

Gera csapata pedig rögtön a kezébe is ragadta az irányítást. Már a harmadik percben lehetőségünk adódott egy remek Bolgár beadás és egy Banó-Szabó lekészítést követően, amikor Eördögh a blokkba lőtt, aztán 4 perc múlva Pálinkás tálalt Banó-Szabó elé, aki fölé lőtt. Az első játékrészben folyamatos veszélyt tudtunk jelenteni a vendégek kapujára, Merényi például akár háromszor is gólt lőhetett volna. Először Bolgár pontos beadását nem találta el jól szembe a kapuval, aztán Banó-Szabó adott neki túlságosan mély labdát, amelyet így Svékus tudott felvenni előle, majd Bence tiszta helyzetben is Merényi elé tálalt, de kicsit lassú volt a labda, így a lövés a blokkba vágódott. A Videoton nemhogy veszélyt nem tudott teremteni (az egyetlen kaput eltaláló lövésük Kojnok átlövése volt), de a labdakihozatalokkal is meggyűlt a bajuk. A kecskeméti visszatámadások szinte kivétel nélkül labdaszerzésekkel végződtek, a vendégek középpályás védekezése pedig szinte nem is létezett. A fölényből fél óra elteltével lett gól, amikor Banó-Szabó veszélyes beadása lepattant a védőkről, a lecsorgót pedig Kovács Barna pofozta a kapuba némi szerencsével. A gól után pedig végre azt láthattuk, amit szeretnénk: nem vettünk vissza, hanem mentünk előre a másodikért. Pálinkás szépen szerzett labdát, de aztán gyengén lőtt Svékus kezébe, aztán pedig Eördöghtől indult és vele is végződött egy támadás: egy szép csel után húzta vissza a rövid oldalra a labdát és szerzett gólt. Az első félidőben tehát nagyon stabil volt a játékunk, szinte minden pillanatban domináltunk, a jó volt nézni a játékot, ami lüktető, ötletes és eredményes is volt.

Boér Gábor érezte, hogy az eddig mutatott játékkal kiütés is lehet a vége, ezért a félidőben hármat is cserélt, lejött Kocsis Bence, Bobál Gergely és Simut Márió is, ami azt jelentette, hogy az egyetlen klasszikus csatárát is lekapta a pályáról a félidőben. Arra számítottam, hogy a második félidőben tudatosan visszább veszünk és mivel a Fehérvárnak muszáj lesz kinyílnia és kockáztatnia, kontrákkal próbáljuk lezárni a meccset. Ez majdnem be is jött, láthatóan igyekeztünk több területet adni a Vidinek, hogy a mögöttük megnyíló tereket játsszuk meg, de van egy olyan tippem, hogy a vendég labdabirtoklási fölény szerintem csak nagyjából negyed órán keresztül egyezett Gera Zoltán elképzelésével. Bár az 54. percben Szojma és Belényesi is csak centikkel maradt le egy Banó-szabadrúgásról, 5 perc múlva a Videoton szépített: Rostás nagy bedobását követően Varga Roland próbálta kapura húzni a labdát, a Szojmáról levágódó labdát a csereként beállt Kovács Bence püfölte Belényesibe, akiről az a kapuba pattant. Ezt követően már nem csak a tudatos visszaállásunknak volt köszönhető, hogy a Fehérvár nyomást gyakorolt ránk, megérezték az egyenlítés esélyét, de helyzetet nem tudtak kidolgozni. Ezzel szemben a másik kapu előtt Belényesi fejelt Kojnok kezére, amit VAR-ral egészen biztosan büntetőnek ítéltek volna, majd egyszer végig tudtunk vinni egy gyors kontrát: Merényi zseniális lőtt passzával indult meg Pálinkás, bepasszolt labdája felpörgött a védőn, Banó-Szabó pedig elvitte a kapujából kimozduló Svékus mellett és a kapuba hátráló Vajda és Spandler között a kapuba lőtt (bár utóbbi kis híján kifejelte a lövést). Ezen a ponton aztán Boér Gábor csapata már elvesztette a hitét, sok esemény már nem is alakult ki, a meccs vége felé az erőszakosan labdát szerző Czékus lőtt a bal felső fölé kicsivel.

Utoljára az MTK elleni 5-0 alkalmával volt az az érzésem, mint ezen a meccsen, hogy igazán nincs olyan szakasza az estének, amikor veszélyben van a győzelmünk. A Videoton több sebből vérzett, ami kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy ilyen jól néztünk ki, de összességében az is örömteli, hogy ilyen magabiztosan tudjuk kihasználni, ha egy ellenfél gyengén futballozik. Erőteljes volt a presszingünk (főleg az első félidőben), jól szigeteltük el a Fehérvár labdabiztosabb játékosait és tereltük olyan területekre a támadásaikat, ahol könnyebben tudtunk labdát szerezni.  Emellett a Videoton középpályája képtelen volt megszűrni a támadásainkat és látványos volt, hogy nem helyeznek kellő nyomást a labdás játékosra. Ez különösen szembetűnő volt Banó-Szabó Bence esetében, aki szinte lubickolt a pályán. De kecskeméti oldalon egyébként is sok jó teljesítmény volt, nagyon nehéz eldönteni, hogy ki volt a legjobb játékosunk ezen a meccsen, mert a fehérváriakat totálisan lezáró védőhármas (Szabó-Belényesi-Szojma) mellett remekelt Eördögh, Bolgár, Kovács és Banó-Szabó is, de a most debütáló Haris is jó játékkal nyitott. Hogy a most látott támadójáték állandósulni tud-e, azt még nem látom (a védekezésünk miatt kevésbé aggódom, az eddig sem volt gyenge), mert az előző szezon közepén volt egy 4-5 meccsen időszak, amikor a Gera által kitalált foci kifejezetten jól nézett ki, aztán mégis változott a játékunk és váltunk borzasztó sablonossá. Ez a futball arra az időszakra emlékeztetett, akkortájt hasonlóan kreatív támadásaink voltak, ami az MTK elleni meccsen csúcsosodott ki. Remélem ezúttal tartósan fenn tudjuk tartani ezt a játékot, aminek akkor lesz igazán értéke, ha a előző meccsen látott Vidinél jobban játszó csapatok ellen is képesek leszünk hasonló teljesítményre. Két győztes meccs, amiből az egyiken jól játszottunk nem a világ, óvatosan is örömködök, mindenesetre, nagyon biztató volt ez a teljesítmény.

Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található): 

Varga Bence: Ez már nem az első olyan meccsünk, amin megállapíthatjuk, hogy nem sok dolga van a kapusunknak, ami mindenképp a védelmet dicséri. Bence jól élt együtt a játékkal, az indításaiban is volt olykor veszély, de ez a meccs most nem elsősorban róla szólt, ami talán nem is gond. 6

 

 

Szabó Alex: Ezúttal is jól állt a lábán az egész meccsen. Belényesi mellett nem olyan feltűnő, de nagyon magabiztos védővé vált Szabó is, aki fizikumával és sallangmentes játékával a másodosztályban is fontos játékosunk. A hosszú labdái pedig sokszor komoly fegyverei a csapatnak. 6

 

 

Belényesi Csaba: Sok labdát szerzett a meccsen, a fehérvári támadók pedig nem nagyon éltek meg mellette, igaz, olyan nagyon nem volt próbára téve a védelmünk. 6

 

 

 

Szojma András: Talán a legnagyobb dicséret rá nézve, ha azt mondom, hogy az elmúlt hetek teljesítménye alapján nem éreztem kirívóan nagy veszteségnek Katona Levente távozását. Ezt pedig nem hittem volna. Lehet, hogy ez majd változik, de egyelőre nagyon magabiztos focit mutat, mindezt 18 évesen. 6

 

 

Eördögh András: Az egész meccsen remekelt. Védekezésben ugyan nem kellett nagy kunsztokat bemutatnia, de támadásban nagyon aktív és lendületes volt, nem tudták tartani a védők. A gólja pedig a cseresznye a tejszínhabon. 8 (MVP)

 

 

Kovács Barnabás: Az első félidő egyik egyértelmű sztárja volt nálam és nem is elsősorban a gólja miatt. A támadásépítésekben is fontos szerepet vállalt, de ami még újabb volt tőle, remekül védekezett, sok szerelése és szerzett labdája is volt. Aztán a második félidőre kicsit eltűnt, de még akkor is biztosan állt a lábán. 7

 

 

Haris Attila: Három nappal az érkezése után máris a kezdőben találta magát és egy pillanatig sem látszott, hogy csak most igazoltuk. Jól élt együtt a játékkal, stabil volt, az összjátékokban is úgy vett részt, mintha már régóta a csapat tagja lenne. Mi lesz itt, ha majd össze is szokik a többiekkel? 6

 

 

Bolgár Botond: Az első két meccs több bizonytalankodását követően többen Győrfit követelték a kezdőbe, de Bolgár BVSC elleni és a mostani meccse is kifejezetten szépen csillogó példányok. Agilis, gyors, fel meri vállalni az párharcokat és ha még egy kicsivel több izom lenne rajta, akkor még nehezebben bírnának vele a védők. Ezen a meccsen a beadásai is több veszélyt teremtettek. 7

 

Banó-Szabó Bence: Láthatóan élvezte a játékot, de sokszor úgy éreztem, hogy túl önzetlen volt. Így is összejött neki azonban a gól és láthattuk, hogy ez mennyit jelentett számára. Kifejezetten jó meccse volt, egyre nagyobb az önbizalma, ennek pedig csak örülni lehet. 7

 

 

Merényi Ádám: Bár voltak a meccsen, akik jobban villogtak, mint ő, ha az első félidőben lő két gólt, senki nem szólhatott volna semmit. Jól került helyzetbe, jól támadott vissza és a későbbiekben is fontos lesz, hogy nem csak technika, de tempó is van benne. Voltak nála jobb teljesítmények, de mivel számomra a meccs legszebb momentuma volt a harmadik gól előtti indítása, ezért feljebb húzom a pontszámát. 6

 

Pálinkás Gergő: Első ránézésre úgy tűnhet, hogy nem volt jó meccse, többször is bosszantó helyzetben jelentkeztek nála a pontatlanságok, de továbbra is azt gondolom, hogy a labda nélküli játékban kulcsembere a csapatnak. Jól indítja meg a letámadásokat, erőszakosan és rámenősen védekezik, amiből ezen a meccsen is voltak fontos labdaszerzései. Nagyot melózott és bár nem sokon múlott, de jóindulattal mondhatjuk, hogy adott egy gólpasszt is. 5

 

Cserék: 

Czékus Ádám: Előbb-utóbb jönni fog tőle is gól, mert dolgozik érte keményen. Tetszik az a harcias attitűd, amivel pályára lépett.  Ahhoz képest, hogy csak bő 20 percet volt a pályán kétszer is helyzetbe tudott kerülni, de csak az egyiket oldotta meg úgy, hogy valóban lehetőségként tekintsünk rá. 5

 

 

Derekas Zoltán: Szerintem ezen a meccsen is remekül szállt be, fizikális volt és erőszakos, labdákat szerzett és párharcokat nyert. Elég telített a középpályánk, így nincs könnyű dolga, de nekem általában tetszik, amit tőle látok. 6

 

 

Berki Marcell: Néhány perc erejéig ő is pályára lépett, akadt két tisztázása a meccs végén. 5

 

 

 

 

Vattay Márton: Ő is csak pár percet kapott a meccs végén. 5

 

 

 

 

A Lila Köd szerint a három legjobb KTE-játékos a meccsen:

I. Eördögh András
II. Banó-Szabó Bence
III. Kovács Barnabás

 

Jegyzőkönyv:

NB2, 4. forduló
2025. 08. 10. 20:00

Kecskeméti TE 3-1 Videoton FC Fehérvár
(HT: 2-0)

Széktói Stadion (Kecskemét)
Nézőszám: 1967 fő
Vezette: Derdák Marcell (Buzás Balázs, Szalai Balázs)

KTE: Varga B. – Szabó A., Belényesi, Szojma – Eördögh (Berki 90.), Haris, Kovács B. (Vattay 92.), Bolgár – Merényi (Czékus 71.), Banó-Szabó (Derekas 71.) – Pálinkás. Vezetőedző: Gera Zoltán

Videoton: Svékus – Kovács K. (Tóth T. 62.), Vajda R., Spandler, Rostás (Horváth T. 79.) – Simut (Bedi a szünetben), Kocsis G., Varga R. Kocsis B. (Kovács B. a szüetben) – Bobál G. (Kálnoki-Kis a szünetben), Kojnok. Vezetőedző: Boér Gábor

Gól: Kovács Barnabás (30.), Eördögh (37.), Banó-Szabó (69.) ill. Kovács Bence (59.)

Sárga lapok: Bolgár (47.), Trepák (a kispadon, 62.) ill. Simut (22.), Boér (a kispadon, 27.), Spandler (44.), Kocsis G. (46.), Makrai (a kispadon, 62.)

Kiállítva: –

Első gólját szerezte a KTE-ben: Eördögh András

Első meccsét játszotta a KTE-ben: Haris Attila

 

Az eddigi játékpercek:

Játékpercek 2025/2026

Beautiful, easy data visualization and storytelling