Ilyen még nem volt

– Gáz van. De gondolom volt már ilyen.
– Nem. Nem volt még ilyen. Ilyen nem volt.

Mucsi Zoltán és Oszter Sándor párbeszéde az Argo című filmben sajnos jól leírja a jelenlegi helyzetünket. Mert ilyen még tényleg nem volt, mióta Szabó István a KTE vezetőedzője. Négy bajnokit veszítettünk el zsinórban. Tavaly el voltunk kényeztetve, az idei szeptembert (és október elejét) viszont minden szurkoló és a csapat is szeretné mihamarabb elfelejteni.

Jó volt újra látni Lukit, de ezen kívül kevés jó dolog volt ebben a meccsben (fotó: Diósgyőri VTK (DVTK) – Facebook)

A Loki, a Kövesd és a Fradi elleni vereségek után elég jól jött volna egy győzelem, de legalább egy pontszerzés a jó formában levő Diósgyőr ellen, de már jó előre tudtuk, hogy ez piszkosul kemény feladat lesz, mert Kuznyecovék pozíciós futballja nálunk jobb formában levő csapatoknak is okozott fejtörést. A DVTK vezetőedzője mély kecskeméti blokkra készült a meccs előtt, azt viszont nem könnyű megmondani, hogy ennek megfelelően alakult volna-e a meccs, mert fájóan hamar hátrányba kerültünk. Vágó nagy hibáját követően Zeke lépett rá Holdampf lábára, amit megvideóztak és úgy látták, hogy a vonalon történt: büntető a hazaiaknak, amit Vancas könnyedén értékesített. Emiatt már a 7. percben kibillent a nyugvópontjáról a meccs, ez pedig a jelenlegi formánkban nem csak a hátrány miatt volt rossz hír a csapatnak, hanem azért is mert ha volt is bennünk türelem, azt ki is dobhattuk az ablakon. A 13. percben próbálkoztunk először lövéssel, de Horváth nem talált kaput. Ennek ellenére nem igazán tudtunk nyomást helyezni a hazaiakra, nagyon rövidek voltak a labdabirtoklási fázisaink, a passzopciókat jól helyezte nyomás alá a Diósgyőr. Ilyen helyzetekben érződik nagyon a nyomás alatt jól teljesítő játékosaink hiánya (Banó-Szabó, Nikitscher) vagy gyengébb formája (Szuhodovszki). Persze meg lehet próbálni átrúgni a letámadást, ehhez pedig meg is van tipikus célember elől, de Pálinkás ezen a meccsen rossz százalékban nyerte meg a párharcait, ha egyáltalán megtaláltuk. Ezzel szemben a Diósgyőr a bal oldalon állandó overlap futásokkal (amikor a felfutó védő, ebben az esetben Stephen kívülről kerüli meg a szélsőt, Lukácsot), a jobb oldalon pedig underlap mozgásokkal (ilyenkor a védő, Gera belülre mozdul a szélső mellett) zilálta a védekezésünket, Gera Dániel szerepével pedig egyébként sem nagyon tudtunk mit kezdeni. A DVTK védője támadásban a középpálya közepén helyezkedett, ami konstans tanácstalanságot okozott elsősorban Horváth Krisztofernek, aki nem tudta eldönteni, hogy pozíciót tartson vagy kövesse Gerát a pálya belső részei felé is, ezt pedig többször is széttárt karral jelezte a kispad felé. Valójában a második kapott gólunk is hasonló helyzetből adódott, Gera Belényesi, Szuhodovszki és Iyinbor között tudott fejelni, akik közül előbbi kettő egyértelműen hibázott a helyzetnél. Nehezen tudom elképzelni, hogy erre ne hívta volna fel Szabó István a csapat figyelmét, mert Gera már a korábbi meccseken is okozott gondot ezzel a mozgással, sőt már gólt is szerzett így. Ezen a ponton így már igazán aggódhattunk, ráadásul a védelemben Belényesitől és Szalaitól is láttunk hibát, így azzal szembesülhettünk, hogy épp abban teljesítünk alul, amiben tavaly kiemelkedően jók voltunk: a védekezésben. Amikor felállt a védelmünk, voltak bizonytalankodások, amikor pedig presszing mellett döntöttünk, akkor sokszor rossz ütemben és nem csapatszintűen valósítottuk meg, pedig amikor sikerült jól megoldani, akkor tudtunk gondot okozni a Diósgyőrnek, bár veszélyt nem teremtettünk ezekből a helyzetekből sem. Mindezek ellenére sem a védekezés volt, amin szívhattuk a fogunkat, hanem a támadások impotenciáján, hiszen nemhogy a kapura, de a támadó harmadra sem nagyon tudtunk nyomást helyezni.  Az első félidő úgy pörgött le, hogy kevés játékelemben tudtunk jó teljesítményt felmutatni.

Pálinkás Gergő eltűnt a védők közt a meccsen (fotó: Diósgyőri VTK (DVTK) – Facebook)

Szabó István próbált is reagálni a problémákra: a második félidőre érkezett Leoni és Szendrei, Zeke és Pálinkás helyére és főleg előbbi jó húzásnak bizonyult, mert többször is jól kombinált a szélen, kétszer pedig lövésig is eljutott. Az 55. percre Nagy Olivér is bejött a KTE-be Iyinbor helyett, amivel a jobb szél sebességét is megnövelte a stáb és ekkortájt úgy tűnhetett, hogy benne van a levegőben egy szépítő gól, mert Leoni előbb helyzetbe került, majd szögletből találta meg Szendreit, aki Odyntsovot tesztelte. Ekkor nem néztünk ki rosszul, pörgött a csapat, agresszívebb volt a védekezés, jött néhány helyzet (Szűcs is gólt szerezhetett volna egy beívelés után) és talán sorsszerű, hogy éppen ekkor kaptuk a harmadik gólt, ami nyakon is csapta a Kecskemétet. Ezután már lehetett érezni, hogy elvesztette a hitét a csapat, és bár a tudása alatt teljesítő Vágó helyére érkező Meszhi lelkesen lépett be a játékba, az addigi teljesítményünk fényében túl nagy volt a hátrány ahhoz, hogy realitása legyen a felzárkózásnak. A 85. percben aztán Horváth kiharcolt egy jogos büntetőt, amit értékesített is, de ez már túl későn érkezett és csak annyi haszna volt, hogy három gólképtelen bajnoki meccs után a negyediken legalább betaláltunk.

És akkor most értékeljük a helyzetünket. Ha tudjuk…

Van baj? Naná, hogy van, egy négyes vereségszéria kevés csapat esetén nem jelent hullámvölgyet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ezen a négy meccsen 1-8-as gólkülönbségünk van, akkor még borúsabb a kép. Nem tudom, hogy mi lehetett az a pont, amikor megbicsaklott a csapat, mert míg az elmúlt négy bajnokin a fenti, cseppet sem dicső mérleget tudjuk felmutatni, addig az első négy meccsen háromszor nyertünk egy vereség mellett és 8-3-as gólkülönbséget tettünk az asztalra. Mindenesetre a törésvonal egybeesik azzal, amikor kiderült, hogy három játékosunk is bekerült a válogatottba, de meglepne, ha ez lenne az ok, ahogy Nagy Krisztián kiesését is nagy érvágásnak gondolom, de nem olyannak, ami miatt össze kellene omlania a csapatnak. Persze nem biztos, hogy nekünk kell megfejteni a baj forrását, Szabó Istvánéktól pedig annyi is elég lenne, ha megszüntetnék azt, de a hibázási lehetőségek könnyen lehet, hogy elfogytak, mert egy ötödik vereségnek már olyan következményei lehetnek, amiket borzasztó nehéz kijavítani. Olyan nyomás alatt kellene behúzni a Paks elleni meccset, amilyen alatt a Szabó-csapat talán még nem volt.

Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):

Varga Bence: Nehéz megítélni az ő játékát, mert mégiscsak kapott három gólt, de valójában kiszolgáltatott volt mindegyik helyzetben. Pernabuco lövésénél nagy bravúrt mutatott be, a többi feladatát is jól látta el. 6

 

 

 

Iyinbor Patrick: Közepes meccse volt, a szokásos jó közbelépéseiből és megnyert fejpárbajaiból is láthattunk olykor, de ezúttal akadt olyan hibája is, amiből gólt kaphattunk volna. 5

 

 

 

Belényesi Csaba: Sajnos messze van a csúcsformájától, ez pedig az ő posztján kifejezetten látványos tud lenni. A második gólnál hibázott, de azon kívül is volt bizonytalansága a meccsen. 3

 

 

 

Szalai Gábor: Bár újra meghívót kapott a válogatottba, nem a tegnapi teljesítményével érdemelte ki. Tőle szokatlan bizonytalanságokat is láthattunk a játékában, de ezeket többnyire ki tudta egyenlíteni jó megoldásokkal. Ennek ellenére is csak közepes meccse volt. 5

 

 

Szűcs Kornél: Nagyon kedvelem a játékát és még akkor is látni tőle igazán biztató dolgokat, amikor nem nagyon megy neki a játék. Ezúttal is így volt, de azzal nem lehet megvádolni, hogy igazán jó meccse lett volna. 5

 

 

 

Vágó Levente: Belényesi mellett rajta éreztem leginkább, hogy messze volt a legjobbjától. Az első gól előtt ő hibázott nagyot, de az egész meccsen sok pontatlansággal játszott. Indokolt volt a cseréje. 3

 

 

 

Szuhodovszki Soma: Talán abban mérhető le leginkább, hogy mennyire távol került a csúcsformájától, ahogyan a támadójátékunk visszaesett. Bár a többiek sem könnyítik meg a dolgát, de ő sem tudja az elmúlt meccseken úgy irányítani a csapatot, hogy abból helyzeteink legyenek. A passzpontossága továbbra is kiváló, de a tempója nagyon visszaesett. A harmadik gólnál nem tudom, hogy miért állt meg. 4

 

Zeke Márió: Ezúttal ő sem érte el azt a szintet, amit elvárhatunk tőle. Nem tudom, hogy a büntető fogta-e meg, de a támadásokhoz sem tudott igazán hozzátenni, a védekezésben pedig bár sokat melózott, nem volt elég erélyes. 4

 

 

Zsótér Donát: Olyan, mintha két különböző embert láttam volna játszani a mezében. Egyik pillanatban feltúrja a földet, küzd, hajt, majd pár perccel később olyan lustán hagyja elfutni a saját emberét a szélen, hogy rossz volt nézni. 5

 

 

Horváth Krisztofer: Bár ezen a meccsen is sokat vállalkozott és gólt is szerzett büntetőből, mégis rengeteg rossz döntést hozott és nagyon sok támadásunk halt el az elvesztett párharcai miatt. 5

 

 

 

Pálinkás Gergő: Nagyon el volt tűnve, aminek az egyik oka volt, hogy ritkán tudták megjátszani a többiek, a másik viszont az, hogy nem tudta megnyerni a párharcait. 4

 

 

 

Cserék: 

Matheus Leoni: Sok kritikát kapott korábban, de ezen a meccsen kiválóan szállt be. Agresszív és aktív volt, jól vett részt a kombinációkban és a kapura is veszélyes tudott lenni. Motivált volt a második félidőben és ezt nagyon jó volt látni. 7 (MVP)

 

 

Szendrei Ákos: Bár egyszer veszélyeztette a kaput, de összességében hiába látszott rajta a küzdelem és a hajtás, nem nagyon tudta megtartani a labdákat. 5

 

 

 

Nagy Olivér: Harcosan és tempósan lépett be a játékba, az agresszivitásával pedig okozott kellemetlenséget az ellenfélnek. Erre az odaadásra lehet majd építeni, még akkor is, ha hibákat is vétett. 5

 

 

 

Mihajlo Meszhi: Amellett, hogy kicsit támadóbb típusú játékos, mint Vágó, ezúttal játékban is jobb teljesítményt nyújtott. Harcias és rámenős volt. Szívesen látnám többet a pályán. 6

 

 

 

Katona Levente: A meccs végére érkezett, de nagy hatást már nem gyakorolt a játék képére. 5

 

 

 

 

Máshogy láttad? Szavazd meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a Diósgyőr ellen:

Diósgyőri VTK – Kecskeméti TE – Online Poll – StrawPoll

What’s your opinion? Vote now: Varga Bence, Iyinbor Patrick, Belényesi Csaba, Szalai Gábor, Szűcs Kornél, Vágó Levente, Szuhodovszki Soma, Zeke Márió, Zsótér Donát, Horváth Krisztof…

 

Jegyzőkönyv:

NB1, 8. forduló
2023.10.01. 17:30

Diósgyőri VTK 3-1 Kecskeméti TE
(HT: 2-0)

DVTK Stadion (Budapest)
Nézőszám: 7292 fő
Vezette: Káprály Mihály (Becséri Gergely, Csatári Tibor, vb.: Pintér Csaba)

Diósgyőri VTK: Odyntsov – Gera, Szatmári, Bárdos, Stephen – Vancas (Klimovich 74.), Vallejo, Holdampf (Bényei 81.) – Lukács D. (Acolatse 74.), Edomwonyi (Jurina 23.), Pernambuco (Jurek 81.). Vezetőedző: Szergej Kuznyecov

Kecskeméti TE: Varga B. – Iyinbor (Nagy O. 55.), Belényesi, Szalai G. (Katona L. 82.) – Szűcs K., Vágó (Meszhi 74.), Szuhodovszki, Zeke (Leoni 46.) – Zsótér, Horváth K. – Pálinkás (Szendrei 46.). Vezetőedző: Szabó István

Gólszerző: Vancas (10. – büntetőből), Gera (18.), Jurina (70.) ill. Horváth K. (85. – büntetőből)

Sárga lapok: Zeke (8.), Belényesi (37.), Szalai G. (51.)

 

A játékpercek alakulása a szezonban:

Játékpercek 2023/2024

Beautiful, easy data visualization and storytelling

6 hozzászólás “Ilyen még nem volt” bejegyzéshez

  1. Zsótér esetében lemaradt az osztályzat.

  2. Most is azt mondom amit már te is le írtál,de én drasztikusan meg mondom Horváth Krisztofer miatt minden csapattal szemben hátránnyal indulunk. Nagyon sok párharcot veszít és nagyon nem csapat játékos. Már rég cserepadon kéne lennie, hogy észbe kapjon. Kiss Bencének meg lehetőséget adni helyette. Leoni szerintem is nagyon jól játszott, megérdemli hogy kezdjen a Paks ellen.

  3. Hiába a pillanatnyi megrogyásunk, pesszimista nem lettem. Nagy vizsgája lesz Kecskemétnek, de meggyőződésem, egy ilyen közösség, amilyet folyamatosan hangoztatnak, ezt a gondot is megoldja. Úgy tűnik a bizalom töretlen, a válogatottak szövetségi kapitányai bíznak fiainkban. Krisztoferben is. Hiába értékeljük mi úgy, technikailag, párharcok megvívásában, csapatjátékban vannak problémái, az ország első számú szakembere látja a hasznosítható oldalát. Fogadjuk el. Korábban én a küzdőszellemét emeltem ki. Ellenben két dolgot nehezményezek. A keresztben futkározó játékostársak Szuho elöl elveszik a teret, holott őt kellene lövő helyzetbe hozni. Nem értem, Milánnal mi a probléma, nekem szélről, a kispadhoz ragadt Barna fejére érkező labdái hiányoznak. A paraván mögé nem látok, a szakmai stáb döntését is magamévá teszem. Gyerünk fiúk, a klasszikus magyar film főhősének szavaival élve, „köll mán a vitézség”. Hajrá KTE!

    1. Az elmúlt időben Májer is kiszorult, bár a Fradi és a Diósgyőr ellen is értettem Szűcs Kornél szerepeltetését. Tóth Barna viszont látványosan kevesebb lehetőséget kap, mint tavaly (bár akkor nem is nagyon volt konkurenciája): eddig 10 tétmeccsen játszott összesen 528 percet (kb 53 perc meccsenként), de ami még beszédesebb, hogy csak 3-szor volt kezdő (mindháromszor lecserélték), 7-szer a padról állt be, tehát egyik meccset sem játszotta végig.

  4. Vegyük úgy, hangosan gondolkodtam. Van négy válogatott kerettag játékosunk, mégis képtelenek vagyunk egy akciógólt összehozni. Szurkoló legyen a talpán, aki a sok variációt követni tudja Pista bácsosz biztosan tisztában van vele, miként lehet kimászni a gödörből. Szorítok neki.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.