Annyira hittük, hogy előbb-utóbb jön a gól, hogy elfelejtettünk tenni érte

Az MTK elleni vendégjáték előtt felmerült bennem a kérdés, hogy van-e olyan meccs a bajnokságban, amit a KTE-nek kötelező megnyernie. A Hungária körúton kiderült, hogy ez a bajnokság még mindig nem arról szól, hogy a Fradin kívül bármelyik csapat biztosra tudjon menni akármelyik másik ellen (tavaly mondjuk a Fradi sem nagyon ment biztosra sokszor). Ez a botlás ugyan nem néz ki jól, de nem ad okot a pánikra, azt viszont megmutatta, hogy Szabó Istvánéknak van még dolguk a csapattal.

Szabó István bízva a Fehérvárt legyőző csapatban nem változtatott a kezdőn, a héten érkezett Zsótér Donát a padra viszont már leülhetett. Horváth Dávid a kisebb sérülés miatt kimaradó Nemanja Antonov helyén Kovács Patrikot küldte harcba, de a többi poszton nem húzott meglepőt ő sem. Langyos tempóval kezdődött a meccs, ám elhihettük, hogy ez nem marad így, mivel Szuhodovszki már a 7. percben egy átlövéssel kinyújtóztatta Demjént. 10 perc elteltével viszont be kellett látnunk, hogy sok esemény nem történik a pályán, talán a Kecskemét némileg kezdeményezőbb, de ennek komoly lenyomatai nem nagyon jelentkeztek. Az ivószünet utánra pedig az is egyértelművé vált, hogy mindkét csapat jól akadályozza meg a másik építkezését: az MTK gyors átmenetei nem tudtak megvalósulni a KTE fegyelmezett visszarendeződései miatt, a kecskeméti támadók között pedig sokszor nagyok voltak a távolságok, a hazaiak jól választották el egymástól a csapatrészeinket. A 37. percben láthattuk az első olyan eseményt, ami már futballra emlékeztetett: Kiss Bence fűzögette az előtte levő védők lábait, majd a két hátvéd közt betört, még Demjén mellett is elhúzta a labdát, de nem találta el a kaput. Ezen kívül azonban kevés jó döntést hozott a Kecskemét a támadó harmadban, ráadásul a passzopciók sem úgy álltak rendelkezésre, ahogy megszokhattuk, ennek pedig éppúgy volt oka a hazaiak védekezése, mint a mi indiszponáltságunk. Ráadásul a félidő végén még Varga Bencétől is szükség volt arra, hogy szépen zárja a szöget a kilépő Kovács Mátyás előtt. Egy felejthető félidő után gól nélküli döntetlennel fordultunk, de lehetett abban bízni, hogy Szabó István a félidőben felrázza a csapatot.

Érkezett is két csere a második játékrészre: az egyaránt saját szintje alatt teljesítő Nagy Krisztián és Pálinkás Gergő helyére Horváth Krisztofer és Tóth Barna jött be. A második félidő első negyed órája azonban nem elsősorban a KTE néhány meddő támadásáról, hanem Bognár István zúgó kapufájáról marad emlékezetes, amikor is Leonit verte meg a szélen Kovács Mátyás, Vágó pedig elmaradt Bognár mögött. A 60. percre megállapíthattuk, hogy mezőnyben az MTK nagyjából annyival jobb nálunk, mint mi voltunk náluk az első félidőben, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ők egyszer centikre jártak a góltól. Szabó István is észlelte, hogy még mindig nem azt a focit látja a pályán, amit szeretne, ezért a teljes jobb oldalunkat átalakította: Májer és Kiss Bence helyére beküldte Nagy Olivért és Zsótér Donátot. Innentől Horváthtal a bal és Zsótérral a jobb oldalon tükörszélsőkkel játszottunk, akiket Leoninak és Nagynak kellett (volna) támogatniuk, hogy a védők figyelmét megosszák, de lövésig sem Krisztofer, sem Donát nem jutott a meccsen,  Olivér pedig még csak-csak próbálkozott a jobb oldalon, de Leoni nem támogatta kellőképp a támadásokat. Látható volt, hogy az MTK igyekszik a felfutó szárnyvédőket elszigetelni a játéktól és a bal oldalon ez jól is működött, és a jobb szélen sem okoztunk igazi veszélyt. Izzadtságszagú volt a KTE játéka, amiből helyzetek nem, csak folyamatos súlypontáthelyezések születtek, a beadások pedig vagy nem érkeztek, vagy nem találták meg Tóth Barnát. A hazaiak olykor némi nyomást is tudtak gyakorolni ránk, de helyzetig nem jutottak, a 84. percben aztán mégis megszerezték a vezetést. Szalai és Horváth nem értették meg egymást (Krisztofer a védő mögé, területbe várta a felpasszt, Gabi viszont laposan a védő elé passzolt), Hej Viktor pedig elcsípte a feltett labdát, amit néhány lépés után rálőtt. Hogy megpattant a lövés vagy takarásban volt Hej, azt nehéz megmondani (a játékosok visszajelzései alapján talán irányt változtatott a labda Szuho lábán), de Varga Bence viszonylag későn indult el a sarok felé, a labda pedig a kapufáról bepattant. Ez elég nehéz helyzetbe hozta a KTE-t, mert úgy kellett volna felpörögni az utolsó 6-8 percre, hogy előtte sem pörögtünk. Nem is sikerült, ívelgetésekkel próbálkoztunk különösebb ötlet nélkül, amiből ugyan jól is kijöhettünk volna, mert ekkor már Tóth Barna mellett Belényesi, Szalai és Szabó Alex is elől volt, de veszélyt nem tudtunk már teremteni. Tóth Barna még eltűnt egyszer a tizenhatoson belül és valóban húzták is a mezét valamelyest, de nem tudom tiszta lelkiismerettel azt mondani, hogy ezt mezőnyben is lefújták volna, bár Pillók Ádám a meccs nagyrészében valóban abba az irányba fújt, amerre játékost látott esni. Az MTK elleni vereség nem azért bosszantó, mert az újonc ellen kaptunk ki, hiszen a kék-fehérek kerete egyáltalán nem lóg ki az NB1-ből, sőt. Azért lett volna fontos legalább pontot szerezni, mert a KTE következő négy meccse egy Felcsút-Debrecen-Mezőkövesd-Ferencváros sorozat lesz, ami a bajnokság jelenlegi három legjobb csapatán kívül azt a Mezőkövesdet tartalmazza, akiktől tavaly kétszer is kikaptunk. Bár a tavaly ellenük elért eredmények fényében egyáltalán nem kell tartani a Puskás-Loki-Fradi hármastól, de az még látszik, hogy a KTE tavalyhoz képest több ponton is átalakulóban van, így Szabóéknak lesz még dolguk, amíg ez a csapat ugyanolyan óramű pontosságú gépezet tud majd lenni, mint tavaly. Nincs mit tenni, meg kell próbálni a következő négy meccsből szerezni legalább négy-öt pontot, hogy ne ragadjon be a csapat.

Értékelések (tízes skálán osztályzunk, az osztályzás alapja itt található):

Varga Bence: Bár a gól előtt valószínűleg megpattant Hej lövése, látványos volt, hogy későn indult meg rá. Az első félidőben volt egy fontos védése, de összességében ebben a szezonban egyelőre elmarad a tavalyi formájától. 5

 

 

 

Májer Milán: Volt néhány ígéretes megindulása az első félidőben, de veszélyt nem tudtunk kialakítani egyikből sem. Ezúttal talán ő is szürkébb volt kicsit a megszokottnál, a beadásai nem sikerültek jól. 5

 

 

 

Iyinbor Patrick: Ezen a meccsen is nagyon magabiztos volt, a párharcait jó arányban nyerte meg és földön és levegőben is erélyesen lépett fel. Nagyot fogtunk vele erre a szezonra. 7 (MVP)

 

 

 

Belényesi Csaba: Ezúttal is a megszokott színvonalat hozta, pattogtak vissza róla a labdák a mezőnybe. Az ő teljesítményén nem múlott a pontszerzés. 7

 

 

 

Szalai Gábor: A megszokottnál több eladott labdája volt, az egyik ráadásul a gólhoz is vezetett. Ennél szinte csak jobb meccsei lesznek, pedig ma sem volt gyenge, csak valamivel kevesebb, mint szokott. 5

 

 

 

Matheus Leoni: Kettős érzésem van vele kapcsolatban. A meccs bizonyos szakaszaiban egészen jól játszott, de időről időre mindig előjön az a probléma, hogy egy az egy ellen nem elég hatékony a védekezésben. Bognár kapufája előtt is őt verték meg, erre pedig megoldást kell majd találni. 5

 

 

Vágó Levente: A megszokottnál többet bizonytalankodott és többször is lelassult a támadásunk, amikor hozzá került a labda. Emellett védekezésben voltak villanásai, de ennél jobb meccseket szokott játszani. 5

 

 

 

Szuhodovszki Soma: A csapat nagy részéről elmondható, hogy tudása alatt teljesített, de talán az a legnagyobb érvágás, amikor őt ki tudják kapcsolni. Volt két átlövése, amiből az egyik veszélyes lett, de nem igazán tudta kihasználni az erényeit. Jól védekezték le. 4

 

 

Nagy Krisztián: Nem volt meglepő a cseréje, mert ennél sokkal jobban szokott játszani. Eltűnt a hazai védők közt és csak időnként tudott hozzátenni a meccshez. 4

 

 

 

Kiss Bence: Talán ő volt az egyetlen, akiben némi kreativitás pislákolt a kezdőcsapatból és ha jó megoldást választ a helyzeténél, könnyen lehet, hogy a meccset is megnyerjük. Ugyanakkor még mindig sok az elvesztett labdája. 5

 

 

Pálinkás Gergő: Szinte észrevehetetlen volt az első félidőben, amikor pedig labdához jutott, többször is elvesztette. Indokolt volt a cseréje. 3

 

 

 

Cserék:

Horváth Krisztofer: Sokat vártam a beállásától, de csak elvétve választott jó megoldásokat. Nem tudott veszélyt jelenteni a kapura, nem volt jó meccse. 3

 

 

 

Tóth Barna: Ezúttal is megvívta a maga harcait, de a kapura egyáltalán nem jelentett veszélyt. Valamivel jobban játszott, mint Pálinkás vagy Horváth, de tőle is sokkal többet szoktunk meg. 4

 

 

 

Nagy Olivér: Az ő sebességével lehetett volna mit kezdeni, de ő is többnyire rossz döntéseket hozott. Az akarását nem érheti kritika. 4

 

 

 

Zsótér Donát: Egészen biztatóan szállt be a meccsbe, jók voltak a súlypont-áthelyezései és bátran vállalkozott cselekre is. Sajnos lövésekig nem jutott, de vitt valami színt a játékba. 6 (Zsótér Donátról egyelőre nem áll rendelkezésünkre KTE-s tablókép)

 

Szabó Alex: A meccs utolsó perceire érkezett és bár jelenlétet tudott vinni a kapu elé, veszélyt már nem. 5

 

 

 

 

Máshogy láttátok? Szavazzátok meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a Fehérvár ellen:

MTK Budapest – Kecskeméti TE – Online Poll – StrawPoll

What’s your opinion? Vote now: Varga Bence, Iyinbor Patrick, Belényesi Csaba, Szalai Gábor, Májer Milán, Vágó Levente, Szuhodovszki Soma, Matheus Leoni, Nagy Krisztián, Kiss Bence, …