Köszönjük, jóllaktunk!

Az elmúlt két meccsünk játékvezetői ítéletek szempontjából sem alakult a legjobban, de köszönjük szépen, jóllaktunk, nem kérünk több olyan bíráskodást, ami elvonja a figyelmet a mérkőzésről. Szeretnénk egy olyan meccset játszani, ahol a végén csak arról van szó, hogy ki volt a jobb és nincs ott az a sok „ha”. Tehát most, hogy magunk mögött hagytuk a Paks és a Honvéd elleni vereségek általi gödröt, gödröcskét, ideje előre tekinteni és keményen beleállni a Ferencváros elleni meccsbe. Mert magunk mögött hagytuk a gödröt, ugye?

Azt már láthattuk ősszel, hogy a KTE képes megverni a Ferencvárost. A bajnokcsapat akkor talán nem számított rá, hogy a Kecskemét ilyen kemény diónak bizonyul. Azt is láthattuk már, hogy amikor a Fradi már nem csak számít arra, hogy a Kecskemét kemény dió, hanem fogadkozik is (legalábbis a szurkolók), hogy na majd most, a KTE akkor is képes pontot szerezni, akár a Groupamában is. Most azonban annyiban más lesz a helyzet, hogy a Fradi számára a szezon talán utolsó presztízsvállalása lehet, hogy legalább egyszer megverje Szabó Istvánékat, nekünk azonban égetően szükségünk van a pontokra a dobogóhoz/ezüsthöz. Ez pedig éppúgy okozhat görcsöt és odaadó küzdelmet is mindkét oldalon.

Statisztika

Persze a szurkoló szereti élezni a nyelvét a Fradin, de statisztikai alapon be kell látnunk, hogy a bajnoki címük megérdemelt. A legtöbb lőtt (61) és a legkevesebb kapott (27) góllal állnak és jelenleg a formájuk is a legjobb. Vendégként is ők a legjobbak a bajnokságban, de az elmúlt 5 meccsükből csak kettőt tudtak megnyerni (ha idevesszük a leverkuseni vereséget), hiszen megégtek Pakson és Zalaegerszegen is. Ezzel szemben a Kecskemétnél érezhető némi megtorpanás, a formatabellán a negyedik helyig ereszkedtünk vissza, de a gólszerzésben még mindig az élmezőnyben vagyunk (45 gól, 4. hely) és a második legkevesebb gólt kaptuk (29). A Groupamától távol a Fradi közel kétgólos átlagot produkál, azonban ez nagyjából egyezik az általunk a Széktóiban felmutatott adattal: A Fradi idegenben 47, a Kecskemét otthon 48 percenként szerez gólt. A félidei eredmény viszont könnyen meghatározhatja a végeredményt is: a Fradi többnyire nyer, ha vezet a szünetben (11 győzelem 13 meccsen), mi pedig még sosem fordítottunk, ha vereségre álltunk 45 perc után. Ugyanakkor ha a félidőben pontszerző pozícióban vagyunk, akkor csak nagyon ritkán kapunk ki (ez csak 4-szer fordult elő 22 meccsen).

Összeállítások

Szabó István keretébe visszatérhet Vágó Levente és Horváth Krisztofer, ami mind a védekezésnek, mind a támadójátéknak lökést adhat. Eltiltottak nincsenek a csapatban, ezért az alapcsapattól való eltérést csak az indokolja, ha valaki sérült (Belényesi remélhetőleg végleg maga mögött hagyta a sérülését), illetve ha Szabó a Fradi ellen taktikai finomságokkal készül. Ebben az esetben újra a középpályán találhatja magát Szalai Gábor. A Honvéd elleni kezdőhöz képest újra kezdő lehet továbbá Nagy Krisztián és Tóth Barna is. Csercseszov esetében meglehetősen nehéz a bajnoki cím bebiztosítását követően jósolni, akár az is előfordulhat, hogy a Fradi rámegy a magyar és fiatal játékosok után járó pénzre, de nem feltételezem, hogy teljesen felforgatott csapattal állnának ki. Dibusz helye biztos, rajta kívül magyarként Pászkára, Baráthra (esetleg Vecseire vagy Sigerre) és az elmúlt idoszakban remeklő Lisztesre számítok.

Kulcsemberek

Amennyiben megint a középpályán játszik, kulcsszerepe lehet Szalai Gábornak. Szabó István többször is említette, hogy a hazai meccset annak a húzásnak (is) köszönhetően nyerte meg a KTE,  hogy Gabi a középpályán kapott szerepet és labda nélkül hatodik emberként húzódott vissza a védelembe, így nem lenne meglepetés, ha a kecskeméti edző visszatérne ehhez a megoldáshoz. Ugyanakkor erre akár Csercseszov is készülhet már, így előfordulhat, hogy Szabó valami újítással áll elő, ám a védelemben az elmúlt időszakban jó teljesítményt nyújtó Szalai ebben az esetben is fontos játékosunk lehet. A Ferencváros oldaláról egyértelműen ifj. Lisztes Krisztián az elmúlt időszak legfelkapottabb labdarúgója, ez pedig nem is meglepő, hiszen a 18 éves játékos valósággal berobbant az elmúlt hetekben az NB1-be. A Fehérvárnak 2, a Vasasnak, az Újpestnek és a Kisvárdának 1-1-1 gólt lőtt, mindannyiszor csereként beállva. Így, hogy a bajnoki cím már a zsákban van a Fradinak, remek alkalom mutatkozik arra, hogy a kezdőcsapatbeli tagságra már a puszta teljesítményével is rászolgáló Lisztes végre az első perctől a pályán lehessen.

Amire érdemes figyelni

A csapat és a szurkolók számára sem ismeretlen már egy Fradi elleni meccs így a telt házas mérkőzésen nem nyomja majd össze a hangulat a fiúkat. Van azonban egy olyan faktor, aminek a hatásáról eddig viszonylag keveset beszéltünk. A KTE számára ugyanis úgy tűnik, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy melyik csapat szerzi az első gólt. Amikor mi kaptuk az első találatot, mindössze kétszer sikerült úgy megfordítanunk a meccset, hogy a végén győzni is tudjunk (ősszel a ZTE ellen Bedi góljára válaszul hintettünk egy hármast, míg tavasszal Debrecenben Loncar találatára felelt a csapat először egy kiharcolt debreceni öngóllal, majd Horváth átlövésével). Ezzel szemben, amikor a KTE lövi a meccs első gólját, akkor nagyon nem akaródzik neki kikapni. Egyetlen egyszer fordult ez elő velünk ebben a szezonban, két hete a Paks ellen, ez pedig egy 16 meccsből álló mintán (ha ideszámoljuk a Tiszakécske elleni kupameccset is) már elég meggyőző adatsor. Érdemes tehát nekünk lőni az elsőt, mert akkor valószínűleg pontot szerzünk, ellenben ha mi kapjuk, vélhetően nem nyerünk.

Edzők

Szabó Istvánnak talán a szezonbeli legnagyobb feladattal kell megbirkóznia. Mióta átvette a KTE-t, még csak egyszer kellett azzal szembenéznie, hogy csapata háromszor egymás után kikapott volna egymás után (tavaly februárban egymás után a Diósgyőr, a Csákvár és a Vasas is felpofozott minket) és sejthetjük, hogy nem nagyon szeretne hasonló helyzettel találkozni most sem. Ami talán még érdekesebb, hogy a legújabb Szabó-érában a két vereségből álló „sorozatok” is ritka vendégek a mostani (Paks-Honvéd) előtt mindössze 2021. novemberében egy Tiszakécske-Haladás párosgyakorlatot követően mondhatta el magáról Pista bá, hogy két meccset vesztett el egymás után a KTE-vel. Vezetőedzőként Csercseszov ellen azonban még veretlen és a Fraditól is csak egyszer kapott ki: még a 2011/12-es szezonban, az Üllői úton, akkor Marko Simics és Grúz Tamás góljaira Franci Litsingi válaszolt a mi részünkről.

Másfajta kihívással áll szemben Sztanyiszlav Csercseszov. Az orosz szakember a Leverkusen elleni Európa Liga kiesést követő ötmeccses blackout után végül magabiztosan validálta a papírformát és három fordulóval a vége előtt már bajnoknak mondhatja magát. Ezzel két év alatt egy Magyar Kupát és két bajnokságot nyert, ami lehet, hogy elvárható eredménysor volt a klub erejét ismerve, de a nemzetközi szerepléssel újat is tudott mutatni a szurkolóknak. Ugyanakkor az utolsó három mérkőzésen ki kell jelölnie az irányvonalat. Úgy tekint a hátralevő meccsekre, mintha nem lenne meg a bajnoki cím és a legerősebb csapatot küldi fel a pályára? Vagy a jövőre gondol és játéklehetőséget azoknak, akik csak kiegészítő szerepet kaptak vagy játékpercekre van szükségük? Esetleg elkezdi üldözni a támogatást és fiatalokat és magyar játékosokat dob harcba? Én egyfajta hibrid megoldásra számítok, ahol Csercseszov elkezd zsonglőrködni a kerettel, de éppen csak annyira, hogy azt ne lehessen komolytalannak nevezni. Szerepet kapnak majd olyanok, akik korábban ritkábban, de a csapat nem fogja kockáztatni a győzelmeket. Ez ránk nézve azt jelenti, hogy meg kell majd izzadnunk a pontokért.