Megkezdődik az NB1 harmadik köre és nehéz elképzelni, hogy ezt a szezont utólag ne az „álomszerű” jelzővel illessük. Az első körben 20 pontot gyűjtött a KTE, a másodikban némi visszaesést tapasztalhattunk és 20%-kal gyengébben teljesített a csapat a megszerzett 16 ponttal. A kérdés adott: a harmadik körben hány pontot szerez majd a KTE?
Vegyünk egy rosszabb forgatókönyvet. Tételezzük fel, hogy ugyanannyit romlik a teljesítményünk, mint amennyit az első körről a másodikra romlott, tehát 20%-ot. Ez azt jelentené, hogy a második körös 16 pont helyett a harmadikban csak 12-13 pontot szerezne a KTE az utolsó 11 meccsen, így pedig 48 ponttal fejezné be a bajnokságot. Ez a 48 pont azóta, hogy 12 csapatos a bajnokság, sorrendben a következő helyezésekre volt elég: 6., 5., 4., 5., 5., 5., 4. Azt mondhatjuk tehát, hogy az elmúlt szezonok alapján a 48 pont átlagosan az 5. helyre volt elég. Jelenleg hat pontra van tőlünk az ötödik hely, tehát annyira nincsen távol, hogy ne lehetne akár odáig is lecsúszni egy rosszabb eredménysorral. Ugyanakkor a csapat stabilitását figyelembe véve bizakodhatunk egy ennél veretesebb eredménysorban. A Vasas elleni hazai mindenesetre könnyedén tűnhet kötelező győzelemnek, de ne feledjük, hogy a bajnokság utolsó szakasza már egyre inkább szól arról, hogy a bajban levő csapatok igyekeznek plusz energiákat mozgósítani. A Vasas pedig nem csupán bajban van, de a bennmaradó helytől számított öt pont hátránya kifejezetten mély salakot képez köré, így számukra égető fontosságú, hogy elkezdjenek pontokat gyűjteni. Egyáltalán nem számíthatunk tehát könnyed mérkőzésre, de hazudnék, ha azt mondnám, hogy nem győzelmet várok a meccstől, pláne, hogy eddig két meccsen négy pontot szereztünk ellenük.
Statisztika
Talán már meg sem kell említeni, hogy hazai pályán veretlenek vagyunk, természetesen ezt szeretné is megőrizni a csapat. Ugyanakkor az elmúlt öt hazai meccsünkön csak egyszer nyertünk és négy döntetlent játszottunk. A hazai szereplésünkre jellemző, hogy a meccsek több, mint felén (55%) esik 3,5-nél több gól és a hazai meccseink közel háromnegyedén (73%) mindkét csapat lőtt gólt. Ez a két adat pont nem állt a Vasas elleni meccsünkre, ami egy ordas 0-0 lett az első fordulóban. A Vasas vendégként mindössze egy győzelmet tudott aratni a szezonban (Pakson). A gólszerzésben vannak problémáik, a meccsenkénti 0,77 gól nem túlzottan veretes, pláne ha a csatársorukban szereplő neveket nézzük (Radó, Novothny, Holender, Feczesin, Balogh Norbert). Idegenben ráadásul a meccseik 45%-án nem lőttek gólt, a második félidőben pedig szinte sosem (91%). A védekezésük viszont meglepően jó: csak a Fradi és mi kaptunk kevesebb gólt, mint a Vasas (26).
Összeállítások
A Kisvárda elleni győzelmet követően nem sok dolog indokolja Szabó István számára, hogy variáljon. Vágót előbb-utóbb most már várom vissza a középpályára, ez esetben viszont Rjaskó vagy Szalai kerülhet a védelembe. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a legutóbb remek teljesítményt nyújtó Nikitscher a kezdőbe kerül. A Katona – Horváth – Banó-Szabó hármasból úgy gondolom, hogy Horváth kerülhet a padra, de közülük gyakorlatilag bármelyik kettő pályára kerülhet. A Vasasnál Uram János berobbant a csapatba, Berecz viszont eltiltás miatt nem fog játszani. A legfrissebb hírek szerint Radó Andrást, Feczesin Róbertet és Márkvárt Dávidot az NB3-as csapathoz irányították, így rájuk sem kell számítanunk a kezdőben.
Kulcsemberek
Ellenállhatatlan a késztetés, hogy az elmúlt időszak alapján Szuhodovszki Somát említsem meg, de ezúttal azt várom, hogy Nagy Krisztián szerepe értékelődik fel. A Vasas az elmúlt időszakban a három védős szisztéma alapján játszik, amiben (ezt mi is ismerjük) a szárnyvédők sokat támogatják a támadásokat. Ez persze le is foglalja az ellenfél szárnyvédőit, de támadásban akár mögé is lehet kerülni a Silye-Szivacski duónak. Így tehát védekezésben és támadásban is fontos szerep hárulhat Kriszre (és a másik oldalon Zekére). A Vasas tavaszának legnagyobb felfedezettje Uram János, aki kiváló teljesítménnyel sajátította ki magának a kaput. Bravúrok sorát mutatta be az elmúlt időszakban és bízunk abban, hogy vasárnap is sok dolga lesz.
Amire érdemes figyelni
Két remek védelem találkozik egymással vasárnap: a KTE 22 forduló alatt 22 gólt kapott, a Vasas pedig 26-ot, erre a két számra csak a Fradi tud rálicitálni a 17 kapott góljával. Emiatt pedig fontos lesz az, hogy melyik edző hogyan fogja megszervezni a támadójátékát. Az elmúlt időszak alapján úgy tűnik, hogy mindkét csapat három védős rendszerben lép pályára (ez a KTE esetében szinte biztosra vehető, a Vasasnál lehet szerkezetváltás). Az egyik oldalon a szokásos 3-4-2-1-re lehet számítani, a másikon pedig talán 3-5-2-re, de mindenképpen érdekes lesz, hogy hogyan talál fogást egymás védelmén a két csapat.
Edzők
A Kecskemét eddig megszerzett 36 pontja az elmúlt hét szezonból négyszer is elég lett volna a bennmaradásra, de a matematikai bizonyossághoz szükség van még néhány pontra. Szabó István mindenesetre már megpendítette, hogy megvan a bennmaradás, új célokat kell kitűzni a csapat elé. Az új célokba mindenképpen az illeszkedne, ha a Vasast elverjük, ráadásul hazai közönség nem hangolhatja a csapatot túlzottan védekezőre sem. Győzelemre játszik majd a KTE, a pontrúgásoknak pedig kiemelt szerepe lehet. Szabó úgy fogalmazott, hogy a harmadik körben az előző két körnek megfelelő átlagot szeretne elérni a csapattal, ez nagyjából 16-18 pontot jelentene. A Vasas elleni hazai győzelem meg is adhatná az alaphangot.
Kondás Elemér 15 meccse ül a Vasas padján és 14 pontot szerzett vele a csapat, ami 0,93-as PPM (pont/meccs) mutatót jelent és 31%-os teljesítményt (Szabó Istvánnál ez 1,64-es PPM és 54%-os teljesítmény). Ez ugyan a korábbi edző, Kuttor Attila NB1-es produktumánál hajszállal jobb mutató (0,71 PPM, 24%-os teljesítmény), mégsem mondhatjuk, hogy annyit javult volna a Vasas, amennyit a szurkolók reméltek. Ami pedig meglepő, hogy a lőtt és a kapott gólok számában is tapasztalható némi visszaesés az edzőváltás óta. Kondás a Fehérvár elleni vereséget követően a hozzáállást kritizálta, a KTE ellen reméli, hogy a játékosok jobban átérzik a mérkőzés tétjét.
Akkor a nagy kérdés részünkről eldőlt, a negyedik ötödik helyet pályázzuk meg, mellyel minden felmerült probléma megoldódik. Egy utánpótlás nevelésre berendezkedő klubnál teljesen logikus. Függetlenül az egyéni érdekemtől, ez sincs ellenemre. Napokban nekem szegezték a kérdést, a Vasas mellett ki lesz a kieső. Tanácstalanul csak annyit tudtam habogni, a KTE biztosan nem. Azért óva intenék mindenkit a kék-fehérek leírásától, Eli bácsosz biztosan tartogat még ravaszságokat. Nekünk továbbra is a pillanatnyi kiváló formára kell koncentrálni. Gondolom, a kívánságodat nem Szabó Istvánnak, hanem Vágónak címezted. Ugyanis a három védős taktika értelmében a középső védőnek a két társa közül ki kell lépni a középpályáról labdával érkező támadóra, és szparingolni kell vele. Ebbe a középpályás játékba a kemény ütközés is beleértendő. Miközben a másik kettő mögötte biztosít. Emlékszel még a nem is olyan régen bekapott gólra? Egyébként Nagy Krisztián játéka valóban felértékelődhet, de csak úgy, hogy Zekével felváltva érkeznek az ellenfél kapuja elé. Nem vitás, A háromvédős felállásban a védekezés szempontjából döntő szerepe van a szélső középpályásoknak, hiszen tőlük függ, hogy a pálya kritikus részén létszámelőny vagy létszámhátrány alakul-e ki. Ahogy ezt egy csúcsmester gondolja. Itt a vége, nem folytatom, mert kapok a fejemre. Okoskodtam már eleget, a harmadik körbe is belefér. Karosszékben ülve várom a váratlan eredményeket.
Az érezhető, hogy Szabó az elmúlt meccseken kísérletezik Vágó védelemben szerepeltetésével és addig, amíg Nikitscher ilyen formában van (és cserekén beállva Meszhi is eddig jól teljesített), meg is teheti, mert van, aki pótolja Levi karakterét a középpályán. Számomra az az érdekes, hogy ebben az esetben két (egyébként jól szereplő) hátvédünk is a padra szorul (múlt héten épp Rjaskó és Szalai). Persze az eredmények eddig igazolják Szabót.
Krisz szempontjából én várom az áttörést: a Fehérvár elleni meccs után beszakadt a formája és sokkal visszafogottabb teljesítményt mutat, mint korábban (ez egyébként Banó-Szabóra is áll). Nem játszanak ők rosszul, csak annyira kiemelkedőek voltak ősszel, hogy az ember óhatatlanul is ahhoz viszonyít.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell tövig rágnunk körmeinket a bent maradás miatti izgalomban, így van lehetőség éles helyzetben más hátsó formációk kipróbálásra. Jól keveri Szabó mester a kártyákat, most is tervez biztos valamit, reméljük holnap is meglepi valamivel Kondásékat, mint ahogy tette ezt legutóbb Angyalföldön.