Megvan a KTE első győzelme a bajnokságban, csocsónyelven szólva már nem kell bújnunk az asztal alatt. A következő ellenfél a csapat, ami sokak szerint se nem Puskás, se nem akadémia (leginkább Kispesten habzik fel a szurkoló szája emiatt), de egészen biztosan Felcsút és a jelenlegi magyar labdarúgás legmegosztóbb jelenségeinek egyike. Szabó Istvánékat ennél azonban jobban érdekli, hogy erős ellenfél, amely ellen próbát kell tenni a sorozatunk továbbnyújtásával.

Ebből lenne jó minél többet látni, akár már Felcsúton is (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

 

Aki idegenbe is ellátogat és megtekinti a Puskás Akadémia elleni meccsünket, a mérkőzés mellett egyfajta 2in1 akcióként élőben láthatja napjaink magyar labdarúgásának egyik mementóját, a Pancho Arénát. Félreértés ne essék: amellett, hogy a stadion jól reprezentálja bizonyos klubok meglehetősen szervetlen fejlődését, igen pofás létesítmény. A Makovecz Imre eltéveszthetetlen stílusát magán hordozó (naná, hiszen annak idején a tervezést még ő kezdte el, hogy aztán Dobrosi Tamás fejezze be) pálya valóban élményszámba menő különlegesség más stadionokhoz képest. Én legutoljára egy rettenetes Puskás – ZTE mérkőzésen jártam ott, és tapasztaltam meg a szokatlan miliőt. Ezzel súlyosbítva már-már tudatmódosító hatása van a Panchonak, de lehet, hogy ezt csak a romlott rántotthúsos szendvics mondatja velem, amit a büfében vettem (persze nem bizonyítható, hogy ilyen gyatra étellel szolgáltak volna ki, mégis fenntartom a gyanút, tekintve, hogy a mérkőzés másnapján nekem és unokabátyámnak is gyomorbántalmakkal kellett szembenéznünk, kettőnk menüjében pedig csak a szendvics volt közös pont, így saját káromon tanulva bátran tanácsolom, hogy ne vegyetek szendvicset a kiszolgáló egységekben). A KTE mindenesetre a magyar labdarúgás egyik közmondásos helyszínére látogat, ahol a stadionnal ellentétben a felcsúti csapat még nem találta meg ezer közül is felismerhető stílusát.

 

Statisztika

A Puskás eddigi négy pontja, bár mindenképp gyengébb kezdés a vártnál, azért egyáltalán nem vállalhatatlan: a Fraditól ki lehet kapni az utolsó percben, a Kisvárda elleni döntetlen sem katasztrofális eredmény, az Újpest ellen pedig győzni tudtak. Ami némileg meglepő, hogy eddigi minden meccsükön átengedték a labdabirtoklást az ellenfelüknek, ami a Kecskemét ellen aligha lesz így. Ha mégis, akkor lehet, hogy a kezdőkörbe letett labdát fogja nézegetni mindkét csapat, mert eddig a KTE-nek is jól állt, ha az ellenfél próbált nyomni, a lilák pedig kontráztak. Talán nem lesz döntő faktor, pláne egy olyan bajnokságban, ahol ennyire ad hoc módon kerülnek elő a kártyák, de eddigi három meccsükön meccsenként 4-es átlagot hoznak sárga lapokból. Ez a masszív szám a mi összesen 10 sárga lapunkat is túllépi, pedig a Kecskemét aztán nem riad vissza a fizikalitástól. Mikor legutoljára találkoztunk egymással a Panchoban, akkor könnyed 4-0-val küldtek bennünket haza, de talán ebből kiindulni badarság lenne, hiszen akkor a Felcsútban még Fiolák, Kleinheislerek, Sallaik, Szélesi Zoltánok (!) és mindenki által kedvelt Polonkaik futkostak. Ez talán érzékelteti is, hogy milyen régen látta egymást testközelből a két csapat. Az idei KTE például három meccs alatt sem kapott összesen négy gólt. Más idők, más stílusok…

 

Összeállítások

A Puskás kapujában, ha egészséges, nem lehet kérdéses Tóth Balázs szerepe: az egyik legtehetségesebb magyar kapus már az első két fordulóban is kiemelkedően jól védett. A védelem bal oldalán bennragadhat Spandler és a Kispestről beejtőernyőztetett Batik is kezdő lehet. A támadósorban Kiss Tamás helye biztosnak tűnik, viszont a havi 24 millió forintot kereső (igen, tudom, szégyellem magam a blikkes link miatt, de a bulvárigényeket is ki kell elégíteni) Zahedi egyelőre nem kezdte törleszteni a fizetését, így akár Puljic vagy Lamine Colley is kezdőbe kerülhet. Nem könnyű a Felcsút helyzete, mert a válogatott Nagy Zsolt és Szolnoki Roland mellett Luciano Slagveer is hosszabb időre dőlt ki sérülés miatt. A KTE-nél a védelmet nincs oka nagyon megbontania Szabó Istvánnak: Varga Bence a kapuban adott, középen kérdéses lehet, hogy Belényesi vissza térhet-e. A jobb oldali szárnyvédő pozíciójában az eltiltásból visszatérő Sági nem volt meggyőző, így (tekintve, hogy Buna és Tóth Dávid egyelőre nincs túlfoglalkoztatva) Katona Máté kerülhet csapatba. Ha nem a védelembe kerül, akkor Nagy Krisztián biztos pont lehet a középpályán, és Katona Bálintot is a csapatban tarthatja a múlt heti jó teljesítménye. Bár legutóbb a félidőben lecserélték, Vágó ismét kezdő lehet, a csatársorban pedig visszatérhet Tóth Barna Djuranovics oldalán. Mivel a montenegrói Gyurinak nincs igazán alternatívája a keretben, valószínűleg marad a kezdőben ő is.

 

Kulcsemberek

Az elmúlt mérkőzések tanulsága, hogy a KTE védelmét piszok nehéz feltörni, ha nem lendületből érkezik az ellenfél. Ilyenkor következik az 5-3-as védővonal többszöri körbepasszolása és a beívelgetések, amikre – talán nem nagy kockázat kijelenteni – pénteken is látunk majd példát. Ebből a szempontból fontossá válhat Kiss Tamás jelenléte a pályán, hiszen a Puskás kreatív játékosai közé tartozik, könnyen lehet, hogy sok beadás érkezik majd tőle és valószínűleg próbálkozni fog 1v1 elleni párharcokkal is. A Kecskemét részéről Uros Djuranovicsot emelném ki. Nagy várakozásokkal igazolta le a KTE, a felelőssége is nagy, elvégre a tavalyi év gólkirályát kellene pótolnia. Három mérkőzés alatt egy villanást tudtunk feljegyezni tőle, ami rettenetesen kevés egy montenegrói válogatott támadótól, de abban az egy villanásban benne volt, hogy Gyuri képességeit tekintve egy jó játékos lenne, csak hát valamiért egyelőre csak a nagy homorítások, a harcias letámadások és a játékvezetőkkel való veszekedések jöttek ki belőle. Persze a játékstílusa miatt faragják is rendesen, de bízom benne, hogy Felcsúton megjön végre az a gól is.

Egy pillanatnyi klasszikus csatárteljesítmény. Előbb-utóbb Djuranovicsnál is át kell törjön a gát. Miért ne most? (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

 

Amire érdemes figyelni

Először találkozik idén a KTE olyan csapattal, amely kimondottan a nemzetközi kupaindulásért száll harcba. Ezt a minőséget még nem ízleltük meg, érdekes lesz látni, hogy mit tudunk kezdeni egy ilyen ellenféllel. A stabilitásunkat nem féltem a Puskás ellen sem, sokkal inkább arra vagyok kíváncsi, hogy képes lesz-e a hazai csapat olyan nyomást gyakorolni a Kecskemétre, amely miatt nem tudunk majd valós terhelést helyezni a védekező harmadukra. Ha így lesz, akkor mindenképpen gyorsulnunk kell: az első három fordulóban mutatott tempó nem biztos, hogy elég lesz a kontratámadások lövéssel való befejezéséhez.

 

Edzők

Hornyák Zsolt meghatározó erővé tette a magyar labdarúgásban a Puskás Akadémiát és bár lehet vitatkozni azon, hogy a kiemelkedő lehetőségekkel bíró klub életében neki vagy a háttérnek van nagyobb szerepe, azt nem lehet elvitatni tőle, hogy az elmúlt években mindig stabilan dobogós helyen tartotta az együttest, ugyanakkor a bajnoki címre reális esélyük talán nincsen. Hornyák szókimondó edző, aki a sajtó előtt sem fogja vissza magát, akár a nyilvánosság előtt is kritizálja vagy dicséri a játékosait, vagy adja le a rendelést a vezetőség felé, hogy mely játékosokat akarja a csapatába. A tavalyi év arany- és ezüstérmese ellen is játszottak az első három fordulóban, így éppen jól jön számukra az újonc elleni összecsapás. Más típusú meccsre kell készülniük, mint a korábbiakban, egy sokkal visszahúzódóbb csapattal találkoznak pénteken, így Hornyáknak a héten azt kellett kitalálnia, hogy hogyan törjön fel egy ennyire zárt védelmet.

Hornyák Zsolt szeretne ezúttal győzelemnek tapsolni (fotó: Puskás Akadémia – Facebook)

 

Szabó István számára egy újfajta kihívás lesz ez a mérkőzés, hiszen ezúttal egy élcsapattal kell megküzdenie a Kecskemétnek. Ha valamikor, akkor most még annyira sem számíthatunk arra, hogy feleslegesen nyíljon ki a KTE, mint eddig. Érdekes lesz, hogy a szélsővédőinket mennyire engedi hosszú pórázra Pista: a Puskás szélsőinek jelenléte miatt nem megengedhető, hogy biztosítás nélkül nagyon bátran lépjenek előre. Ugyanakkor a a pálya közepén kialakítható a létszámfölény, ehhez viszont az kell, hogy Szabó összehangolja a középpálya és a csatársor munkáját. Eddig ugyanis többször volt rá példa, hogy a két csapatrész egymástól elszigetelve küzdött, bár a Mezőkövesd ellen már látható volt javulás ezen a téren is. Ahhoz, hogy létszámfölényt tudjunk kiharcolni, szükség lesz a két csatár folyamatos visszalépéseire, persze anélkül, hogy beláthatatlanul távol kerüljenek a kaputól.

Szabó István és stábja a Kövesd ellen már győztes meccstervet tudtak kialakítani. A Puskás ellen ez keményebb feladat lesz (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)