Az ETO elleni döntetlennél azt hittem, hogy ilyen vagy ehhez hasonló már nincs. Az, hogy a csapat a meccs utolsó labdaérintéséből bukja el a győzelmet olyan végletes eseménynek tűnt, aminél nem tudtam fájóbbat elképzelni. Aztán jött a Diósgyőr.

Az ETO elleni döntetlennél azt hittem, hogy ilyen vagy ehhez hasonló már nincs. Az, hogy a csapat a meccs utolsó labdaérintéséből bukja el a győzelmet olyan végletes eseménynek tűnt, aminél nem tudtam fájóbbat elképzelni. Aztán jött a Diósgyőr.
Elmaradt a legutóbbi két meccs beszámolója, most viszont visszatértem. Ilyen a formám: a két kimaradó veretlen meccs után most egy vereségről írhatok.
Hátul még mindig nagyrészt stabilak vagyunk, elől még mindig nincs meg a ritmus részletei…