Tímár támadófocit ígért, de ami eddig igazán megragadja a tekintetet, az a védekezés

Három napon belül két olyan meccsen vagyunk túl, amelyről mondjuk egy hónappal ezelőtt még azt mondtuk volna, hogy simán kikapunk. Ehhez képest előbb az Újpestet pöcköltük ki a kupából, majd a sokak által az NB2 kirakatcsapatának kikiáltott Honvéd ellen is nyerni tudtunk. Ráadásul mindkét meccsen kifejezetten stabil volt a KTE.

A meccs utáni interjúban Beke Péter azt mondta, hogy

két héttel ezelőtt egy új fejezet kezdődött a klubnál.

Nyilván nem feltétlenül ő tudja megítélni, hogy mekkora változások álltak be a csapatnál, de tény, hogy két meccs alapján valóban olyan, mintha egy másik csapatot látnánk lilában. Az Újpest ellen már ízelítőt kaptunk Tímár elképzeléseiből, a Honvéd ellen pedig két fogást is kóstolhattunk tőle. Gera Zoltán csapata hitehagyott volt, amely a győzelmekből származó hullámokat sem tudta meglovagolni. Bár akadt egy hétmeccses (!) veretlenségi sorozatunk, aminek főként a második fele kifejezetten reménykeltő volt, de a Videoton elleni meccsen megtört valami és onnantól sorra jöttek azok a meccsek, amelyeken nem tudtuk realizálni azt, amit a játék képe mutatott. Ha egyáltalán mutatott valamit. Gera pedig ebben felőrlődött, nem volt ötlete arra, hogy hogyan lehetne megfordítani a lefelé tartó folyamatokat. Tímár csapata már két meccs után is egészen másnak tűnik. Más a hangulat, más a mentalitás, más az önbizalom.

Tímár Krisztián elkezdte kirángatni a gödörből a KTE-t (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Bár az augusztusi félórában kiegyenlített volt a játék, ez főleg azt jelentette, hogy nem alakult ki helyzet. Az egyetlen kivétel az volt, amikor Kovács indításával Pálinkás lépett ki Baki hibájának köszönhetően, jól gurított vissza, de Banó-Szabó Tujvelbe lőtte a helyzetet. Nagy lehetőség maradt ki, de valószínűleg akkor sem szereztünk volna vezetést, ha Tujvel nem véd, mert a szituáció előtt egy másik labda is a pályára került. Nagyjából 10 perccel ezt követően szakadt félbe az első próbálkozás, hogy aztán szeptember közepén újra nekiveselkedjenek egymásnak a csapatok. Ez egy meglehetősen fura alaphelyzetet teremtett. A két edző kezét nem kötötte a két héttel ezelőtti összeállítás, Feczkó két helyen változtatott is (Kállai helyett Ujvári, Nyers helyett pedig Pinte kezdett), Tímár viszont ugyanazt a kezdőt küldte fel, mint a égszakadáskor, tehát így néztünk ki a „kezdősípszónál”:

Varga B. – Szabó A., Belényesi, Debreceni – Győrfi, Kovács B., Haris, Bolgár – Banó-Szabó, Beke – Pálinkás

Pálinkás Gergő fizikalitása feladat elé állította a védőket (fotó: Kecskeméti TE – Fcaebook)

A meccs 28:00-ról indult egy kecskeméti szabadrúgással, amit láthatóan egy begyakorolt figurával próbáltunk megoldani, Banó-Szabó a védőjéről leváló Pálinkáshoz ívelt, aki viszont mellé lőtt. Aggodalomra adott okot, hogy Haris viszonylag hamar (óra szerint a 33. percben) besárgult, miután egymást követő harmadik faltját már nem nézte el neki az egyébként a meccsen mindkét irányba konzekvensen tévedő Rúsz Márton.  A Honvéd lehetőségeit elsősorban a távoli lövések adták (ebben Zuigéber volt a legaktívabb), de azért nem állíthatjuk, hogy nagyon megemelkedett a pulzusunk. Cserébe mi sem voltunk túl élesek elől, egy Banó-Szabó szabadrúgást követő Belényesi fejesen kívül előttünk sem adódott nagyobb helyzet. A rövidre szabott első félidő előtt még mindkét edző azt tervezte, hogy megnyomja ezt a 17 percet, de egyik csapat sem volt képes komoly veszélyt teremteni. 

A második félidőben aztán elkezdtek éledezni a csapatok: Pálinkás védelem mögé tett veszélyes beadását Csonka kis híjás a saját kapujába rúgta, a másik oldalon pedig egy szögletvariáció után Zuigéber lőtt fölé. Vargának először az 57. percben kellett védenie, amikor Medgyes lépett ki és lőtt éles szögből, Tímár pedig nagyjából ezen ponton érezhette először, hogy a sárgalapos Haris helyére be kell hozni valakit, aki nem csak a védekezésben lesz képes odalépni, ahova kell, de az építkezésben is részt tud venni, így behozta Bocskayt. A Honvéd erényeit jól semlegesítette a KTE, Feczkó csapata nem tudott igazán nagy helyzetet kidolgozni, de akadtak veszélyes megmozdulásaik, a 62. percben például Hangya beadásáról csak centikkel maradt le Zuigéber. A fordulópont akkor jött el, amikor Varga Bence gyorsan végzett el kirúgást, a kaotikus helyzetből pedig mi jöttünk ki jól. Előbb Beke eltűnt a védő mellett, de a szabad labdát Banó-Szabó Tujvelbe rúgta, majd a kipattanót Beke fejelte rá Csontos kezére. Rúsz büntetőt ítélt, Beke pedig magabiztosan rúgta a jobb alsóba, pedig Tujvel rajta volt a lövésen. Bár a Kispestnek kellett menni az eredmény után, nekünk volt esélyünk arra, hogy lezárjuk a meccset: Győrfi beadása után Pálinkásnak, Banó-Szabó szöglete után pedig Szojmának volt veszélyes fejese, míg a másik oldalon Medgyes lőtt egy helyzetet a becsúszó Szabóba.

A meccset eldöntő pillanat (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Ha azt kellene megállapítanunk, hogy miben vagyunk most jobbak, mint akár néhány héttel ezelőtt, akkor talán a kontroll lehetne a kulcsszó. Tímár ugyan támadófocit ígért, de még nem tartunk ott, hogy ezt folyamatosan visszalássuk a pályán. Ezzel szemben a védekezésbe belevitt attitűd nagyon markánsan jelenik meg. Az intenzív letámadás már Tímár első tétmeccsén az Újpest ellen is kifejezetten jó dolgokat eredményezett, most pedig az NB2-ben eddig nagyon meggyőző számokat produkáló Honvédot is jól zártuk le. Feczkó Tamásék jellemzően nagy iramot diktálnak a meccseiken, sok kapuralövéssel és magas xg-vel (nem ritkán 3 feletti várható góllal) nyomják agyon az ellenfeleiket, amiből ezúttal semmi nem érződött. A KTE keményen, agresszívan, ha kellett, szabálytalanságokkal lassította a vendégek fociját és egyszerűen nem engedte őket minőségi helyzethez. Az egész meccsen mindössze két próbálkozása volt a tizenhatoson belül a Kispestnek: az egyiket Medgyes nem ideális szögből lőtte Varga kezeibe, a másikat ugyanő a becsúszó Szabóba. Emellett a gyors átmenetekre próbáltunk építeni, amik ezen a meccsen nem annyira ültek, mint a kupában, de az a lendület és rámenősség, ami talán a csapat sajátja lesz, eredményezett néhány esélyt és egy büntetőt. Tímár Krisztián mindkét meccset kézben tartotta és még akkor is az volt az ember benyomása, hogy kontroll alatt tartjuk az ellenfelet, amikor nem jutottunk labdához.

Míg Gera Zoltán regnálása alatt az volt a problémánk, hogy olyan meccsek is kicsúsztak a kezünk közül, amiken jobban játszottunk, mint az ellenfél, addig most fordított mintát látunk: az elmúlt két meccsen képesek voltunk olyan tartást mutatni, amivel behúztuk a győzelmet az erősebb ellenfelek ellen is. Mert ha a két csapat jelenlegi állapotát nézem, a meccs képe ellenére is jobb csapatnak tartom a jelenlegi Honvédot, mint a jelenlegi KTE-t, de Tímár láthatóan érti, hogy hogyan kell eltüntetni ezt a különbséget. Ha pedig az általa elképzelt játék elkezd gyökeret vetni, akkor egy borzasztóan kellemetlen csapat leszünk, akik ellen nem szívesen játszanak az ellenfelek. Tímár Krisztián pedig a meccs után éppen azt mondta, hogy ilyen csapatot szeretne látni.

A csapat és a szurkolók elkezdtek újra egymásra találni (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

 

Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található): 

Varga Bence: Ha előzetesen azt mondják nekem, hogy Bencének a Honvéd ellen lejátszott 94 perc alatt csak egyszer kell védenie, nem biztos, hogy elhiszem. Pedig ez volt a helyzet, néhány lehúzott beadáson és kimozduláson kívül nem igazán volt feladata. A gól előtti hosszú indítása viszont jó felismerés volt, még ha a büntetőhöz kellett is némi szerencse. 6

 

Szabó Alex: Szépen felállt a Budafok elleni öngóljából, ehhez valószínűleg kellett az edzőváltás is. Most ott tartunk, hogy Alex az egyik legbiztosabb pont a csapatban, az Újpest elleni gólt követően ezt a meccset egy nagyon fontos blokkal tette emlékezetessé. Ezen kívül is jól állt a lábán, nem emlékszem fájó hibájára. 7

 

 

Belényesi Csaba: Jól semlegesítette a kispesti támadókat, nem nagyon lehetett mellette megélni. Ezúttal nem kellett látványos dolgokat csinálnia védekezésben, de így is akadt egy klasszikus Belényesi-féle becsúszása. Az első félidőben egy nagy helyzete is volt, de Tujvel fogta a fejesét. 7

 

 

Debreceni Ákos: Már az esőáztatta meccsen is feltűnt, most viszont biztossá vált, hogy egy nagyon magabiztos, stabil, sallangmentes védőt vettünk kölcsön Paksról. Ellentmondást nem tűrően szerel, nem riad vissza a fizikalitástól sem. A tegnapi játékában benne volt a lap, ezt végül meg is kapta. 7

 

 

Győrfi Milán: Gera a bal oldalon szerepeltette, Tímárnál úgy tűnik, hogy a jobb oldalon lehet helye. Lendületes, többször is jól futott el, a cseréje előtt pedig kis szerencsével gólpasszt is adhatott volna Pálinkásnak. Egyelőre nem ő a leglátványosabb eleme a csapatunknak, de biztos vagyok benne, hogy lesz olyan meccs, aminek ő lesz a hőse. 6

 

Haris Attila: Kicsit szürkébb volt ezen a meccsen, ami annak is köszönhető, hogy viszonylag hamar összeszedte a sárgáját. Onnantól érezhetően visszafogta magát, emiatt pedig le is kellett cserélni. 4

 

 

 

Kovács Barnabás: Egyre többször mutat olyan jeleket, hogy azt kell gondolnom róla, hogy kulcsembere lesz a csapatnak. Védekezésben párharcokban és támadásban is fel-feltűnik, egyelőre teszi mindezt a radar alatt, de ettől nem lesz kevésbé fontos a munkája. 6

 

 

Bolgár Botond: A kupameccsen nem játszott, mert a válogatottat pihente ki, most viszont visszakerült a kezdőbe. Továbbra is úgy érzem, hogy emelkedő pályán van, az első meccseken látott bizonytalanság a múlté, érkeznek a veszélyesebb beadások, a biztosabb megoldások. Amit jó lenne még látni, az a párharcokba történő határozottabb beleállás. 5

 

Banó-Szabó Bence: Továbbra is ott tartunk, hogy Banó életveszély az ellenfelek számára. Az augusztusi félórában övé volt az egyetlen nagy helyzet, most pedig szintén volt veszélyes lövése és beadása is, kiharcolt két sárga lapot és részt vett a büntetőt megelőző szituációban is. 7 (MVP)

 

 

Beke Péter: Ezen a meccsen már mondhatjuk, hogy megérkezett. Bár még mindig volt több bosszantó eladott labdája, fontos kiemelni, hogy jól irányítja a letámadást, érti és érzi, hogy mit vár tőle Tímár és egyre bátrabb megoldásokat választ. Fontos szereplője lehet az idényünknek. 6

 

 

Pálinkás Gergő: Neki is jót tett az edzőváltás. Látszik, hogy jobban építünk az erényeire, több támogatást kap a társaktól, ez pedig limitálja a hibalehetőségeit is. Továbbra is úgy gondolom, hogy a labda nélküli munkája és a fizikuma nélkülözhetetlen a csapat számára, de a közönség már a gólokat is várja tőle. 6

 

 

Cserék: 

Bocskay Bertalan: A jelenlegi csapatban nem teljesen biztos a kezdő pozíciója, elég telített a középpályánk, de érezhető, hogy az elmúlt két meccsen jó teljesítménnyel igyekezett bizonyítani. Az ő készségei variációs lehetőségeket jelentenek Tímár számára, mert labdabiztos, jól passzol és hajlandó elvégezni a piszkos munkát is. Nem látványos, de fontos munka. 5

 

Szojma András: Ha azt nézem, hogy a felkészülési időszakban milyen bizonytalan volt, akkor megdöbbentő az a fejlődés, amit már most látunk. Az egyik legígéretesebb játékosunk, de kifejezetten nehéz dolga lesz, mert Debrecenivel kell küzdenie a csapatba kerülésért. 6

 

 

Czékus Ádám: Most kevésbé volt látványos a játéka, mint a kupában, de újra lendületesen, nagy akarással vette fel a melót, csak ezúttal a másik oldalon. Nem tudom, hogy Tímár végleg szárnyvédőként számít-e rá, de láthatóan megbirkózik a feladattal. 5

 

 

Derekas Zoltán: Ugyan most csak perceket kapott, de meggyőződésem, hogy a teherbírása miatt rá nagyobb szerep hárul majd Tímárnál. 5

 

 

 

A Lila Köd szerint a három legjobb KTE-játékos a meccsen:

I. Banó-Szabó Bence
II. Belényesi Csaba
III. Szabó Alex

 

Jegyzőkönyv:

NB2, 6. forduló
2025.08.31. 19:00 és 2025. 09. 15. 16:15

Kecskeméti TE 1-0 Budapest Honvéd FC
(HT: 0-0)

Széktói Stadion (Kecskemét)
Nézőszám: 1649 fő
Vezette: Takács Tamás/Rúsz Márton (Belicza Bence Péter, Bertalan Dávid / Szalai Balázs, Berényi Ákos)

KTE: Varga B.– Szabó A., Belényesi, Debreceni (Szojma 73.) – Győrfi (Czékus 73.), Haris (Bocskay 59.), Kovács B., Bolgár – Banó-Szabó (Derekas 89.), Beke – Pálinkás. Vezetőedző: Tímár Krisztián

Honvéd: Tujvel – Kállai K./Ujvári (Kállai 81.), Csonka (Somogyi 81.), Baki, Csontos, Hangya – Szamosi, Pekár – Zuigéber (Kántor 70.), Nyers/Pinte (Ihrig-Farkas 86.), Medgyes. Vezetőedző: Feczkó Tamás

Gól: Beke (69., büntetőből)

Sárga lapok: Haris (33.), Bolgár (35.), Debreceni (46.), Pálinkás (67.), Beke (68.) ill. Csontos (78.), Hangya (83.)

Kiállítva:

Első gólját szerezte a KTE-ben: Beke Péter

Első meccsét játszotta a KTE-ben: Debreceni Ákos

 

Az eddigi játékpercek:

Játékpercek 2025/2026

Beautiful, easy data visualization and storytelling

Egy gondolat “Tímár támadófocit ígért, de ami eddig igazán megragadja a tekintetet, az a védekezés” bejegyzéshez

  1. Bevallom, kicsit féltem ettől az új típusú filozófiától, abból kiindulva, hogy Szabó Pista (jelentős részben) ebbe bukott bele, pedig akkor erősebb keretünk volt, mint most. Akkor azon múlt a dolog, hogy a védelem nem volt képes olyan rövid idő alatt átállni (szerintem nem is lett volna képes, mert a védelmünk sosem a fürgeléptű és labdazsonglőr védőkről volt ismert). Tímár viszont úgy tűnik jobban otthon van ebben a fajta játékban. Úgy érzem, hogy a legtöbb játékosunknak gyorsan megtalálta a helyét a csapatban.

Hozzászólás a(z) SzKT bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük