A Kisvárda elleni győzelemmel megszületett a válasz PingWin kérdésére: századosok lettünk, a KTE megszerezte 100. NB1-es győzelmét. Azt már nem állítanám, hogy lehengerlő játékot mutatott be a csapat, de éppen emiatt jutott eszembe, hogy a nagy csapatok jellemzőjeként szokták emlegetni, hogy gyengébb játékkal is behúzzák a meccseket. Más kérdés, hogy egyéb jellemzőinkben nem nagyon idéztünk egy nagy csapatot.
Például fájóan korán kerültünk hátrányba, amikor a Kisvárda Melnyik finom beadása és Ilievszki bólintása után már a 8. percben előnyben volt. Balogh Norberttel szemben is erélytelenek voltunk, Melnyikre sem helyeztünk nyomást és Ilievszki is nagyon üresen érkezett, tehát nem kezdődött túl jól a meccs. Aztán abban is különbözünk az igazán nagy csapatoktól, hogy változatlanul nagyon nehézkesek vagyunk, amikor felállt védelmet kellene megbontanunk. A várdai vezetés után pedig erre lett volna szükség, de a labda mérsékelt sebesség járt körbe-körbe, de legalább nálunk volt. A hazaiak alig birtokolták, hamar visszaszereztük, de veszélyt nem tudtunk teremteni. Hiányoztak az ötletes kombinációk, helyettük érkezett néhány beadás, amiből alig valamennyi találta meg Tóth Barnát. Láttunk egy gyengécske átlövést Szűcstől meg egy reményt keltőt Zsótértól, de ennél többet nem. Egy teljesen váratlan szituáció mozdította ki a meccset ebből a helyzetből: egy beadás elpattant Tóthtól, Leoni pedig elpöckölte a labdát a felszabadítani próbáló Ötvös elől, aki talpon rúgta a brazilt. Némi varozás után büntetőt kapott a KTE egy olyan szituációt követően, ami egyszerre eredményezett jogos tizenegyest és jelentett nagy kockázatot, mert ha Leo egy ütemet késik, simán kipattinthatták volna a meccsből második sárgával. A tizenegyest Horváth nagyon meggyőzően vágta fel a léc alá, hogy aztán begyűjtsön egy teljesen felesleges lapot a hazai drukkerek méltatása miatt. Mindez a lefújás előtti utolsó pillanatban, a legjobbkor.
A második félidőben a Várda elkezdett mérsékelt energiákat tenni a támadásba, el is jutottak helyzetecskékig, amik az alapvonalat találták el (illetve egy esetben a nagyot blokkoló Meszhit), és ugyan ez még nagy változást nem hozott a kecskeméti játékba, az azonban már igen, amikor egy láthatóan tudatos figurát követően Horváth szögletét Belényesi fejelte vissza, Vágó pedig nagyjából 8 méterről a kapuba lőtte a lábak között. Ekkor már kénytelen volt kockázatot vállalni Feczkó Tamás csapata is, ami előttünk pedig megnyitotta a KTE-nek egészen jól álló kontrázás lehetőségét, de rendre rossz döntéseket hoztunk ezekben a helyzetekben. Lehet, hogy eddig a pontig úgy tűnt, hogy a győzelem dacára a kritika hangja erősebb bennem és valóban nem voltam lenyűgözve a játéktól (ebben például nem értettünk egyet Vágó Levivel, bár értem, hogy a magas labdabirtoklásra és a várdai veszély minimumon tartására gondolhatott, amikor azt mondta, hogy jól játszottunk az első félidőben). Ugyanakkor vannak szemmel látható pozitívumok. Egyrészt a három pont. Úgy tűnik, hogy a csapat nagyon szépen kapaszkodott vissza a gödörből, már 4 tétmeccset nyertünk sorozatban (ZTE, Szeged, FTC, Kisvárda), ezeken a meccseken 8 gólt lőttünk és csak 3-mat kaptunk (kettőt büntetőből). Először nyertünk idén idegenben, emellett pedig jól mutat, hogy a hazaiak négy és fél év után kaptak ki otthon előnyről és ebben nem az a fontos, hogy legyőztük a Kisvárdát, hanem hogy egy olyan csapat ellen, akik az első gól megszerzése után nagyon szerették volna azon az eredményen tartani a meccset és az erőforrásaikat ennek rendelték alá, a KTE fordítani tudott még úgy is, hogy nem játszott kifejezetten jól. Ezek kifejezetten biztató momentumok, ráadásul a jó eredménysor ellenére nekünk kifejezetten jól jön a válogatott szünet is, mert a keret szemmel láthatóan kezdett kicsit elfogyni az elmúlt meccsekre. A három hosszú távú sérült mellé beestek az eltiltottak és néhány rövidebb sérülés, betegség és máris ott tartottunk, hogy 6-7 mezőnyjátékos maradt csak a padon. Remélhetőleg lesznek visszatérőink a következő hétben, a válogatottnál pedig nem sérül meg senki.
Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):
Varga Bence: A hamar megkapott gól visszavetette a Kisvárda támadásait, így nem igazán volt dolga. A gólról nem tehetett, azon kívül egyszer kellett védenie, akkor mondjuk kellett a reflexmozdulat. Nem kellett nagyot alakítania, ami dolga akadt, azt jól oldotta meg. 6
Szabó Alex: Egy félidőnyi játékpercet kapott, de ezúttal voltak bizonytalankodásai. A gól előtt kicsit erélytelen volt Balogh Norberttel szemben. Az elmúlt időszakban jobb meccsei voltak, mint ez. 4
Belényesi Csaba: A kapott gólnál elhelyezkedte magát, de ezen kívül magabiztos teljesítményt nyújtott. Nem gyakran fordul elő vele, hogy kanadai pontot szerez, de ezúttal a gólpasszal ez is megérkezett. 6
Szalai Gábor: Volt egy csúnya esése, aminél megijedhettünk, nagyon nem hiányzott volna a sérülése. Stabil védőmunkát hozott és néha megérkezett a támadáshoz is, főleg, amikor magasan kellett játszanunk. 6
Szűcs Kornél: A gól előtt ő is bizonytalan volt, két alkalommal is, ezúttal pedig támadásban sem voltak emlékezetes momentumai, az egyetlen lövése nem okozott érdemi veszélyt. 5
Vágó Levente: Bár sokszor érzem úgy, hogy több érintésből játszik, mint amit a meccs indokol, de ezen a meccsen összességében nagyon rendben volt a játéka. Tartást biztosított a csapatnak, a góljával pedig három pontot hozott a házhoz. 7 (MVP)
Szuhodovszki Soma: Érezhetően messze van a tavaszi formájától, de a meccsek többségén a technikai tudása miatt vannak villanásai és időről időre vállára veszi a csapatot is. Ezen a meccsen viszont abszolút eltűnt a mezőnyben, szinte egyetlen momentumára sem emlékszem. Az ő tudásával sokkal többet kellene vállalnia. 4
Matheus Leoni: Kapott egy felesleges sárga lapot és nagyon kevésen múlott, hogy megkapja a másodikat. Ironikus, hogy végül éppen emiatt harcolt ki büntetőt. Már többször említettem, hogy meccsen belül is hullámzik a teljesítménye, ez ezúttal is igaz volt. 5
Zsótér Donát: Abban szerintem nincs vita, hogy képességek alapján húzóember lehetne, de az is látszik, hogy egyelőre a kezdőcsapatba sem tudja tartósan beverekedni magát. Pedig muszáj lenne feljavulnia, mert Banó-Szabó egyszer csak visszatér és eddig nem győzte meg Szabó Istvánt arról, hogy neki kell játszania. Azért azt a javára kell írni, hogy bátran vállal lövéseket, ezúttal is tudott veszélyeztetni. 5
Horváth Krisztofer: Nem akarok igazságtalan lenni, mert nem csak gólt szerzett, de jelenleg a házi gólkirályunk is. Ugyanakkor az eddig szerzett 5 góljából 4-et büntetőből lőtt, elmaradoznak az akcióból szerzett találatok. Ennek ellenére a jelenlegi eredményeinkben komoly szerepe van, a gólpasszok jönnek tőle, a büntetőket pedig nagyon magabiztosan értékesíti. 6
Tóth Barna: Szinte észrevehetetlen volt a meccsen. Kapura nem tudott veszélyt jelenteni, de ez nem csoda, ha azt nézzük, hogy a labdával is alig találkozott. Ezúttal a párharcokban sem remekelt, de nem csak rajta múlott, nagyon kevésszer találták meg a srácok. 4
Cserék:
Májer Milán: A szárnyvédő poszttal járó futómennyiséget, sebességet és támadó készségeket gond nélkül hozza, védekezésben azonban vannak bizonytalanságai. Én örülnék, ha támadásban is többet vállalkozna, mert van benne rejtett potenciál. 5
Mihajlo Meszhi: Voltak bosszantó pontatlanságai, amiket nem szoktunk meg tőle, de ezeket ellensúlyozni tudta az odaadó védekezéssel, egy alkalommal különösen látványos blokkot mutatott be. 5
Pálinkás Gergő: Várható volt, hogy jön Tóth Barna helyére, szerintem kicsit későn lépett pályára. A kaput végül nem veszélyeztette, de volt egy nagyon ígéretes megindulása. 5
Szendrei Ákos: Némi kihagyás után tért vissza és a kontrák alkalmával adódhatott volna előtte lehetőség, ha kicsit erélyesebb. Így sem játszott rosszul, de nem kapott sok időt. 5
Máshogy láttad? Szavazd meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a Kisvárda ellen:
Kisvárda Master Good – Kecskeméti TE – Online Poll – StrawPoll
What’s your opinion? Vote now: Varga Bence, Szabó Alex, Belényesi Csaba, Szalai Gábor, Szűcs Kornél, Vágó Levente, Szuhodovszki Soma, Matheus Leoni, Zsótér Donát, Horváth Krisztofer…
Jegyzőkönyv:
NB1, 13. forduló
2023.11. 12. 13:30
Kisvárda Master Good 1-2 Kecskeméti TE
(HT: 1-1)
Várkerti Stadion (Kisvárda)
Nézőszám: 2141 fő
Vezette: Berke Balázs (Márkus Tamás, Berényi Ákos, vb.: Oláh Gábor)
Kisvárda: Kovács M. – Melnyik, Stefan (Camaj 68.), Jovicic, Széles, Alic (Körmendi 90.) – Cipetic, Nikolov (Lucas 81.), Ötvös – Ilievszki (Vida 81.), Balogh N. (Makowski 68.). Vezetőedző: Feczkó Tamás
KTE: Varga B. – Szűcs K., Szabó A. (Májer 46.), Belényesi, Szalai, Leoni – Szuhodovszki (Szendrei 78.), Vágó, Zsótér (Meszhi 54.) – Horváth K., Tóth B. (Pálinkás 64.). Vezetőedző: Szabó István
Gól: Ilievszki (8.) ill. Horváth K. (45 + 3. – büntető), Vágó (68.)
Sárga lapok: Nikolov (49.) ill. Leoni (23.), Horváth (45+3.), Vágó (77.), Májer (88.), Szűcs K. (91.)
A játékpercek alakulása a szezonban:
Játékpercek 2023/2024
Beautiful, easy data visualization and storytelling
A csapatok tabellán elfoglalt helyének változása:
Tabella mozgás
Beautiful, easy data visualization and storytelling
Nagyon korrekt értékelés és osztályozás,ebben a meccsben egy volt órömteli a három pont semmi más.
Dehogy-nincs más, számomra a Krisztofer gólja után felvett összeg sem mellékes. Maradjon meg a jó szokása, így a bajnokság végére akár szponzorként is előre léphetek.
Hát akkor ehez meg gratula,és nálad nem az első reméljük hogy nem is az utolsó.
Köszi. Ennél fontosabb dolgok is léteznek. Például, egy kvízműsort is megérdemelne, hogy Kecskemét labdarúgása milyen lépcsőkön jutott ilyen kedvező pozícióba. CaNcOe-nek talán majd a téli holtidőben az ötmilliós kérdést is felteszem. Addig is bemelegítésként egy fogas kérdés:
– Ki volt az a Dunántúlról származó, Kecskeméten vezetőedzőként tevékenykedő szakember, aki az ínséges időkben, – amikor az ország labdarúgó mester jelöltjeinek a Csanádi könyv volt a biblia – a külföldi szakcikkeket németről magyarra fordította, és díjmentesen a hírös városi edzők rendelkezésére bocsátotta. Nagyban segítve ezzel, hogy a 100 éves alapítási ünnepségen átlépve, gólokban is százasok lettünk? Sikeres válasz esetén jár a nyalóka. Hajrá KTE!
Korrekt értékelés! Sajnos a támadó szekció nagyon messze van tavaszi formájától, Tóth Barna szinte alig nyer fejpárbajt, nem tudja megtartani és megjátszani elől a labdákat, Horváth Krisztofer rátekeredik a labdára, amikor passzolni kellene, passzol, amikor egy az egyben áll a védővel szemben vagy lövőhelyzetben van, a szélsőink pedig alig tudnak pontosan beadni. Az átmeneteink lassúak, körülményesek, pedig ezen a meccsen több ígéretes labdaszerzésünk is volt a saját térfelünkön. Pálinkás Gergőben látom azt a dinamizmust és tüzet, ami szükséges lenne ezen a szinten, de vagy kevés lehetőséget kap, vagy nem jutnak el hozzá használható labdák.
Igen, a teljesítmény meglehetősen hullámzó, de pontszámok tekintetében nem vagyunk nagyon elmaradva a tavalyi helyezésünktől. Tavaly 13 forduló után mindössze 5 ponttal szereztünk többet, mint most, ami azért nem katasztrofális, pláne annak fényében, hogy tavaly újoncként micsoda váratlan teljesítményt dobtunk fel a táblára. A különbséget elsősorban a döntetlenek számában keresendő: ugyanúgy hatszor győztünk, mint tavaly, de akkor csak egyszer kaptunk ki, míg idén hatszor. Ez persze adódhat abból is, hogy a csapat sokszor már nem eredménytartásra rendezkedik be, hanem próbál kezdeményezni, így a védekezés könnyebben fellazul.
Krisztofer és Barna nincs könnyű helyzetben, három ász nélkül – passzkirály, legjobb szűrő, legmozgékonyabb játékos – kell a csapatot hátukon vinniük. Ráadásul most a legveszélyesebb szélső futkározó is hiányzott, Krisz erényeit kihasználva mégis győztünk. Ilyen veszteséget még a legmenőbb csapatok sem tudnak átvészelni. CaNcOe véleményével egyetértek, egyet előbbre lépve támadóbb szellemben próbálunk játszani. De majd, ha ismét összeáll az „aranycsapatunk”, kiegészülve az újonnan igazoltakkal, a szakmai elképzeléseket akkor tudják megvalósítani. Ami a mai válogatott meccset illeti, köszönet, kivételesen nem Marci, hanem Marco Rossinak, hogy tovább menedzseli játékosainkat. Bár, ahogy nyilatkozta, kommenteket nem olvas, így a jókívánság köztünk marad. HAJRÁ MAGYAROK! És természetesen KTE!