Nem nagyon volt kérdés, hogy ki nyeri a szavazást a Felcsút ellen

Meglehetősen magabiztosnak tűnő győzelemmel hagytuk magunk mögött az MTK elleni vereséget, a második félidőben pedig már a játék is tetszetős volt olykor. Az ilyen meccseken általában nehezebb megjósolni, hogy ki nyeri a szavazást, de most nem nagyon merült fel bennem kérdőjel. Bennetek sem.

Szabó István kerüli a direkt megszólalásokat az igazolásokkal kapcsolatban, de volt egy játékos, akiről ejtett szót a nyáron. Horváth Krisztofer kapcsán elmondta, hogy nagyon szeretné, ha újra kölcsön tudná venni a KTE és az elmúlt négy meccsen nagyjából lehetett is érezni, hogy miért ragaszkodott hozzá. A Kisvárda, a Fehérvár és az MTK ellen csak csereként kapott lehetőséget, de első kezdőként lejátszott meccsén gyakorlatilag a kezébe is vette a marsallbotot. Minden gólban benne volt: büntetőt harcolt ki, két gólt lőtt és gólpasszt adott. Ritkán látunk ennyire domináns játékosteljesítményt magyar pályákon, Krisztofer egy meccs alatt három kanadai pontot gyűjtött (tavaly 15 meccsen 7 kanadai pontot szedett össze. 6 gól, 1 gólpassz). Számíthatunk rá, hogy ez a szezon esetleg még jobban sikerül neki, mint a tavalyi, ha pedig így lesz, akkor Krisztofer lehet az évad egyik legnagyobb kecskeméti kedvence.

Eddig jobbára csereként kapott lehetőséget a szezonban Tóth Barna, ami egyfelől köszönhető az előszezonban gyógyítgatott sérülésének és Pálinkás remek rajtjának is. A Riga elleni visszavágó mellett a Puskás Akadémia ellen kapott kezdőszerepet, ezúttal pedig vaskosan meg is hálálta. Az első félidőben a csapathoz hasonlóan ő is ingadozó volt (bár egy kiharcolt büntetőt ekkor is betett a közösbe), de ahogy a Kecskemét játéka elkezdett javulni, ahogy egyre komplexebbé vált, úgy javult fel Barna teljesítménye is. A gólja nagyon megérdemelt volt, rengeteget dolgozott és ahogy a fókuszpontokat végre fel tudtuk tolni az ellenfél harmadába, már látványosabb is volt a munkája. Egyelőre úgy tűnik, hogy Pálinkás első néhány jó meccse ellenére még Tóth a hasznosabb karakter a csapatban, legalábbis a kezdőpozícióba jobban illeszthető, mint Gergő (egyelőre, hiszen amint Pálinkás elkezd jobban beleszokni a csapatba és az NB1-be komoly vetélytársa lehet).

Könnyen lehet, hogy Tóth Barna visszajátszotta magát a kezdőcsapatba (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

Tóth Barna mellett a másik játékos, aki a felkészülési szezon egy részét kihagyta sérülés miatt, nem volt más, mint Nagy Krisztián. Ennek megfelelően neki is szüksége volt néhány mérkőzésre, mire vissza tudott kerülni a kezdőcsapatba. A Riga elleni két meccsen még csak a padról szállt be, hogy aztán az eddig lejátszott bajnokik mindegyikén a kezdőcsapat tagja legyen. A tavalyival ellentétben idén többször is magasabban játszott, a középpálya jobb szélén, szabadabb szerepkörben, de a Puskás ellen visszahúzódott a jobb oldali szárnyvédő posztjára. Krisztián passzjátéka mindkét helyen nagyon nagy értéke a a csapatnak, talán azzal sem túlzok, hogy a legnagyobb értéke (amellett persze, hogy a munkabírása és a taktikai fegyelmezettsége is nagyon becsülendő). A büntetőt magabiztosan értékesítette, de megint lényeges volt a labdakihozatalokban betöltött szerepe, az építkezési fázisban mutatott kreativitása, a különböző passzstílusok terén mutatott széles repertoárja.

Nagy Krisztián rövid időre a pálya közepén is megjelent a szezonban, de úgy tűnik, hogy visszatér a vonal mellé. Olykor szabadabb szerepkörben (fotó: Kecskeméti TE – Facebook)

A szavazás eredménye:

A szavazást magabiztosan nyerte meg Horváth Krisztofer, rajta kívül csak Tóth Barna és Nagy Krisztián érte el a 10 százalékot. Őket Vágó Levente és Varga Bence követte, de az első három helyezett teljesítményéhez nem nagyon férhet kétség.

A Lila Köd értékelése alapján a három legjobb játékos a Puskás Akadémia ellen:

  1. Horváth Krisztofer – 10-es osztályzat
  2. Tóth Barna – 8-as osztályzat
  3. Vágó Levente – 8-as osztályzat

 

Itt pedig az éves összesítése a „meccs legjobbja” szavazásoknak (3 pontot ér, ha valaki az adott meccsen a legjobb volt, 2 pontot kap, aki a második legjobb lett, a harmadik helyért 1 pontot adunk):

A szurkolók listáján továbbra is Szuhodovszki Soma az első, akit Belényesi Csaba és Pálinkás Gergő követ, Horváth mögéjük tudott felzárkózni. A Lila Köd listájának élén sem történt változás: Szuho itt is maradt az élen, nyakában Szalai Gáborral és Iyinbor Patrickkal. Az összetett listát így nem meglepő módon Szuhodovszki vezeti, mögötte pedig védők érkeznek: Belényesi, Szalai és Iyinbor. 

(a nyitókép Horváth Krisztoferről a Kecskeméti TE Facebook oldaláról származik, a design pedig a Freepik-ről)

5 hozzászólás “Nem nagyon volt kérdés, hogy ki nyeri a szavazást a Felcsút ellen” bejegyzéshez

  1. Mondom a magamét.
    – Pálinkás nem vetélytársa Barnának, más karakter. Talán a Fradis Vargához lehetne hasonlítani.Szakvezetői feladat helyét stabilizálni a csapatban.
    – Tóth nélkül nincs kecskeméti taktika. Szerintem a válogatottbeli behívót ő is hamarosan kiérdemli. Hiányposzton tevékenykedik.
    – Krisztián büntető értékesítése lenyűgözött. Ezüstös csapatunk kulcsembere Milán pechje, kezdőbe kerüléséhez ő teljesítményét kell túlszárnyalni.
    Játékos fronton jól állunk, mindent bele, „a küzdelem egy soha véget nem érő folyamat” – állítják a világhírösek. Irány a dobogó teteje. Hajrá lila-fehérek!

  2. A facebookon olvasom azt a kis átigazolási szösszenetet, mely Zeke Márióról szól. Az egyik hozzászóló, Orsolya Krisztina Kullai hívó szavát én sem tudnám jobban megfogalmazni, „Te is nálunk vagy itthon! Siess haza.” Rajta! Sikercsapatunk vele lehetne majdnem teljes.

  3. Ez már kicsit több mint pletyka holnap ìrja alá hosszú távú szerződését Zeke a Kecskeméttel,és már holnap jelentkezik edzésre.

    1. A próféta szóljon Belőled.
      Ezzel a kör bezárulna.
      Dicső hadjáratunk folytatódna 🙂

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.