Sokkal jobban néztünk ki, mint ahogy valójában kinéztünk

A végeredmény alapján úgy tűnhet, hogy lemostuk a pályáról a Puskást, pedig erről nincs szó. Arról viszont igen, hogy amikor rátaláltunk arra a támadójátékra, amit tudunk és amit szeretünk, akkor a Felcsútnak igen kellemetlen percei voltak. Ehhez még tudtunk társítani egy kiemelkedő helyzetkihasználást, ennyi pedig elég is volt egy nagy arányú győzelemhez.

Egyik csapat edzője sem okozott a kezdőjével nagy meglepetést. Hornyák Zsolt csapatába Maceiras került be a jobb oldali védő pozíciójába (amiről később kiderült, hogy nem is olyan nagy baj a KTE számára), de egyebekben a megszokott neveket láthattuk a pályán, Szabó István pedig nem volt elégedett az MTK ellen látott támadójátékkal, így elől frissített: bekerült Tóth Barna, Horváth Krisztofer és Szendrei Ákos (Pálinkás, Kiss Bence és Májer Milán helyére). Mindkét csapat saját sorozatát szerette volna folytatni, hiszen a Kecskemét hazai pályán volt 100%-os a meccs előtt, a Puskás Akadémia pedig idegenben, ugyanakkor a pályán levőknek nem csak egymással, hanem a hatalmas hőséggel is meg kellett küzdeniük. Kecskeméten a kezdő sípszó pillanatában 37 fokos kánikula volt, ami meglehetős kihívás a pályán levők számára, de legalább ennyire a szurkolóknak is. A nézőszámra rá is nyomta valamelyest a bélyegét az időjárás, a szurkolók pedig a saját meccsüket is megvívták a hőséggel: egy fedetlen lelátón, 37 fokban, úgy, hogy nem vihettek be magukkal folyadékot, a büfé pedig nem győzte kiszolgálni őket… A meleg ellenére a KTE igyekezett kezdeményezőleg fellépni a mérkőzés elején, de már az 5. percben vakarhattuk a fejünket, mert Colley közelről vágott a léc alá egy labdát. Szerencsénkre Szabó István gondjait megoldotta a VAR: hajszállal, de les volt. Nagy mázlink volt ebben a helyzetben, mert kétszer is nagyon kevésen múlott a baj: előbb Batik emelt szép mozdulattal a kapufára, a kipattanót pedig Plsek fejelte rá, amikor is Colley sarka belógott. Vegyük azért jegyzőkönyvbe, hogy bár játékon kívül, de Varga igen nagyot védett Plsek fejesénél. Összességében nem kezdtünk tehát nagyon jól, de a videóbíró védőernyője alatt 0-0-val haladhattunk tovább. A 18. percre aztán megint Colley villant, Iyinborral a nyakán tudott lőni, amit Varga nagyon magabiztosan fogott meg. Nem volt egyértelmű, hogy Vargáról ki sem jön a próbálkozás, mert közelről és hirtelen eresztette meg a lövést a gambiai, de Benyó pulzusát nem emelte a lövés. Az ivószünetig nem jegyezhettünk fel jelentős javulást az MTK elleni meccsen látottakhoz képest, ez pedig aggasztó volt, hiszen bár a Felcsút sem volt lehengerló, mégis néha el tudott jutni a kapunkig. Rögtön a frissítő után azonban meg tudtuk lepni a vendégeket egy kisszöglettel, amit követően Slagveer gyorsvonatként úgy gázolta el Horváth Krisztofert, hogy még bele is sérült a holland. Már egészen elszoktunk az ilyen helyzetektől, Nagy Krisztián viszont nem felejtette el, hogy hogyan kell büntetőt rúgni: meggyőző magabiztossággal rúgta a kapuba a labdát, a gólja után pedig a születésnapos Szabó Alex nyakába ugrott, aki ekkor még csereként melegített. Nem sokáig, mert Szabó Istvánnak bele kellett nyúlni a védelembe: nem egyértelmű, hogy Iyinbor térde sérült meg vagy a hőség miatt lett rosszul, mindenesetre Alex gyorsan pályára is lépett. A meccs ezen szakaszára Belényesi és Colley már bőven telefonszámot cserélhettek volna, amennyiszer összeakadtak, a vendégek csatárával ugyanis többnyire Csabinak kellett törődnie. Ezt többségében jól is oldotta meg, egy alkalommal azonban rosszul fejelt meg egy labdát, amivel Colley kilépett és csak Varga bravúrja tartotta nullán a vendégeket. Az ivószünet, Slagveer és Iyinbor ápolása miatt 10 perc hosszabbítás következett, ami nem csorgott le esemény nélkül: Leoni helyezett nyomást Maceirasra, Tóth Barna pedig a szerzett labdával a kapu felé indult, Golla pedig felvágta, épp a vonalon belül. A második büntetőt Horváth rúgta hanyag eleganciával a kapuba, a KTE pedig úgy vezetett két góllal, hogy nem is játszott kifejezetten jól.

A kevésbé jó játék ellenére kényelmes előnnyel mehettünk szünetre, a félidőben pedig Zsótér is pályára lépett, mert Szabó István nem csak győzelmet akart látni, hanem javulást is. Ehhez képest szépen bent is maradtunk az öltözőben, mert a Puskás Akadémia 25 másodperc elteltével már büntetőt rúghatott: a bal szélen meginduló Colleyt Belényesi rúgta meg az alapvonal előtt. Plsek higgadtan váltotta gólra a tizenegyest, majd kicsivel később Levi rúgott el keresztbe egy labdát a kapu előtt és már kezdtem fogalmazni magamban egy kevésbé szalonképes szentségelést arra az esetre, ha két gólos előnyt adnánk le pár perc alatt, amikor Leoni kifejelt labdáját Zsótér fejjel (!) tette be területbe Horváthnak, aki az átvétellel már előnybe is került és éles, gyors lövéssel szerezte meg a harmadik gólunkat. Gyakorlatilag a vendégek tizenegyese után kezdett el megmutatkozni az a játék, ami tavaly sokszor a csapatunk sajátja volt, a kombinatív, sokpasszos, sok helycserés, háromszögeket és sok passzlehetőséget kialakító futball. Bár igazán komoly helyzeteket nem alakítottunk ki vele, de érezhetően kézben tartottuk a meccset, a Felcsút nem tudott kibontakozni, a KTE irányított. Ez pedig akkor vált a legegyértelműbbé, amikor Leoni remek indításával az egész meccsen a mezőnyből kiemelkedő Horváth indult meg, pehelykönnyedén verte meg Maceirast, a laposan betett labdájára pedig a középen szépen leváló Tóth Barna érkezett és lezárta a meccset. Bár ekkor még több, mint 20 perc hátra volt a mérkőzésből, a Puskás Akadémia a negyedik kapott góllal hitét vesztette, csak rövid labdabirtoklási fázisai voltak, a KTE könnyen szerzett labdákat. Bár Batiknak és Plseknek volt egy-egy közepesen veszélyes fejese, a meccs végén pedig még Belényesi is megelőzte egyszer Markeket, de valódi lehetőség már nem nagyon adódott a meccsen. Az eredmény alapján nagyon könnyen vertük a Puskás Akadémiát, a meccs összképe azonban inkább azt mutatja, hogy ezúttal minden sikerült a KTE-nek. Valójában az összes lehetőségünkből gólt szereztünk, Markeknek nem volt védése a meccsen, ez a győzelem legalább annyira köszönhető a rettentően naiv felcsúti védekezésnek, mint magunknak. Az első félidőben még meglehetősen messze voltunk attól a játéktól, amire igazán építeni lehetne, de a második félidő már egészen biztató volt, néhány kiemelkedő egyéni teljesítménnyel. Múlt héten azt mondtam, hogy jó lenne a Felcsút-DVSC-Mezőkövesd-Fradi négyes ellen 4-5 pontot gyűjteni. Nos, a srácok az elsőn össze is szedtek hármat, így most kevésbé szorongató a következő néhány találkozó. A Loki ellen jövő héten tovább kell javulni, mert az ország egyik legjobb fociját játszó csapathoz látogatunk, de a második félidő alapján bőven lehet önbizalmunk arra a meccsre is.

Értékelések (tízes skálán osztályzunk, az osztályzás alapja itt található):

Varga Bence: Kapott az elmúlt időszakban támadásokat, de ezen a meccsen nagyon magabiztos volt. Talán egy beadás akadt, amire rosszul mozdult ki, de ezen kívül minden feladatát jól oldotta meg. Pedig kétszer még bravúrt is kellett bemutatnia. 7

 

 

Iyinbor Patrick: Egy szűk félidőt töltött a pályán és bár nem játszott rosszul, kevésbé volt erélyes, mint szokott. Hogy ez a hőségnek köszönhető-e, nem tudom. Ahogy azt sem, hogy az időjárás miatt cserélték le vagy a térde miatt. 5

 

 

Belényesi Csaba: Ha a hibáit mindig a kényelmes győzelmekre tartogatja, azzal ki lehet békülni. Ritkán látunk tőle egy meccsen nagy hibát hátul és összehozott büntetőt is, de ezen a kettőn kívül a megszokott védőmunkáját hozta. Csak hát kaphattunk volna ebből a kettőből két gólt. Egyet kaptunk. 5

 

 

Szalai Gábor: Sok megelőző szerelés, sok megvívott párharc és mindemellett sokszor segítette a támadásokat is. A már megszokott színvonalat hozta ezúttal is. 7

 

 

 

Nagy Krisztián: Ezúttal megint a tavalyi posztján, szárnyvédőként szerepelt és a megszokott nagy munkabírású, sokat dolgozó játékát láttuk. Bár a játékának minősége váltakozó volt, a góljának köszönhetően került irányba a csapat, ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. 6

 

 

Vágó Levente: Kifejezetten jó meccse volt és láthatólag a nagy meleg ellenére nagy kedvvel is játszott. Védekezésben és támadásban is volt kiemelkedő momentuma, az pedig, hogy 30 felett kezd el egyre sokoldalúbb játékossá válni, külön öröm. 8

 

 

Szuhodovszki Soma: Néha úgy éreztem, hogy nagyon eltűnt a mezőnyben, de szinte minden alkalommal jelentkezett egy fontos szereléssel, egy szép csellel vagy egy jó passzal. Észrevétlenül is tempót adott a csapatnak, és bár voltak már jobb meccsei, ezúttal is túlsúlyban voltak a jó megmozdulásai. 6

 

 

Matheus Leoni: Felemás félidőket játszott, mert míg az első játékrészben voltak hibái és jó megmozdulásai egyaránt, addig a másodikra nagyon feljavult, ráadásul közvetetten három gólunkban is szerepet vállalt. 6

 

 

 

Szendrei Ákos: Érezhető volt rajta a bizonyítási vágy, harciasan és bátran focizott, de sajnos sok hiba csúszott a játékába. Hasonló karakter, mint Katona Bálint volt, ez a karakter pedig jó párosítás Szabó Istvánnal, de ennél még lesznek jobb meccsei. 4

 

 

Horváth Krisztofer: Egyértelműen a meccs legjobbja volt, minden gólban fontos szerepe volt (kiharcolt büntető, két gól, egy gólpassz). Sokat gondolkodtam az osztályzaton, de ha valaki egy meccsen négy gólt is összehoz a csapatának, akkor nem nagyon lehet mást adni neki, pláne, ha ilyen nehéz körülmények között teljesít így. 10 (MVP)

 

Tóth Barna: Egy közepes első félidő végén kiharcolt egy büntetőt, hogy aztán egy igen jó második félidővel jelentkezzen és meglője a saját gólját és mezőnyben is hasznos legyen. Jó meccse volt. 8

 

 

 

Cserék:

Szabó Alex: Születésnapján kellett kényszerűségből beállnia, de jól vette fel a meccs ritmusát. Védekezésben harcias volt és kemény, ugyanakkor a támadásokhoz is igyekezett felzárkózni, bár ez utóbbiban már kevesebb sikerélménye volt. 6

 

 

Zsótér Donát: Ezúttal is igazán jól szállt be a meccsbe, olyannyira, hogy lassan megnézném már kezdőként is. Nem nagyon tudták tartani a védők és megszerezte első gólpasszát a csapatban. 8 (Zsótér Donátról egyelőre nem áll rendelkezésünkre KTE-s tablókép)

 

Májer Milán: Csereként kapott szűk fél órát akkor, amikor már kontroll alatt tartottuk a meccset, így igazán nehéz dolga nem volt. Ami viszont igen, azt jól megoldotta. 5

 

 

 

Pálinkás Gergő: A hajrára érkezett és nagy kedvvel vetette be magát a játékba, bár kapura nem tudott veszélyes lenni. Az akarása és motiváltsága nagy érték a csapat számára. 5

 

 

 

Nagy Olivér: Ha kicsit erélyesebb, akkor akár gólt is szerezhetett volna, de ő is a hőmérsékletet meghazudtoló tempóval szállt be a meccsbe. 5

 

 

 

Máshogy láttátok? Szavazzátok meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a Fehérvár ellen:

Kecskeméti TE – Puskás Akadémia – Online Poll – StrawPoll

What’s your opinion? Vote now: Varga Bence, Iyinbor Patrick, Belényesi Csaba, Szalai Gábor, Nagy Krisztián, Vágó Levente, Szuhodovszki Soma, Matheus Leoni, Szendrei Ákos, Horváth Kr…

 

Jegyzőkönyv:

NB1, 5. forduló
2023.08.26. 15:30

Kecskeméti TE 4-1 Puskás Akadémia FC
(HT: 2–0)

Széktói Stadion (Kecskemét)
Nézőszám: 2786 fő
Vezette: Bognár Tamás (Aradi József, Belicza Bence Péter, vb.: Dr. Csonka Bence)

Kecskeméti TE: Varga B. – Nagy K. (Májer 67.), Iyinbor (Szabó A. 40.), Belényesi, Szalai G., Leoni – Vágó, Szuhodovszki – Szendrei (Zsótér 46.), Horváth K. (Nagy O. 81.) – Tóth B. (Pálinkás 81.). Vezetőedző: Szabó István

Puskás Akadémia FC: Markek – Szolnoki, Golla, Stronati, Maceiras – Batik (Favorov 73.) – Slagveer (Komáromi 33.), Plsek, Corbu (Gruber 69.), Levi (Ominger 69.) – Colley. Vezetőedző: Hornyák Zsolt

Gólszerző: Nagy Krisztián (31. – tizenegyesből), Horváth K. (45+8. – tizenegyesből, 57.), Tóth B. (68.) ill. Plsek (46. – tizenegyesből)

Sárga lapok: Tóth B. (35.), Szuhodovszki (46.), Szabó A. (84.), Májer (91.) ill. Plsek (29.), Levi (62.)