Sokakban kellemes emlékek élnek még a régi városi pályával kapcsolatban ami a vasútállomás mellett volt, de ennél többen tévesen vannak informálva ennek a területnek az elmúlt 20 éves történelmével kapcsolatban. Próbáljuk meg helyükre tenni a dolgokat.

A második világháború után az egykori Népliget helyén kialakították a város legnépszerűbb csapatának egy stadiont a vasútállomás mellett. Itt volt a KTE székhelye több, mint ötven évig. Sajnos az évszázad végére elfogytak a kecskeméti csapatok, egyre kisebb lett a helyi foci támogatottsága. A KSC megszűnt, a KTE is csak megyei szinten, tiszaugi kooperációban vegetálgatott pár évig.

A városi pálya és a mellette lévő öltöző -ami egykor szebb napokat látott szép kaszinóépület volt- sajnos ekkorra már annyira lepusztult, hogy azt nem tartották érdemesnek felújítani, hanem az egészet értékesíteni akarták. Erről első írásos emléket 2001-ből találtam.
A kétezres évek elején még nem, de 2005 végén sikerült eladni a városi pályát,
2005 óta a városi pálya NEM a városé.
Ezt ki kellett emelni, mert ezzel nagyon sokan nincsenek tisztában.

Ekkor készült egy terv a közlekedési rendszer átalakítására és a kialakítandó plázára, mert aki megvette beruházási céllal vette meg. Közös terv készült tehát a közlekedés átszervezésére és a plázára.

Amint a tervek elkészültetek sajnos lehúzták a rolót, mert pláza-stoppot hirdettek.

Sokan abban a tévhitben vannak, hogy a régi KTE pályára többször készült már terv, holott gyakorlatilag egyszer sem, mert csak a 10 évvel ezelőtti érintette az egykori pályát, de az is csak a pláza miatt.
Azóta a városi pálya ügye semmit nem haladt előre, csupán annyi történt, hogy pár évvel ezelőtt tulajdonosváltás történt.
Sajnos semmiféle jogszabály nem teszi lehetővé, a város számára, hogy beépítésre kötelezze a tulajdonost.
A vasúti-buszos tömegközlekedési kapcsolat szorosabbá/közelebbivé tételének céljából készült ezután még két terv, mindkettő a vasútpark túloldalára vonatkozik, tehát nem a városi pályára. A legutóbbi ilyen terv megvalósítását a következő évre ígérték, de amilyen szerencsénk van az ilyenek pályázásánál erről is lehet, hogy lemaradunk, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány a nem létfontosságú beruházásokat leállíthatja. No de ez a jövő, lényeg az, hogy az egykori városi pályára sosem készült terv, főleg nem 3 milliárd forintért, mit azt sokan tudni vélik.

A városi pálya tulajdonosa most egy fővárosi befektető, nem tudjuk mi a terve az ingatlannal.


Ha már a régi KTE pályát kitárgyaltuk nézzük kicsit a mostanit.
2002-ben -tehát 3 évvel azelőtt, mielőtt a régi pályáért a város pénzt kapott volna- a Széktói stadiont az Önkormányzat felújította. Új főépületet kapott, több, mint 4000 széket, világítást. Olyannyira jól sikerült, hogy kis módosítással 2008-tól 2015-ig élvonalbeli mérkőzések megrendezésére is alkalmas volt. Szerettünk volna tovább lépni a stadion fejlesztésében, ezért miután megvetettük lábunkat az NB1-ben az éppen meccsünket látogató befolyásos embereknek felvetettük, hogy segítségüket kérnék a továbbfejlődésben. Ennek nem látták akadályát, kérték, hogy rajzoljuk le mit szeretnénk, és majd meglátják mit tehetnek. Így készültek a 2011-es tervek, ezeket lásd később a többivel együtt. Telt-múlt az idő, pár évvel később stadion-beruházási láz ütött ki, ennek több, mint 30 Önkormányzat lett haszonélvezője. Ekkor újabb tervek készültek, ezek megvalósítására ígéretet is kaptunk, a terveket ide klikkleve találjátok.
Igen, készültek tervek 2011-ben, 2014-ben és 2015-ben is. Többen ezen értetlenkednek, pedig ha jól belegondolnak egy melléképület sem építhető meg tervek nélkül. A finanszírozónak látnia kell mihez adja pénzét, a beruházónak látnia kell mihez kell építőipari kapacitást rendelni. A terv a minimum, anélkül nincs semmi!! Az tudjuk, miért nem lett a tervekből valóság: mire elkezdték volna építeni a csapat számára a stadiont nem volt KTE néven foci. 🙁

Boldogan kezdtük a 2014-2015-ös bajnokságot, az őszi meccsek végén pályaválasztói cserét is végrehajtottunk, hogy minél előbb átadhassuk a teret a munkagépeknek, de mire 2015 április 25.-én az utolsó hazai meccsre sor került az MLSZ licencadó bizottsága már látta/eldöntötte, hogy a pályán elért eredménytől függetlenül pénzügyi problémák miatt nem indulhat az NB1-ben 2015 őszén a KTE.
2015 nyarán a KTE-t működtető Kft. tulajdonosa nem adta volna át senkinek a KTE-t, és mivel talán nem is kapkodott érte senki, gyakorlatilag 2015 júliusában nem volt a városban Nemzeti Bajnokságban szereplő labdarúgócsapat. Nem volt kit támogatni, tehát a stadionok építésére/fejlesztésére szánt pénzekről ekkor ezért maradtunk el. Kilátásban sem volt, hogy itt belátható időn belül profi foci lesz, így a sportirányú fejlesztéseket máshol végezték a városban: műkert, atlétikai centrum a négyes pályán, Tó hotel melletti pályák, műfüvesek a pályaátrendezések a centerpálya mögött.
Három évig nem volt KTE néven foci a városban, de visszatérésünk után 4 évvel újra az NB1-ben találtuk magunkat. Időnk se volt igazán ‘akklimatizálódni’ az NB2-ben, esetleg lépésről lépésre a stadiont felújítani magasabb elvárásra. Mostani visszatérésünk legalább annyira gyorsan, és meglepetésszerűen történt, mint 14 évvel ezelőtti, de tegyünk úgy, mint akkor: ha már itt vagyunk hozzuk ki a maximumot belőle!

A mostani stadion felújításról:  
Ha a mostani elbontjuk, vagy ami kicsit olcsóbb lenne új helyszínen másikat felépíteni hatszor-tízszer annyiba kerülne, mint a jelenlegi terv, ami szerint az első ütemben NB1-re minimálisan alkalmassá tesszük a stadiont, második ütemben ősszel a napos oldalt befednénk, és ott a szociális épületeket kiépítenénk, harmadik ütemben pedig a következő nyáron a strand felőli oldalt is befednénk, és elkészülne a pályafűtés.
Ez így szép és jó. Kapacitás, szakember lenne, még idő is lenne rá, de ki fizeti?
‘Föntről’ mostanában ilyen célokra egyre kevésbé érhető el forrás /lásd a pécsi stadion, amit előbb engedélyeztek, majd lefújták/, a városnak is kell a pénz sok más dologra.
A szurkoló mindig bizakodik. Bizakodik, mint ahogyan a klubot üzemeltető cég is, hogy ezután nem neki kell gondolkodni azon, honnan teremtse elő a beruházáshoz szükséges fedezetet.