A fiatalszabályról …

Sokan bosszankodunk amiatt, hogy sok a külföldi a magyar bajnokságban, így a magyar foci nem tud fejlődni, ha a magyarok, a magyar fiatalok nem kapnak játéklehetőséget. AZ MLSZ idén bevezetett újításának többen nem örülnek (például Kisvárdán Révész Attila), de nekünk kifejezetten jól jöhet. Nézzük miről is van szó …

A magyar foci attól nem lesz jobb, színvonalasabb, ha a Nemzeti Bajnokságban egyre több külföldi szerepel. A kluboknak jól jöhet a külföldi szerepeltetése, de a magyar válogatottnak nem. EU-s előírás miatt alkalmaztatás szempontjából nemzetiség miatt hátrányosan megkülönböztetni nem lehet senkit, tehát az nem lehet megoldás, hogy megtiltják külföldi labdarúgó igazolását, szerepeltetését.

Akkor támogassuk a magyarok szerepeltetését, azt nem tiltja semmilyen szabály!
Korábban egy jelentős összeget kaptak mindenféle feltétel nélkül az NB1-es klubok. Ezt elvették, helyette magyarok, magyar fiatalok szerepeltetését ösztönző premizálási szabályt vezettek be. Ennek lényege, hogy ha egy klub átlagosan minden meccsen legalább egy félidőn keresztül egy magyar fiatalt, és teljes meccsen 5 magyar ‘idősebb’ játékost szerepeltet a pályán, akkor az év végén jogosult lesz a több száz milliós támogatásra. 4 külföldi játékosunk van, közülük hárman kettős állampolgárok. Még ha mindegyikük minden meccsen végig pályán is lenne -és a kettős állampolgárok is külföldinek számítanának-, akkor is hét magyar végig pályán lenne, közülük ha 1-2 fiatal akkor maximálisan teljesítjük az elvártakat. Akit ez a téma mélyebben érdekel azoknak az m4sport.hu írását és videóját ajánlom, amit ide klikkelve tudtok elérni.

OK, de kik a fiatalok, vagyis kik számítanak fiatalnak?
Fiatalnak minősül, aki a bajnokság indulásának évében tölti be a 20. évet, vagy annál fiatalabb. Ebből a szempontból tehát most a 2002-ben, vagy az azután születettek számítanak fiatalnak. Keretünkben öt fiatal található:  Buna Gábor és Katona Bálint 2002-es, Bodor Zoltán és Győri Benjámin 2003-as, Győri Ábel 2004-es. Nekik kell bizonyítani rátermettségüket, alkalmasságukat, hogy később is, hosszabb távon is számíthatunk rájuk. NB3-as tartalékcsapatunkban két csapatra való fiatal van, akik szinte kivétel nélkül 2003-2004-es születésűek. Adott hát a versenyhelyzet, hogy az egy év múlva felszabaduló ‘fiatal-helyekért’ harcoljanak, vívják ki az első csapatba kerülés lehetőségét. Ha több lesz a magának első csapatban helyet követelő fiatal az se baj, azzal csak nyerünk! 😉

2 hozzászólás “A fiatalszabályról …” bejegyzéshez

  1. Én nem gondolom jónak ezt a szabályozást, egyedül akkor van értelme, ha minden csapatot rábirnak arra, hogy játszasson meccsenként pl 90 percig 1-2 fiatal magyart. Ha az ellenfeleink 99%-a nem tartja be, mi betartjuk és kiesünk az nem egy jó ötlet.
    Továbbá szerintem nem attól rossz a magyar fiatalok képzése, hogy különféle külföldiek játszanak az NB1-ben (akik amúgy egy jó részben emelték a szintet), hanem simán a képzettség nem megfelelő, valahogy az utánpótlás képzés van eltolva.
    Egy értelmes, piaci alapon működő sikerorientált csapat/vezetés eredményekre hajt, ha nincs eredemény nincs értelme játszani gyakorlatilag, ezért igazol, ezért visz olyan játékosokat magához akikből kinézi az eredmény elérését. Nincs gond azzal ha ezt tisztán magyarokkal akarja elérni, sem azzal szerintem ha csupa külföldivel.
    Az up-nevelés más téma, oda rendszerek kellenek, alaposan átgondolt stratégiák és bizonyosan nem az hogy a 17 éves NB2es futballista-növendék havi 1 milliós bérrel rúgja a bőrt a Futottakmég Fc-ben.
    Több értelme lenne egy olyan rendszernek ami elismert futballkultúrákba juttatja ki a tehetségeiket, ld. Dinamo Zagreb.

    Külföldiekről: Gondoljunk vissza egy csöppet a régi NB1-es énünkre:
    gólpasszrekorder: Szavics,
    gólrekorder: Litsingi
    egyetlen nemzetközi gól szerzője: Radanovics
    magyar tehetségek akiket elvittek tőlünk külföldre: 0
    külföldiek akik később nagyobb ligákban játszottak, mint az NB1- és megjárták a KTE-t
    Eninful- Ciprus
    Foxi- Török liga
    Bebeto- török liga
    Litsingi- Sparta Praha
    voltak persze olyan igazolások akik nálunk totál megbuktak de később:
    Jorginho- japán liga és ismét máltai gólkirály,
    Tarabai- szaúdi liga

    – nem az ő hibájuk az, hogy egy magyar ex játékosunk sem lépett ki ezekre a nemzetközi piacokra.
    Akikben volt potenciál Pekár, Szalai D, Kitl M. , Bertus nagyon esetleg Tölgyesi vagy Patvaros, az előző külföldiek klikk után ha ezekre a nevekre néztek 2 db nb1-nb2 közt ingázik 3 fix nb2-es 1 fő pedig 20on évesen azt hiszi hogy jobb nem a fociból élni..

  2. Csatlakozva Eöregh mondókájához, Révész Attila örömtelenségéhez, én sem vagyok elájulva a fiatal szabálytól. Főleg így, hogy a legfelsőbb profi ligából akarnak kísérleti nyulat faragni. Ha jól értelmezem úgy, különféle praktikákkal rákényszerítik a klubokat, hogy az itthon ragadt, egyeneset rúgni tudó fiatalokból rendszeresen szerepeltessenek néhányat az elit ligában. És ezért még fizetnek is. Mert azzal ugyebár tisztában vagyunk, aki „csecsemő korban” meg tud állítani egy guruló labdát, külföldi klubhoz veszi az irányt. A többi küzdhet itthon a magyar foci felemelkedéséért az NBI-ben. Nem csodálkozom, az MLSZ annyi mindennel próbálkozott már, sorra beletört a bicskája. Eggyel több vagy kevesebb, valószínűleg ez sem éri meg a holnaputánt. Még ha látszólag jó is nekünk, mert legyengítik az NBI-et a mi szintünkre. Én maradok a magam szabta elméletnél, ahol minden szinten -edző-vezető-játékos- a kiválasztás, és a mentalitás kap főszerepet, küzdjön meg a fiatal a csapatba kerülésért. A profik közötti vérfacsaró játékhoz, profi mentalitású focisták kellenek. Őket kell szerepeltetni, és nőjenek fel hozzájuk, akik bírják szuflával. Van némi tapasztalatom, akadt néhány magyar szakember, aki meg akarta váltani a focivilágot, belekezdett egy nagy munkába, ahol a játékosoknak minden percre pontosan elő van írva, mit, miért, hogyan kell csinálni, sorra kihulltak mellőle az emberek, mert nem bírták az iramot. Nemcsak játékosok, vezetők sem. Nem könnyű végig vinni egy ilyen programot. Főleg ha folyton azt duruzsolják a füledbe, ezt vagy azt miért nem lehet megcsinálni. Így hiába van bármennyi forintod, a végeredmény ugyanaz. Lásd Erdei Zsolt ökölvívó vagy Hosszú Katinka esete, az első sikerek után egyikük mestere sem tudta hosszú távon fenntartani az emelt szintű állapotot. Akkor mit várhatunk a futballistáktól? Szólaltassunk meg egy, Vasast, Stadlert, külföldet megjárt kapust: ” Ha valaki futballista akar lenni, akkor egy rohadó rendszerben is az lesz, mert nem az elért szint teszi profivá, hanem a mentalitás, a futballhoz való hozzáállás, és ahogyan a labdakezelést, úgy ezt is meg lehet tanítani a játékosoknak.” Lássuk egy külföldi mit mond erről: ” A mentalitás az a faktor, amely mindent eldönt a sportolóról: aki a legkritikusabb pillanatban kemény, elszánt marad, az értelemszerűen viheti valamire, aki pedig leenged feladja, kifulladva azt mondja inkább nem csinálom, az elveszett.” Ezt támasztja alá Dárdai Pál több évvel ezelőtti nyilatkozata is: „Ha mentálisan elfáradsz, véged.” Lehet gondolkodni, hogy a fiatal szabályra félre tett pénzt mire kellene költeni. Az utánpótlás képzése tizenöt éves korig mindig rendben volt, utána kezdődtek a gondok. Ezek szerint ezen a mai napig nem sikerült változtatni. Az eredmények legalább is ezt mutatják. Gyógyír? KIVÁLASZTÁS-MENTALITÁSI SZINT EMELÉSE-KEMÉNY MUNKA!-és a gond letudva. Könnyű ezt leírni! Bocs, hogy a helyet foglaltam.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.