A két csapat közös bajnoki múltja nem messzire nyúlik vissza, mivel 2019 nyáron mérték össze először erejüket. Akkor a Széktóiban mi nyertünk, pontot azóta se sikerült szereznünk az Aczélos gyóniak ellen.

2019-ben megnyerte a Dabas-Gyón a Pest megyei bajnokságot, ezzel jogot szerzett az NB3-ban történő részvételre, ahol azóta stabil középcsapattá vált. Köszönhető ez Aczél Zoltánnak, aki valami olyat csinált Dabas-Gyónon, amilyet annak idején Bekő Balázs Kecskeméten. Nem nagy nevekből, máshol már bizonyított játékosokból, hanem olyan emberekből gyúrt össze egy jó kis csapatot, akik korábbi egyesületüknél különböző okok miatt nem tudtak sikeresek lenni. Nem az edzői elképzelését akarja mindenképpen ráerőszakolni a csapatra, hanem megnézi melyik játékosa miben és melyik pozícióban jó, és annak megfelelően alakít ki csapatszerkezetet és taktikát. Ezt jól csinálja, mert nagyon jól menetel csapatuk ebben az évben is.

Nézzünk egy kis múltidézést, annak a meccsnek összefoglalóját, amelyiken nyertünk:

Ennek a meccsnek a visszavágóját még 2019 őszén tavaszról előrehozott meccsként rendezték meg a Tatárszentgyörgyi úti pályán. Harcos, küzdős meccs volt, egy szögletkombináció után jól eltalált lövésből szerzett góllal tartotta otthon a gyóni csapat a 3 pontot, mert több gól nem esett ezen a meccsen.
Ezt a találkozó követte az előző őszi összecsapás, amikor szintén vendégként egy hasonlóan kemény, küzdelmes meccsen 2-1-es vereséget szenvedtünk.

A mérleg tehát 3 meccs 1 győzelem, 2 vereség. Okot csak az adhat optimizmusra a vasárnapi meccs előtt, hogy eddig minden egymás elleni meccsen a hazai csapat nyert.


x
Nézzük a két csapat összteljesítményét és idei eredményeit:

5 pozíció és 23 pont választja el a két csapatot egymástól. Ez a dabasiak szempontjából szép és dicséretes, a kecskemétiek idei gyenge teljesítménye is kellett ehhez a szoros álláshoz, amin van mit javítani.

Több győzelme és több veresége van tavasszal vasárnapi vendégeinknek, ők 15 pontot szereztek idén, mi 16-ot. Ez náluk több a vártnál, nálunk a vártnál sokkal kevesebb.
Vendégeink Iváncsa elleni veresége nem meglepő, viszont Dunaújváros-RKSK-Honvéd2 trió felett aratott győzelem után meglepő a Vác-Vásárhely-Szekszárd hármas elleni vereségük. Hódmezővásárhelyen két, egymástól független (tehát nem megismételt) büntetőt is rúgtak, mégis ellenfelük nyert 1-0-ra. Legutóbbi meccsükön Pesterzsébeten is büntetőt hibáztak, csak egy szerencsésnek nevezhető találattal vihették haza a három pontot. Arra nem lehet alapozni, hogy továbbra is büntetőt hibáznak, arra viszont különösen kell figyelni vasárnap, hogy könnyen tudnak olyan helyzetbe kerülni a büntetőterületen belül, amikor a védő esetleg már csak szabálytalanul tud közbelépni.
Magunkról, tavaszi teljesítményünkről sok jót nem tudunk elmondani. Nem úgy alakultak az eredmények ahogy vártuk, nem ott folytatta a csapat, ahol ősszel abbahagyta. A négy döntetlenen elvesztett 8 pont és a monori vereség nagyon nem az amit vártunk a csapattól. Ezek a pontvesztések alapozták meg azt, hogy a Dabas elleni döntetlennel lecsúsztunk a dobogó tetejéről. Nem ezzel az utolsó meccsel volt itt a gond, mert a Dabas jó csapat, ikszre jók bárki ellen, hanem a korábbi pontvesztések okozták azt, hogy már nem mi vezetjük a tabellát. A korábbi meccseket és rossz eredményeket ezután jó játékkal és csupa győztes meccsel kell elfeledtetni.

A hétvégi KTE – Dabas-Gyón nem lesz egyszerű a meccs, mert a vendégek bár hullámzó teljesítményre képesek, de harcos, küzdős, Aczélos kis csapat, de nincs mese, nyerni kell! Ez sikerülhet az ESMTK ellen mutatott hozzáállással, játékkal, hittel.

Hajrá KTE, hajrá lilák!