Tímár Krisztián korábban már több meccsünkön megmutatta, hogy sem ő, sem a csapata nem esik kétségbe akkor, ha hátrányba kerül. Az ilyen hullámvölgyekből egy híján minden alkalommal dicséretes tartással tudott kikecmeregni, nem fogta meg, ha az ellenfél vezetést szerzett. Az egy kivétel, a múlt heti, Tiszakécske elleni meccs volt, ahol bár vezettünk, a hazaiak fordítottak, azt a hátrányt viszont már nem sikerült ledolgoznunk. Ez azonban lehetőséget teremtett arra, hogy megnézzük, vajon nagyban is képes-e a Tímár-féle KTE arra, amire kicsiben: felállni egy gödörből. A Kozármisleny elleni meccs alapján igen. 
Utólag azt mondhatjuk, hogy sima meccs volt. Sőt, az általam vártnál jóval simább is, igyekeztem ugyanis magamat nem megvezetni azzal, hogy a Kozármisleny meglehetősen rosszul kezdte a szezont. Pinezits Máté csapata ugyanis az elmúlt időszakban összeállt, felszívta magát és (egy meglehetősen sűrű mezőnyben bár, de) a középmezőnybe emelkedett. A Mislenyről ráadásul azok a hírek érkeztek, hogy egy korszerű focit próbáló/játszó kiscsapat, amellyel okoz nehézségeket az ellenfeleknek, ezt pedig gyönyörűen húzta alá a szeptember-októberben összegründolt hatmeccses veretlenségük, amibe beleesett például a Honvéd legyőzése is. A KTE Tímár Krisztián első vereségével fordult a meccsre, ami ugyan nem okozott krízishangulatot a szurkolók közt, de egy bosszantó foltot jelentett az eddigi remek teljesítményen. Tímáron érezhető volt, hogy bántja a vereség, a kécskei meccs után és a Misleny elleni meccs előtt is hangsúlyozta ezt, na meg azt is, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy úgy tékozoljuk el a vezetést, mint az előző fordulóban. Krisztián ennek megfelelően úgy is lecserélte a fél kezdőjét, hogy maga a játék nem volt nagyon rossz a Tiszakécske ellen. Bekerült a csapatba Debreceni, Haris, Bolgár, a betegségből visszatérő Banó-Szabó és Merényi is, méghozzá Szojma, Derekas, Bocskay, Eördögh és Beke kárára. A kezdő tehát így nézett ki:
Varga B. – Szabó A., Belényesi, Debreceni– Győrfi, Kovács B., Haris, Bolgár – Banó-Szabó, Merényi – Pálinkás
Nem tudom, hogy meglepte-e Tímár Pinezitset, mert nem tudom, hogy mire készült a Kozármisleny. Az első percek ráadásul a vendégek számára kifejezetten jól is indultak, mert előbb az 1., majd a 2. percben is blokkolni kellett Zamostny próbálkozását, előbb Belényesiről, majd Harisról pattant le a lövés. Innentől kezdve azonban nagy fölényben futballoztunk, domináltuk a meccset, az első félidő pedig szinte tökéletesnek volt mondható. A KTE igyekezett az oldalvonalakhoz terelni a mislenyi játékot, ahol pedig nagyon agresszív, jól szervezett, hatékony, ember ember elleni presszinggel nyomasztotta a vendégeket, ebből pedig rendszeresen labdákat is szereztünk. Már a harmadik percben meg is lett a vezetés Banó-Szabó labdaszerzéséből (bár ez éppen nem a pálya szélén történt), Lékai hibája meg is ágyazott annak, hogy a Kecskemét a későbbiekben nyugodtan tudjon játszani. Tegyük azonban hozzá, hogy a vendégkapus a kezdeti bizonytalanságai után kétszer is nagy bravúrt mutatott be a meccsen (előbb Merényi, majd Győrfi ziccerénél). Sok lövésünk volt, szinte nyomasztó fölényt tudtunk kialakítani, amiből szinte nem is tudott szabadulni Pinezits csapata, a kecskeméti rest defense jól működött, hamar elfojtotta a mislenyi támadásokat. Ugyanez viszont nem volt elmondható a vendégekről, többször is lendületből tudtunk megérkezni a védelmükre. Ez sok esetben volt köszönhető a széleken bemutatott overlap mozgásoknak (a szárnyvédők mögékerülő futásainak), amiket a jobb oldalon Banó és Győrfi, a balon pedig Merényi és Bolgár valósított meg. A tiszakécskei meccs nagy tanulságát jól vonta le a csapat, egy pillanatra sem vett vissza a vezetés után, hanem lezárta a nyitott kérdéseket. A nagy fölényt a félidő végére Pálinkás fordította kényelmes vezetésbe, amikor előbb egy klasszikus és tökéletes centermunkával, majd egy okosan elpasszolt labdával már a félidőre el is döntötte a meccset. A második félidőben aztán már kisebb intenzitással, de továbbra is kontroll alatt tartottuk a meccset. A helyzetteremtésünk és a helyzetkihasználásunk is valamivel gyengébb volt, de még így is lőhettünk volna gólokat, talán nem túlzás azt állítani, hogy a Kozármisleny a végére megúszta három kapott góllal. Pinezits Máté nem igazán nyúlt bele a meccsbe, nem volt érzékelhető szemléletváltás a Kozármislenyen, ilyen formán a KTE terve nem forgott veszélyben. Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy olykor a felszínre bukkant, hogy a Misleny egy játszós csapat, de a támadásaiknak nem volt vége (ez könnyen lehet, hogy betudható Kirchner Krisztián nyári távozásának).
Tímár Krisztián tehát nagyban is megvalósította, amit korábban kicsiben. Nem esett össze az első vereségtől, sőt, erősebben, fókuszáltabban vágott vissza. A meccsen 22-5 volt a lövések aránya a javunkra és 3.08-as várható gólszámot produkáltunk. Domináns, felkészült játékot mutatott Tímár csapata a vezetőedző 10. kecskeméti meccsén, ez a mérföldkő pedig lehetőséget nyújt arra, hogy néhány dolgot megvizsgáljunk. Tímár az első 10 tétmeccse nagyon meggyőzőre sikerült, jelentősen felülmúlja Gera tízesét, de egy kicsivel még Szabó István rajtját is felülmúlja.
Az első 10 meccs eredményei edzőnként
|
Név |
Gy | D | V | Lőtt gól | Kapott gól | Gólkülönbség |
„Pont” |
|
Tímár Krisztián |
7 | 2 | 1 | 22 | 12 | +10 | 23 |
|
Gera Zoltán |
2 | 3 | 5 | 7 | 16 | -9 | 9 |
| Szabó István | 6 | 3 | 1 | 28 | 10 | +18 | 21 |
Azt látjuk, hogy szerzett pontokat tekintve Tímár egy hajszállal még Szabó Istvánnál is jobb (a pontszám azért van idézőjelbe téve, mert az eredménysorban a kupameccsek is benne vannak, ahol ugyebár a szó szoros értelmében nem adnak pontot a győzelemért). A lőtt gólok száma és a gólkülönbség továbbra is Szabó oldalára billen, de ebben nagy segítségére volt a Felsőzsolca elleni kupameccs, amelyet 10-0-ra nyertünk meg annak idején.
Tíz meccs arra is elég, hogy körvonalazódjon, hogy kikre támaszkodik Tímár. A kapuban Szabóhoz és Gerához hasonlóan ős is Varga Bencét képzeli el, de a védelem már érdekesebb kérdés. Az elmúlt meccsekre nevezett kereteket tekintve úgy tűnik, hogy mostanság három posztra négy emberünk van: Szabó, Belényesi, Debreceni és Szojma. Szűcs már hosszú ideje nincs a meccskeretben sérülés miatt és ugyanez elmondható Rjaskóról is, tehát ezen a poszton oda kell figyelnie a játékosoknak és az edzőnek is, ráadásul úgy tűnik, hogy a téli transzferidőszakban is kulcsposzt lehet. A széleken láthatóan megvagyunk: a jobb oldalon Tímár Győrfibe helyezte a bizalmát, a balon pedig Bolgár és a jobbról átvezényelt Eördögh váltja egymást, de a jobb oldalon ott van a rotáció végén Berki is, Czékust pedig már mindkét oldalon kipróbálta Krisztián. A támadó középpályás, second striker poszton Banó-Szabó helye biztos, ha nem sérült, de itt kapott lehetőséget Beke, Merényi, olykor Czékus és egyszer Kovács Barna is. A center posztján Pálinkás teljesen egyértelmű választás és gyakorlatilag alternatívája sincs, mert hiába van a padon Bolyki, Farkas, Beke és Czékus is, egyikükben sincs meg az a készségkészlet, ami Páleszben igen, aki remekül indítja meg a presszinget, fizikálisan nehéz tartani, párharcerős és idén a gólok és gólpasszok is jönnek tőle.
És akkor jöjjön a poszt, amit fent kihagytam: a középpálya közepe. Feltűnő, hogy itt sokat változtat Tímár, de az az érzésem, hogy nem azért, mert nem találja a megfelelő párost. Négy olyan játékosa van ezen a poszton, akik nagyon különböző erősségekkel rendelkeznek, ezért jó variációs lehetőségei vannak: Bocskay, Derekas, Haris és Kovács esetében is beszélhetünk olyan erősségekről, amiket jól lehet használni bizonyos ellenfelek ellen. Tímár pedig bőszen rotál is ezen a poszton: az elmúlt 10 meccsen Derekas hétszer, Bocskay és Haris ötször, Kovács négyszer kezdett. Az edzőváltás nagy nyertese egyébként ezen a poszton egyébként Derekas és Bocskay, akik Gera alatt jelentősen kevesebbszer voltak kezdők, mint Tímárnál.
A bejegyzés végére egy érdekes info: a klubhonlap szerint emberre ugyanannyian voltak a Kozármisleny elleni meccsen a nézők, mint a Tiszafüred elleni kupameccsen. Ha ez nem amiatt van így, mert a beszámolóban benn maradt egy korábbi adat, akkor kifejezetten érdekes adat.
Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található):
Varga Bence: Szinte semmilyen védeni valója nem volt, egy szöglet utáni fejesen kívül, ami a védelem teljesítményét dicséri. Ennek ellenére is azt mondom, hogy nagyon sokat számít egy ilyen színvonalú kapus a csapatban, mert a beadásokat nagyon magabiztosan hatástalanította, a hosszú labdái pedig ezúttal is kifejezetten pontosak voltak. 6
Szabó Alex: Jól oldotta meg a védőfeladatait, a szokásos, többnyire sallangmentes játékot láthattuk tőle és az építkezésben is egyre bátrabban veszi ki a részét. A harmadik gólt az ő lövése előzte meg, ugyanakkor ezen a meccsen nem éreztem annyira párharcerősnek. 6
Belényesi Csaba: A korábbi csendesebb meccsei után most sem hozták rá a frászt az ellenfél támadói, sokszor a megszokott tanári eleganciával oldotta meg a feladatait. A passzjátékban is jó teljesítményt nyújtott és ez nem csak a rövid, de a hosszú átadásokra is igaz. A második félidőben pedig gyakorlatilag rossz megoldására sem emlékszem. 7
Debreceni Ákos: A proaktív letámadásban való részvétel kifejezetten jól állt neki, keményen, de legtöbbször szabályosan szívta el a levegőt az ellenfelek elől. A földön kevésbé volt párharcerős, a levegőben pedig igen, bár ott kevés párharcot vívott. Az ő hosszú indításai viszont nem ültek annyira és voltak technikai hibái is, mindezek ellenére sem volt rossz meccse. 5
Győrfi Milán: Gyakorlatilag kulcsemberré nőtte ki magát Tímárnál. Folyamatos veszélyt jelentenek a cselei és beadásai is, ez pedig ezen a meccsen is így volt. A passzjátéka ezúttal nem volt nagyon jó, de így is akadt 3 kulcspassza és két gólhelyzete is volt. Messze a legtöbb cselt vállalta ezen a meccsen is, többnyire sikerrel. 7
Haris Attila: Kifejezetten jó meccset tud maga mögött, a középpályás védekezésünk remekül működött, ami nagyrészt az ő dicsérete. Sok labdát szerzett, amiket higgadtan játszott meg, a támadásoknál pedig biztonságos passzopciót nyújtott a társaknak. Kétszer is próbálkozott lövéssel, de csak az egyik volt veszélyes. 7
Kovács Barnabás: Érdekes, hogy rá elsősorban támadó szellemű játékosként gondolok, de majdnem minden meccsen meglep azzal, hogy védekezésben is nagy melót és kifejezetten jó számokat hoz. Ezúttal is így volt, sok visszaszerzett labdája volt, Banó-Szabó cseréje után pedig a mélységi passzokat is magára vállalta. Összességében is jó meccset játszott. 7
Bolgár Botond: Néha még kicsit bátortalan a presszingben, pedig nem fekszik neki rosszul. Támadásban ezúttal is jól cselezett, vállalkozhatna többet ebben a kategóriában. Bár nem elsősorban rajta múlott, de adott egy gólpasszt is Pálinkásnak. 6
Banó-Szabó Bence: Egyből meglátszott a csapaton a visszatérése és nem csak a nagyon korai gólja miatt. 3 kulcspasszt jegyzett, a cselei is nagyrészt ültek, a földön a párharcokban sem teljesített rosszul. Nagyon komoly hatással van a játékunkra, ezért nem örültem, hogy a cseréje előtt megint ápolni kellett kicsit. 7
Merényi Ádám: Az Újpest elleni kupameccsre emlékeztetett a teljesítménye, akkor is látványos volt, hogy mekkora melót tesz bele a presszingbe. Védekezésben tehát kiemelkedően teljesített, de a kapu elé is bőven odaért: ötször is próbálkozott lövéssel, sajnos a lábában maradt a gól, pedig már nagyon érik tőle. 7
Pálinkás Gergő: Újabb két gólt tett hozzá az eddigiekhez, ezzel már 7-nél jár. Az első gólja ráadásul tökéletes példája volt annak, hogy a fizikuma mennyit jelent. Mindezek ellenére is azt gondolom, hogy a legnagyobb hatása a védekezésre volt. A presszing megindítása legtöbbször hozzá kötődik, ezen a meccsen pedig nagyon jól működött a letámadás. 8 (MVP)
Cserék:
Czékus Ádám: Ezúttal is a megszokott vehemenciával lépett pályára, de most kevésbé volt hatással a meccsre. A tizenhatoson belülre ugyanakkor rendszeresen odaért, nagy helyzete is adódott, de összeszedett egy felesleges sárgát is. 5
Beke Péter: Az elmúlt időben kikerült a kezdőből, de most jól szállt be, jó megoldásai voltak, aktív volt, a cselei ültek és a keresztlabdái is többségében pontosak voltak. A szögletei azonban nem voltak igazán veszélyesek. 6
Eördögh András: Bő 10 percet kapott a meccsen, de szinte hiba nélkül játszott. Minden passza pontos volt, sikerültek a cselei, volt két visszaszerzett labdája és egy lövése is. 6
Farkas Balázs: Kevés időt kapott, de keveset is találkozott a labdával. 5
Bocskay Bertalan: Nem egészen egy percet volt a pályán, de így is akadt egy szerzett labdája és egy pontos indítása. 5
A Lila Köd szerint a három legjobb KTE-játékos a meccsen:
I. Pálinkás Gergő
II. Banó-Szabó Bence
III. Merényi Ádám
Jegyzőkönyv:
NB2, 13. forduló
2025.11.09. 17:00
Kecskeméti TE 3-0 HR-Rent Kozármisleny
(HT: 3-0)
Széktói Stadion (Kecskemét)
Nézőszám: 1184 fő
Vezette: Sipos Tamás (Szalai Dániel, Ring Kevin)
KTE: Varga B. – Szabó A. (Bocskay 91.), Belényesi, Debreceni – Győrfi, Haris, Kovács B., Bolgár (Eördögh 80.) – Merényi (Beke 64.), Banó-Szabó (Czékus 64.) – Pálinkás (Farkas B. 80.). Vezetőedző: Tímár Krisztián
Kozármisleny: Lékai – Nahirnij (Szalka, 73.), Vajda R., Horváth D., Turi – Kozics (Kócs-Washburn, 63.), Kocsis D. (Gazdag V., 73.) – Babinszky (Dóra, 63.), Bakó, Máté Cs. – Zamostny (Pesti, 15.). Vezetőedző: Pinezits Máté
Gól: Banó-Szabó (3.), Pálinkás (37., 43.)
Sárga lapok: Tímár (32.) Szabó A. (73.), Czékus (89.) ill. Kozics (39.), Pesti (52.)
Kiállítva: –
Az eddigi játékpercek:
Játékpercek 2025/2026
Beautiful, easy data visualization and storytelling