Nagyon kellenének a győzelmek, ebben a helyzetben a döntetlenek sok vigaszt nem jelentenek. Ugyanakkor egy Paks elkeni iksz sosem rossz, de ami ennél is fontosabb: a KTE egyre jobban néz ki.
Szerettem volna erről a meccsről hosszabban írni, de mivel közeledik a szakvizsgám, úgy tűnik, hogy még egy-két hétig minimálon fog elpötyögni a blog (legalábbis a beszámolók tekintetében), mert folyamatosan idő szűkében vagyok. Így ezt a bejegyzést is toltam magam előtt, aminek az lett a vége, hogy most már egészen távol is kerültünk a Paks elleni döntetlentől. Emiatt úgy döntöttem, hogy kevésbé a meccsről fog szólni az írás, mint inkább arról, hogy mit gondolok most a csapatról.
Érdekes, hogy hogyan tud változni egy szurkoló gondolkodása. Az újonc évben a remek eredmények ellenére is folyamatosan a realitásérzék próbált belőlem szólni, folyamatosan arra számítottam, hogy majd jön a visszaesés. Aztán a visszaesés csak nem jött, meglett az ezüstérem. Idén aztán a végtelennek tűnő nyeretlenségi széria ellenére is tombolt bennem az optimizmus, hittem benne, hogy folyton nem lehet kikapni, hogy a csapat jobban játszik annál, mint amilyenek az eredmények. Aztán érkezett Pista helyett Gera, úgy tűnt, hogy nem lehetünk már mélyebben, a csapat önbizalma nem létezett, a szurkolók bizalmatlanok voltak az új edzővel, ráadásul piszok komoly sorozat előtt álltunk. Gerzson ugyan az első meccseken a papírformának megfelelő vereségeket hozta, de végül időben tudta megállítani a zuhanást, a téli szünetben pedig egészen jól összerántotta a csapatot, ráadásul az igazolások is egészen jól sikerültek.
Bár már az ősz végén is lehetett felfedezni olyan elemeket a játékunkban, amelyek már kifejezetten Gera elképzeléseit tükrözték, de az elmúlt három meccsen a csapat már olykor kifejezetten mutatósan játszott, jól használta az üres területeket, a pozícióváltásokat és közben a védekezés is helyreállt (sokszor kifejezetten balszerencsés gólokat kaptunk). Furcsa helyzet, mert mégiscsak az utolsó helyezett csapat szurkolója vagyok, elégedetlennek kellene lennem, vagy reményvesztettnek, esetleg elkeseredettnek, frusztráltnak. Ha a tabellát a nézek, nem is vagyok boldog. Viszont nekem ez a jelenlegi KTE tetszik. Az elmúlt meccseken többnyire jó volt nézni a csapatot, értékelem Gera munkáját, látom a fejlődést. A Paks elleni meccsen is bőven nyerhettünk volna, kaptunk két olyan gólt, amire nem lehet készülni, de gólra törőbb focit játszottunk a vendégeknél. Ráadásul úgy tűnik, hogy jelen pillanatban a keretben is egészséges versenyhelyzet alakult ki, legutóbb Gera már arra is talált megoldást, hogy Zeke és Pászka egyszerre legyenek a pályán, az elmúlt időszakban remeklő Zsótér kárára. De más posztokon is bátran totál Gerzson, ami egyelőre úgy tűnik, hogy működik is. Sajnos azt is látom, hogy továbbra is nekünk van a legnagyobb esélyünk a kiesésre. Hogy ez az esély nő vagy csökken a hétvégén, nem tudom, azt viszont igen, hogy a tavaszi KTE elhitette velem, hogy az élcsapatok ellen sem kell feltétlenül vereséggel számolnunk. Még akkor sem, ha utolsók vagyunk.
Végezetül a játékosok rövid, távirati értékelése:
Kersák (5) – Botka (5), Rjaskó (6), Katona L. (5) – Berki (4), Vágó (6), Pászka (6), Zeke (6) – Katona B. (5)– Lukács (7), Camaj (8-MVP)
Cserék: Májer (5), Lopez (5), Zsótér (5), Meszhi (5), Pálinkás (5)
Pászka nekem nagy csalódás, többször földön állva várta a labdát mozgás, vagy felugrás helyett, el is vesztette mindig. Nem találta a helyét. Berki teljesen fogalmatlan volt, az első gól az ő lelkén szárad, jogos volt a cseréje. Rjaskó is nyámnyila volt fontos pillanatokban, a többiek OK. Javul a csapat, de a többiek is ritkán botlanak. Azért bízunk…
Pászka számomra nagyon kellemes csalódás volt, különösen, hogy nem az eredeti posztján játszott. Berki valóban sokat hibázott az első félidőben. Rjaskó sokkal jobb, volt mint amire számítottam, tartottam kicsit tőle, hogy ilyen fizikumú csatárokkal szemben mit fog mutatni, de abszolút nem volt rossz, sok tisztázása volt és a párharcokból is többnyire jól jött ki. Én egyébként arra számítottam, hogy Vágó lesz hátravezényelve a védelem közepére és még mindig ezt tippelném, ha Belényesi továbbra is eltiltott lenne, de szerintem
Misa is megállta a helyét, bár a kezdőbe azért nem játszotta be magát
Pászka egy vicc nincs semmi sem futómennyiség sem gyorsaság,Zsótér százszor jobb.
Egy meccs alapján nem tudom, hogy ez mennyire megítélhető, Pászka azért komoly játékhiányt követően játszott újra a Paks ellen. Zsótér a meccs előtti napokban beteg volt, emiatt kerülhetett be Pászka, ami egy érdekes kísérlet és valószínűleg visszavezethető arra, hogy Zeke és Pászka padra ültetését is luxusnak érzi hosszútávon Gera. Mindenesetre én is úgy gondolom, hogy jelen pillanatban a Vágó-Zsótér-Katona B. középpálya minősül a legerősebbnek, de Pászka esetében én nem éreztem ilyen rossznak a bemutatkozást.
Kedves CaNcOe, örömmel nyugtáztam, hogy megszólaltál. Már kezdtem arra gondolni, a bennmaradást feladtátok. A bűnös gondolatok hatása a ködös játékomban is lecsapódott. A helyzet tisztázva. Már „csak” a szurkolók nagy kívánságát kellene a csapatnak teljesítenie. Megérdemelnék. Úgy látom, a szakmai stábon nem múlik, az erős kritikusok vérnyomását sikerült normális értékre redukálni. A csapatmunka fejlődött, mélyebb elemzésekbe nem mennék bele. Én is Zsótér mellett tenném le voksomat, számomra az ő sebessége a mérvadó. Legnagyobb sajnálatomra a góllövő tippjeim közül Lukit Bálintra kellett cserélnem. Kifizetődött. A jövő évi elit tagságra, a buta hibák miatt kevés az esélyünk, de meglehet csinálni. A tizit az én bugyellárisom is megérezte, mert 2-1-es hazai győzelemre tippeltem. Fátylat rá, veszett már több is abban a bizonyos csatában.
Neked, kedvenc csapatunknak sikeres vizsgát, szurkolóknak nagy élményeket kívánok. A nagy hajtásban tőmondatos értékeléseidre számítok. Hajrá KTE!!!
Óriási veszteség érte Kecskemét labdarúgását, a KTE ikonja, KLC alapító tagja itt hagyott bennünket. Részvétünk a családnak.
Ikon=Virág András