Az egyik szemem sír, a másik meg… nem sír

Nehéz objektíven értékelni a KTE nyíregyházi meccsét, mert legalább két különböző szempontot lehet figyelembe venni, és mindkettőt teljes joggal.

Azt hiszem magát a meccs összefoglalását viszonylag röviden le lehet zavarni. Az elmúlt időszakban egészen jól muzsikáló védelmünkre igyekeztünk alapozni, na meg arra, hogy az egyébként támadni szerető Szpari mögött majd lesznek területek, amiket csinosan megkontrázunk. Ebből végül semmit nem láttunk, mert a 25. percig a két csapat valójában halomra rúgta egymást, majd Keitát némi varozás után lezavarta a bíró Kovács letalpalásáért, mi pedig ugyanabba a problémába ütköztünk, amibe szinte mindig: visszazáró ellenfelek ellen szenvedünk, nem vagyunk képesek őket minőségileg bontani. 65 percen keresztül passzolgattuk körbe a nyíregyi védelmet, olykor jött egy beadás, amit a hazaiak kifejeltek, de igazán nem tudtunk veszélyt jelenteni. Volt 3-4 olyan lehetőségünk, amelyekből akár lehetett volna gól, de egyik sem volt ziccer vagy valóban kidolgozott helyzet. Lehoztuk a meccset egy 0-0-val, de vajon mire elég ez a mi helyzetünkben?

Egy ligautolsó csapat számára természetesen minden megszerzett pont érték tud lenni, de igazán nagyot a győzelmek lendítenek a helyzeten. Röviden: játszhatsz sok-sok döntetlent, ha nem sikerül mellé olykor hármasával pakolnod a pontokat, elég nehéz lesz a bennmaradás (ezt nem matematikai alapon mondom, bár ha a következő 14 meccsen ikszelünk, akkor a megszerzett 29 pont a végén valószínűleg soványka lesz). A meccs után, ahogy szinte minden alkalommal, Gera most is igyekezett pozitív felhanggal beszélni a történtekről. Ez sokakat bosszant, de én továbbra is tartom, hogy az a tény, hogy Gerzson ki tudta nyitni az ejtőernyőket, és az őszi zuhanásnak vége lett, sok egyéb mellett annak a gondolkodásmódnak is köszönhető, amit a csapat felé közvetít. Bár hangsúlyozta, hogy a pohár félig üres, mégis a mondandó végén ott volt a megszokott „minden pontot meg kell becsülni” is. Igen, értem, ez igaz is. Minden alkalommal elhangzik, hogy szuper lenne nyerni, de végülis a döntetlen is több, mint a semmi. Félreértés ne essék, a mi helyzetünkben becsüljük is meg a pontokat, mindegyiket. De felmerül a kérdés: mikor jön el az a pont, amikor már kötelező a győzelem? 

Sajnos az elmúlt forduló eseményeit követően közelebb kerültünk ehhez a ponthoz. A tavaszi szezon kezdetén több csapat is bajban volt. Nagyon kellettek a pontok a KTE-nek, a DVSC-nek, a ZTE-nek, Nyíregyházának és az ETO-nak is. Mi ugyebár vereség nélkül tudtunk nyitni, szereztünk is 4 pontot, ami az utolsó helyről azért nem lebecsülendő dolog. De! Sajnos a többi rivális sem tette meg a szívességet, hogy nagyon bukdácsoljon. A Loki két meccs alatt egyenesen 6 pontot szerzett, a ZTE három meccs alatt 4-et, az ETO kettő alatt 4-et. A kivétel éppen az a Szpari, akiket most nem sikerült megcsapnunk bő egy óra emberelőnyben, ők két meccs alatt csak 1 pontot szereztek. A helyzet tehát az, hogy hiába nyitottuk az eredmények terén egészen korrekten 2025-öt, sajnos a riválisok is ezt tették. Ahogy a Galaxisok énekli:

annyira utálom, amikor felteszem valamire az életem,
aztán jön valaki és megcsinálja sokkal jobban, csak úgy mellékesen.

Persze ennyire nem drámai a helyzet, csak az van, hogy én naivan úgy gondoltam, hogy a tabella hátsó traktusában ritka bravúr az, ha valaki vereség nélkül tudja kezdeni a tavaszt, ezért ha nekünk sikerül, akkor megindulunk felfelé. Ehhez képest nem ez történt, mert a többiek is a pályán vannak, így a naiv blogger vissza kell, hogy térjen a földre. Ilyen szempontból persze csalódás, hogy 4 pont megszerzésével nem tudtunk legalább egyet előzni, ráadásul jelenleg is ugyanaz a 4 pont a távolság köztünk és a bennmaradó hely között, mint 2024 végén. Ugyanakkor momentum tekintetében a csapat nincs rossz állapotban, 6 meccse nem tudott bennünket legyőzni senki, 2 meccse nem kaptunk gólt sem, amit azért nem sok sereghajtó csapat mondhat el magáról. Ahhoz azonban, hogy valóban el tudjunk kezdeni felfelé lépegetni, kellenek a győzelmek. Pláne azok a győzelmek, amik egyúttal a riválisok vereségét is jelentik. Nem építhetünk arra, hogy a többiek majd nagyobbat botlanak, mint mi, ezt az első két fordulóban tapasztalhattuk. Ehhez pedig muszáj a támadójátékon feszíteni valamennyit, mert sajnos az elmúlt két meccsen nagyon kevés veszélyt jelentettünk az ellenfelek kapujára (a legutóbbi meccsen 65 perc emberelőny után 0.65-ös xg-t tudtunk összehozni). Van ebben kockázat, mert ha elkezdjük a csapatot ész nélkül támadásra kalibrálni, akkor megbomolhat a jelenleg jól teljesítő védelem, az pedig katasztrófához is vezethet a mi helyzetünkben. De lassan eljön az idő, amikor kénytelenek leszünk kockáztatni. Nem reménytelen ez a helyzet, mert Camaj a második meccsén már elég szépen vállalt felelősséget, kezdett látszani valamennyi abból a minőségből, amit ő képvisel és Lopez is egészen biztatóan szállt be, így lett mélység Pálinkás és Luki mellett/mögött. Szuper lenne, ha ez elkezdene látszódni a következő meccseken, amikor már erősebb csapatok ellen kell megmutatnunk, hogy mire vagyunk képesek.

Értékelések (tízes skálán osztályozunk, az osztályzás alapja itt található): 

Kersák Roland: Az előző fordulóhoz hasonlóan, most sem volt igazán dolga, kétszer kellett védenie, de nagy bravúrt nem kellett bemutatnia. Volt ugyan egy rémisztően eltalált labdája, de egyébként ugyanolyan nyugodt meccse volt, mint egy hete. 5

 

 

Botka Endre: A védelmünk már az ősz végén is jól működött, de az első két meccsen ezen tovább tudott javítani Endi érkezése. Ezúttal is jól dolgozott hátul, kemény volt, de legtöbbször tiszta melót végzett. Előre is merészkedett néha, két lövése is volt, de veszélyt nem jelentett a kapura. 6

 

 

Belényesi Csaba: Nagyon magabiztos volt az egész meccsen és ebből nem von le az sem, hogy a 25. perc után már nem nagyon volt rajtunk semmilyen nyomás. Az viszont, hogy az egyik legígéretesebb helyzetünk az ő 30 méteres átlövése legyen, komoly kritika a támadójátékunkra. 6 (MVP)

 

 

Katona Levente: Ezúttal is biztos pont volt a védelemben, nem tette könnyebbé a hazai játékosok napját. Szeretem, hogy nem finomkodik, de ez ezúttal egy sárgába, ezzel pedig az eltiltásába került. Hiányozni fog az MTK ellen. 6

 

 

 

Májer Milán: Nehéz objektíven szemlélnem a teljesítményét és belátom, hogy valószínűleg túl szigorúan állok hozzá ehhez a meccséhez. Nem igazán hibázott ugyanis, megérkezett a támadásokhoz is, volt olykor beadása, de emberelőnyben nagyon frusztráló volt, hogy a passzai szinte kizárólag hátrafele irányultak, csak a biztosat választotta. Emiatt érzem, hogy az elvárásaim alatt teljesített, hiányoltam Berki direktebb játékát. 4

 

Vattay Márton: A felkészülése kifejezetten jól sikerült, gólokat szerzett, de az NB1-es meccseken néha azt érzem, hogy kicsit bátortalan. Mezőnyben jól dolgozott, a foci fizikális részét is felvállalta, sőt, két kulcspassza is volt, mégis úgy érzem, hogy ha egy kicsit több kockázatot vállalna, akkor jobb teljesítményt tudna mutatni. 5

 

Vágó Levente: A középpályás védekezésnek jót tett, hogy visszatért a csapatba, sok párharcot vívott meg, főleg a levegőben, amiknek nagyon nagy részét meg is nyerte. Ugyanakkor a támadójáték ötlettelenségéhez ő is hozzájárult, bár nem is elsősorban tőle várjuk a váratlant. 5

 

 

Kovács Barnabás: Örültem, hogy visszatérhetett, mert benne látom a potenciált, de egyelőre nem érkezett meg az a teljesítmény Barnától, amire a többség is felkapná a fejét. Ez sem az a meccs volt sajnos, bár mezőnyben becsülettel dolgozott, a támadóharmadba érdemben nem igazán ért oda, észrevehetetlen volt. 4

 

 

Zeke Márió: Ritka az a meccs, amelyen csak ennyi időt kap, gondolom, hogy a sárgája miatt lett ő a félidei csere áldozata. Az első játékrészben egyébként a megszokotthoz képest észrevehetetlenebb volt, kevesebb párharccal és emlékezetes jelenettel, de így is volt egy kulcspassza és remek passzpontossága. 5

 

 

Pálinkás Gergő: Bár a ZTE ellen jól szállt be és győztes gólt szerzett, a Szpari ellen többnyire szenvedett a pályán, 83 percnyi játékidő alatt csak egy fejesig jutott, ami után viszont nagyot kellett védenie a kapusnak. A passzpontossága továbbra is nagyon alacsony, viszonylag sok támadásunk hal el a pontatlanságon. 4

 

 

Driton Camaj: Ezúttal már érződött rajta a minőség, még ha erről a meccséről sem mondhatjuk el, hogy kiugróan jól sikerült volna. Mégis felvállalta a vezér szerepet támadásban, elkérte a labdákat, próbálkozott, voltak lövései, beadásai és a legveszélyesebb helyzetünk is az övé volt. Lesz még ennél is jobb, de ez már biztató volt. 6

 

 

Cserék:

Maicol Lopez: Most láthattuk először tétmeccsen és összességében meggyőző volt. Harcias, rámenős, nem riad vissza a fizikalitástól, emellett pedig kifejezetten pontosan játszott. Sajnos az egyetlen lövéséről ez nem mondható el, pedig a forduló góljára is esélyes lehetett volna, ahogy lekapta a levegőből a labdát. 6

 

 

Zsótér Donát: Érdekes az ő idei szerepe, mert ősszel sokáig nem számítottak rá, akkoriban voltak kifejezetten gyenge meccsei is, azóta viszont a jobbak közé szokott tartozni, amikor lehetőséget kap. Most is adott némi ritmus a játékunknak a beállítása, kiharcolt egy sárgalapot, lövéssel is próbálkozott, de áttörést nem értünk el vele sem. 5

 

Katona Bálint: Ha arra a kérdésre kellene válaszolnom, hogy mi tudna legnagyobbat lendíteni a mostani KTE-n, akkor valószínűleg azt mondanám, hogy Báló legutóbbi kecskeméti időszakának formája. Akkoriban ficánkolt a csapatban, most azonban sajnos még a kezdőpozíciója sem biztos, pedig a képességek tekintetében rengeteget tudna jelenteni a csapatnak. 5

 

Lukács Dániel: Keveset találkozott a labdával, kapura nem tudott veszélyes lenni. 5

 

 

 

 

Máshogy láttad? Szavazd meg itt, hogy kik voltak a legjobbak a Szpari ellen:

Nyíregyháza Spartacus FC – Kecskeméti TE 0-0 – StrawPoll

What is your opinion? Vote now: Kersák Roland, Botka Endre, Belényesi Csaba, Katona Levente, Májer Milán, Kovács Barnabás, Vágó Levente, Vattay Márton, Zeke Márió, Pálinkás Gergő, Dr

Jegyzőkönyv:

NB1, 19. forduló
2025. 02. 08. 14:30

Nyíregyháza Spartacus FC 0-0 Kecskeméti TE
(HT: 0-0)

Városi Stadion (Nyíregyháza)
Nézőszám: 4058 fő
Vezette: Zierkelbach Péter (Szalai Balázs, Becséri Gergely, vb.: Pintér Csaba)

Nyíregyháza: Tóth B. – Alaxai, Korrea, Keresztes – Navratil, Toma, Keita, Nagy B. (Benczenleitner 90.) – Nagy D., Kovácsréti (Deaconu 81.) – Babic (Eppel 70.). Vezetedző: Tímár Krisztián

KTE: Kersák – Botka, Belényesi, Katona L. – Májer, Vattay (Zsótér 63.), Vágó, Kovács B. (Katona B. 80.), Zeke (Lopez 46.) – Pálinkás (Lukács 80.), Camaj. Vezetőedző: Gera Zoltán

Gól: –

Sárga lapok: Kovácsréti (56.), Korrea (67.) ill. Katona L. (17.), Zeke (30.)

Kiállítva: Keita (25.)

Első meccs: Maicol Lopez

A játékpercek alakulása a szezonban:

Játékpercek 2024/2025

Beautiful, easy data visualization and storytelling